Múltunk – politikatörténeti folyóirat 48. (Budapest, 2003)

4. szám - TANULMÁNYOK - Svéd László: A magyar munkáspártok ifjúsági szervezetei a XX. század húszas éveiben

zetcsonkítás után­­ elsősorban mint a revíziós tervek megvalósításá­hoz szükséges „romlatlan szellemű" katonaanyag jött számításba. A keresztény kurzus közhatalmát ugyanis az a felfogás vezette, hogy a paraszt erősebb, teherbíróbb, alázatosabb, magyarabb, mint a mun­kás. Az ifjúság fogalmán társadalompolitikailag elsősorban a diáksá­got annak is főként egyetemi, főiskolai részét értették. A múlt század húszas éveinek vége felé nagyjából 13 000 főben sta­bilizálódott az egyetemisták és főiskolások együttes száma. 1914-ben a számuk 11 000 főnyi volt figyelembe véve a Trianon miatti lakos­ságcsökkenést jelentős emelkedést állapíthatunk meg.­ Az egyetemi, főiskolai ifjúság származási kategóriáiban 15 év leforgása alatt szá­mottevő változás nem történt Miként 1914-ben, 1930-ban is az intel­ligencia­­ kivált a köztisztviselők, katonatisztek, tanárok, tanítók­­köréből származók domináltak a hallgatóságban. Ezzel szemben a húszas évek végén a mezőgazdasági munkások és cselédek gyerme­kei mindössze 1,2%-os, az ipari munkások gyermekei 3%-os képvise­letet kaptak a magyar felsőoktatásban.­ Az ellenforradalmi rendszer megkülönböztetett figyelmet fordított az egyetemi és főiskolai ifjúság ideológiai-politikai orientálására, fél­tő gonddal óvta az alma matereket a „keresztény kurzus" értékrend­jét megkérdőjelező, úgymond, idegen eszmék behatolásától. A hagyo­mányos, valamint a gomba módra szaporodó új egyetemi diákszerve­zetek természetesen támogatták az új rezsim politikai elitjének tö­rekvéseit Megemlítendő a jobboldali fiatalok legkorábbi ellenforra­dalmi megmozdulásait szervező, 14 tagszervezetet tömörítő „Piros-Fehér-Zöld Blokk", amely 1919 augusztusában létrehozta a Magyar Ifjak Nemzeti Egyesülését Ezzel párhuzamosan szerveződött meg az egyetemi fegyveres zászlóaljakból sarjadzott két bajtársi alakulat: a Műegyetemen a Hungária Magyar Technikusok Egyesülete, a buda­pesti Tudományegyetemen pedig a Turul Bajtársi Szövetség. 1920. február 9-én 15 diákszervezet - megalakítván a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségét a MEFHOSZ-t - egységbe tömörült Minthogy azonban a Turul még a fúzió évében kilépett e szövetségből, a MEFHOSZ aktivitása átmenetileg csökkent Maguk a bajtársi szövetségek viszont egyre izmosodtak: számban is gyarapod­tak, miután a húszas évek elején életre hívták a katolikus színezetű Foederatio Emericanát továbbá a legitimista elkötelezettségű Szent . A magyar egyetemi hallgatók statisztikája. 1930. Budapest, 1931. 22-23., 41. o. 3­0o. 70. o.

Next