Múltunk – politikatörténeti folyóirat 50. (Budapest, 2005)
4. szám - Tanulmányok - Kerepeszki Róbert: A numerus clausus 1928. évi módosításának hatása Debrecenben
A bajtársi szövetségek azonban nem csak a rendbontásokban, verekedésekben és az antiszemita inzultusokban jeleskedtek (ugyanis ilyenekre 1928 októbere előtt is sor került). Minden egyesület nagy figyelmet szentelt tagjai testnevelésére és kulturálódására. A debreceni Csaba Bajtársi Szövetség külön könyvtárral, az Árpád Bajtársi Szövetség pedig saját klubhelyiséggel rendelkezett, sőt, ezek a szervezetek támogatták a velük szimpatizáló egyetemi tanárok kiadványait, és fontos szerepet vállaltak a falukutató mozgalomban is.17 Az országban fokozatosan erősödő antiszemitizmus Debrecenben főleg a bajtársi szövetségek és az egyetemisták körében talált biztos talajt. A városvezetés, a polgárság, sőt, a Tiszántúli Református Egyházkerület akkori vezetője, Baltazár Dezső püspök is jó kapcsolatokat tartott fenn a lassan, fokozatosan asszimilálódó izraelita népességgel, de a zsidó-magyar együttélésnek helyi szinten is akadtak ellenzői. A város egyik lapja, a Hajdúföld, a szélsőséges, fajvédő gondolatok szócsöve volt, két vezetője, Kolozsváry-Borcsa Mihály és Marschalkó Lajos pedig országos szinten ismert antiszemita zsurnaliszta.18 Az egyetemisták nem nagyon tűrték meg soraikban a zsidó fiatalokat. A legélesebb antiszemita támadások az 1927/28-as tanév II. félévében voltak tapasztalhatók. Ekkor tűzte napirendjére a magyar országgyűlés a numerus clausus módosítását, amire - mint arról már szó volt - az egyetemisták radikális része komoly zsidóellenes fellépéssel válaszolt. A hallgatók a jogi és orvosi karon nem látogatták az előadásokat, míg Bajtársi Szövetség 1927/28-as tanév 1928/29-es tanév Csaba Bajtársi Szövetség (orvosi kar) 309 417 Werbőczy Bajtársi Szövetség (jogi kar) 254 Nincs adat Árpád Bajtársi Szövetség (bölcsészkar) 128 217 2. táblázat. A debreceni bajtársi szövetségek taglétszáma 16 16 Almanach és Évkönyv, 1927/28-as tanév, 223-224., 1928/29-es tanév, 181-185. 17 A Turul Szövetség népkutatási füzeteinek első darabját épp egy debreceni professzor, Csűry Bálint írta. CSŰRY Bálint: A népnyelvi búvárlat módszere. A Turul Szövetség Népkutatási Füzetei, 1. sz. Kiadta a Turul Szövetség. Budapest, 1936. 18 GYURGYÁK János: i. m. 401-411., 688-689.; A debreceni zsidóság történetéhez lásd GONDA MOSHE ÉLIJÁHU: A debreceni zsidók száz éve: a mártírhalált halt debreceni és környékbeli zsidók emlékére. Debreceni Zsidók Emlékbizottsága, Debrecen, 1977.; ZOLTAI Lajos: A zsidók letelepedése Debrecenben. Magyar Zsidó Szemle, 1934/51.