Múltunk – politikatörténeti folyóirat 48. (Budapest, 2003)
2. szám - TANULMÁNYOK - Lévai Csaba: Progresszivizmus és relativizmus: Carl Lotus Becker és az amerikai „relativista" történetírás
nyában Becker „oly teljes mértékben reprodukálta" Croce nézeteit ami az „eszmei plágium gyanúját kelti", hiszen sem ekkor, de későbbi munkáiban sem hivatkozott az itáliai gondolkodóra. Mi több, 1938-as megnyilatkozásában is kifejezetten tagadta, hogy Croce Esztétikája befolyásolta volna.62 Természetesen nem maradhatott annyiban az egyik legjelentősebbnek tartott amerikai történész plágiummal gyanúsítása. Hayden White kelt Becker védelmére. Megállapította, hogy Croce „Teoria e storia della storiografia" című művéről 1922-ben írott recenziójának kéziratában Becker arról is említést tett hogy mikor és milyen körülmények között ismerkedett meg az olasz gondolkodó munkásságával, valamint arról írt hogy miért nem találta megfelelőnek a könyv címének angol fordítását.63 Ami az első problémát illeti, erről Becker az alábbiakat írta: „Benedetto Croce nevét olyan összefüggésekben láttam futólag említeni, hogy abból nem derült ki számomra, hogy egy kevésbé jelentékeny reneszánszkori költőről vagy - s persze ez a jobbik eset - a társadalmi forradalom valamiféle újdonsült ünnepelt prófétájáról van-e szó. Könyvének címe alapján úgy tűnt hogy történi észnek kell lennie. Amikor a könyv megérkezett némileg ijedten vettem észre, hogy ezek közül egyik sem, hanem elismert és fontos modern filozófus... Sajnos nem tudtam, hogy mi az, ami miatt Benedetto Croce filozófiája olyan jól ismert. Nemcsak az látszott tehát szükségesnek, hogy figyelmesen elolvassam az új könyvet... hanem az is, hogy el- 62 Uo. 339. o. Croce történetelméleti nézeteit magyarul lásd Benedetto Croce: A szellem filozófiája. Válogatott írások. Gondolat Kiadó, Budapest 1987. 549-639. o. Becker a „Teoria e storia della storiografia" című gyűjteményes kötetről készített recenziót (History as the Intellectual Adventure of Mankind. New Republic, 1922. április 5. 174-176. o.). 63 A Becker által ismertetett Croce-mű angolul „History: Its Theory and Practice" (Történelem, elmélet és gyakorlat) címmel jelent meg, ami eltért a pontos fordítástól: Theory and History of Historiography (A történetírás elmélete és története). White véleménye szerint a cím körüli kavarodás lehetett az oka annak, hogy 1938-ban, „tizenhat évvel később, amikor a művet felsorolta azon könyvek között amelyek leginkább befolyásolták, három cím is ott volt a fejében" (ti. az olasz eredeti, a téves angol változat és a pontos angol verzió). Ennek az lett a vége, hogy olyan címet adott meg (History and the Writing of History, amely egyiknek sem felelt meg pontosan. White úgy vélte, hogy ez meglehetősen közel állt az olasz eredeti jelentéséhez, vagyis Becker nyilvánvalóan erre a Croce-műre gondolt Ez pedig azt jelenti, hogy nem szándékosan említett rossz címet Hayden White: Note: Croce and Becker: A Note on the Evidence of Influence. History and Theory, 1971. 2. sz. 222-227. o.