Múltunk – politikatörténeti folyóirat 50. (Budapest, 2005)
4. szám - Tanulmányok - Kerepeszki Róbert: A numerus clausus 1928. évi módosításának hatása Debrecenben
kor a kultuszminiszter bejelentette, hogy a magyar törvényhozás hamarosan napirendre tűzi a numerus clausus módosítását, a Turul Szövetség elsők között tiltakozott ez ellen.13 Hamar beindult a Turul Szövetség debreceni „fiókjainak" megszervezése is. A jogászok Werbőczy Bajtársi Egyesülete és az orvostanhallgatók Csaba Bajtársi Egyesülete már 1921-ben beterjesztette az egyetemi tanácshoz az alapszabály-tervezetüket. Az egyetem vezetősége azonban vonakodott ezt elfogadni, mondván, hogy nem lehet elismerni olyan ifjúsági egyesületeket, amelyek nem állnak az egyetem fennhatósága és felügyelete alatt. Az alapszabályok egyetemi tanácsi jóváhagyása körüli vita még évekig elhúzódott, és a bajtársi szövetségek mindvégig az egyetem hatáskörén kívül maradtak. A bölcsészhallgatók bajtársi szövetségének megszervezése még nehézkesebben ment. Az Árpád Bajtársi Egyesület, amely a Csabához és a Werbőczyhez hasonlóan a Turul fiókegyesülete volt, csak 1922-ben jött létre, és elismerésére 1926 februárjáig kellett várni.14 Céljaikat a debreceni Werbőczy Bajtársi Szövetség jelentéséből rekonstruálhatjuk, amelyet az 1928/29-es tanév végén tett az egyetem rektorának: „A Werbőczy Bajtársi Egyesület célja úgy a jelenben, mint a múltban, hogy tagjait öntudatos magyarokká s a hazának dolgozó s igazán értékes polgáraivá nevelje, kik majdan az intézer Magyarországnak méltó harcosaivá lesznek."15 Elképzeléseikben fontos szerepet játszott a keresztény és a nemzeti „irány". A debreceni bajtársi egyesületek létszáma fokozatosan gyarapodott (lásd 2. táblázat). Az 1927/28-as tanévben alig 700 tagjuk volt, egy évvel később ez a szám már valószínűleg meghaladta az ezer főt. A helyi Csaba Bajtársi Szövetség 1928/29-es tanév végi jelentésében még részletesebb adatokat találunk. Eszerint az egyesület 417 tagjából 51 daru (próbaidős), 201 levente (rendes tag), 151 dominus (végzett értelmiségi), 14 patrónus (egyetemi tanár) és 1 magister (tiszteletbeli elnök) volt, tehát az összlétszámnak alig több mint 60%-a volt egyetemista. 13 GYURGYÁK János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 122-123., 128-129. 14 VARGA Zoltán: i. m. 136-140.; URI Sándorné: Debrecen város egyesületi katasztere 1833-2001 között. Hajdú-Bihar megyei levéltár közleményei, 28. sz. Debrecen, 2001. 127-128. A bajtársi egyesületek alapszabályait a belügyminiszter 118661/1926. számú leiratával fogadta el, éppen ezért ezek a szervezetek a belügyminisztérium hatáskörébe, és nem az egyetemi hatóságok felügyelete alá tartoztak. 15 Almanach és Évkönyv, 1928/29-es tanév. 181-182. A debreceni bajtársi egyesületek szervezkedésére és az általuk irányított rendzavarásokra lásd még Almanach és Évkönyv, 1921/22-es tanév, 197., 1924/25-ös tanév, 228.