Múltunk – politikatörténeti folyóirat 49. (Budapest, 2004)
1. szám - KRÓNIKA - Kassák Lajos és a Munka című folyóirat története (Konok Péter, Svéd László, Pintér István, Kővágó Sarolta, Székely Gábor előadása)
Kassák és a Munka-kör növekvő népszerűsége mindaddig nem is okozott gondot amíg önállósodási kísérlete nem feszegette a szociáldemokrata pártkereteket illetve Kassák sajátos nézetei a munkásmozgalom feladatait illetően még nem kerültek előtérbe. Amikor azonban a Munka hasábjain és a kör tevékenységében hangsúlyosabban teret nyertek Kassák elképzelései, elsősorban az MSZDP és részben a kommunisták részéről is megnőttek az ellenérzések, majd az ellentétek. A Munka 1928. novemberi számában Kassák korábbi állásfoglalásaival összhangban és az őt ért kezdeti kritikákra is válaszolva - kifejtette: „A proletárosztályharc ténylegesen csak úgy tud eredményeket felmutatni, ha az tudatosan vezetett kultúrmunkára épül." A tudáshatalom a szocialista mozgalom egyik legerősebb és leginkább nélkülözhetetlen fegyvere a gazdasági és politikai hatalom meghódításáért vívott harcban - vélte Kassák. Ennek megfelelően fokozatosan a köz tevékenységében is a tanítás, a művelődés, a kultúra elsajátítása lett a hangsúlyos. Bírálták a szociáldemokraták oktatási módszereit az elavult szemináriumi formákat amelyek a kor súlyos problémáinak megvitatása helyett jelszavakat programokat ismételgettek, dogmatikusan kezelték a marxista tanokat kritikai hangoknak nem adtak teret Egyszóval: szürkék, unalmasak voltak. A Munka-kör szemináriumait felkészült vezetők tartották, maguk az alkalmak pedig érdekesek, vitatkozó szelleműek, színvonalasak, és főleg rendszeresek voltak. Rövid időn belül felvetődött a „pártoktól független" munkás szabadiskola gondolata, és a Munka-kör tagjai tettek is lépéseket létrehozásáért Sőt felvetődött hogy a „gondosan kiválogatott intellektuelek számára" felsőfokú szemináriumot esetleg főiskolát kellene szervezni. Úgy vélték, hogy ezzel Szabó Ervin szándékát váltanák valóra.57 Nemcsak az oktatás, hanem a kultúra más területén is változásokat szorgalmaztak. A szavalókórusok addig „sablonos véletlenszerűségét" megszüntető, szerkesztett egymásra épülő, hatásos, a munkások gondolkodását is megmozgató előadások megtartására törekedtek. A Justus György vezette népdalkórus szakított a csak a szakszervezeti elitet szolgáló dalárda-stílussal, hiszen a kórus célja a magyar népdalok népszerűsítése volt Továbbá Justus volt az első, aki munkás kultúresteken Bartók dalait is megszólaltatta.58 Később ebből az együttesből nőtt ki a híressé vált Szalmás-kórus. 57 Munka, 1930. január; április. 58 Munka, 1932. október.