Múltunk – politikatörténeti folyóirat 50. (Budapest, 2005)
4. szám - Tanulmányok - Kerepeszki Róbert: A numerus clausus 1928. évi módosításának hatása Debrecenben
Az 1927/28-as tanévben az orvosi kar adta a rektort az egyetemnek Verzár Frigyes személyében, míg a következő tanévben a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar delegálta Darkó Jenő bizantinológust, az I. klasszika-filológia (ógörög) tanszék vezetőjét erre a tisztségre.10 Az ő személye különösen érdekes az 1928. októberi események kapcsán. Egyrészt azért, mert Darkót személyesen is érintette Trianon igazságtalansága, mivel szülőföldje Romániához került; másrészt azért, mert ő is tagja volt az egyik bajtársi egyesületnek, az Árpád Szövetségnek, amely a másik két hasonló szervezettel, a Csaba Bajtársi Szövetséggel és a Werbőczy Bajtársi Szövetséggel együtt az 1928. októberi események aktív és negatív szereplője volt. Az 1928 októberében kirobbant egyetemi zavargásokban mind Budapesten, mind a vidéki intézményekben egyértelműen felelősség terhelte ezeket a szervezeteket. A bajtársi szövetségek a Horthy-korszak első éveiben alakultak, lényegében azért, hogy szervezeti keretet adjanak a hallgatóság mozgalmaihoz.11 A korszak légkörében hamarosan szélsőséges és egyre inkább fajvédő, antiszemita irányba sodródtak (vagy eleve ezt az irányt képviselték). Ujváry Gábort idézve: „A nélkülözés, a túlzsúfoltság, az elhelyezkedési problémák, az elszakított területekről érkezettek gyökértelensége és identitászavara szinte parancsolták az ifjúság szervezkedését és egyesületekbe tömörülését. Ezt segítette és erősítette, a fiatalok mozgolódását pedig politikai vágányra terelte az 1918-1919-es élmények és tapasztalatok hatása, az 1919 és 1921 közötti kormányoknak a felsőoktatás-politikában is világosan felismerhető tehetetlensége, a frontról hazatért egyetemisták »bajtársi szelleme«, valamint az a tény, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók zöme meglehetősen homogén társadalmi közegből, a »középosztályból« és a jómódú polgárságból került ki."12 A tudományegyetemeken szerveződő jobboldali diákszervezetek, amelyeket a Turul Bajtársi Szövetség fogott össze, tevékenyen részt vettek a politikai életben. A Turul Szövetség például a MEFHOSZ-szal (Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége) karöltve követelte Klebelsbergtől a numerus clausus kiterjesztését, sőt, 1927-ben, mi- 10 A debreceni egyetem rektorait lásd uo. 316. 11 SZABÓ Miklós: Új elemek az értelmiségi ifjúság mozgalmaiban az 1920-1930-as évek fordulóján. In: A haladó egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon, 1918-1945. Főszerk.: VASS Henrik. Kossuth Kiadó, Budapest, 1978.135. 12 UJVÁRY Gábor: Egyetemi ifjúság a „neobarokk társadalomban". A bajtársi szövetségekről. Valóság, 1991/5. 64-65.