Múltunk – politikatörténeti folyóirat 52. (Budapest, 2007)
4. szám - Tanulmányok - Kerepeszki Róbert: Debrecen és a Volksbund. Adalékok a debreceni Volksbund megalakulásának körülményeihez
Ezt támasztja alá, hogy a debreceni Turul Bajtársi Szövetség 1938 májusában tartott kulturális nagytáborozásán az egyik szónok, Dénes István volt nemzetgyűlési képviselő rámutatott: „Ma szövetségesei vagyunk Németországnak, de nem tudjuk, mit hoz a holnap." A rendezvényről készült rendőri jelentés szerint ezután „a szónok felmutatott egy térképet, mely utólagos megállapításunk szerint Granz Leipzig-i cég kiadványa, dr. Hugo Grothe szerkesztése, és amelyben a németségnek az Európában való néprajzi megoszlása van feltüntetve", és ezt Dénes egyértelműen veszélyesnek ítélte Magyarország épségére nézve.35 A debreceni bajtársi egyesületek egyre erősödő németellenessége markánsan jelent meg időszaki lapjukban, az Új Vetésben. A lap 1933 márciusában Az új Németország márciusa című cikkével még üdvözölte Hitler hatalomra jutását, a nácizmust pedig olyan eszmének tekintette, amely kiutat mutathat a gazdasági válságból. A kezdetben németbarát álláspont azonban a második világháború előtti évekre gyökeresen megváltozott az egyetemi ifjúság jelentős részénél, mivel a terjeszkedő Németországtól féltették Magyarország önállóságát. Az Új Vetés 1938. novemberi száma már egyértelműen meg is fogalmazta ezt a világnézeti változást: „...a fajiságunkat két veszedelem fenyegeti: a zsidó és a germán." Ennek a szemléletváltozásnak volt betudható, hogy a német nemzetiségi mozgalomban és az éppen ebben az évben alakuló Volksbund megszervezésében aktív szerepet vállaló Huss Richárd professzort is élesen támadta a lap, egyenesen „pángermán agitátornak" nevezve őt.36 A jobboldali nacionalista csoportok áttekintése után felvetődik a kérdés: hogyan látták a debreceni politikai erők és társadalmi rétegek baloldali érzelmű tagjai a magyarországi németeket és mozgalmakat? Az 1930-as évek első felében a debreceni Tisza István Tudományegyetemen tanuló, később gimnáziumi tanárként dolgozó E. Kiss Sándor visszaemlékezése szerint „ellenszenvvel, néha egy kissé elfogult gyűlölettel néztünk rájuk [ti. a németekre]". Ezt támasztja alá Kovács Kálmán visszaemlékezése is, 35 Jellemző adalék, hogy „a hatósági biztos úgy az utolsó kijelentésért, mint a térkép felmutatásáért a szónokot figyelmeztette, hogy a német kérdés és német viszony további tárgyalásától tartózkodjék, különben a szómegvonás következik". (HBML IV. B. 901/a 15. d. 119/1938. eln. A debreceni rendőrkapitányság jelentése a Turul Szövetség debreceni kerületének kulturális nagytáborozásáról. Debrecen, 1938. május 8.) 36 Új Vetés, 1933. március, 1938. november. A Huss Richárd elleni támadásról lásd uo. 1938. április. Nemcsak a bajtársi egyesületeknél, hanem más helyi ifjúsági szervezeteknél is megjelent a németellenesség. Már 1933 májusában a debreceni egyetemi Bethlen Gábor Kör tagjai előadást szerveztek, amelyre Bajcsy-Zsilinszky Endrét hívták meg. Ő a hallgatóság nagy egyetértésével kijelentette: „életkérdés számunkra, hogy a magyar határon megtörjük a hitlerizmus által szított pángermán imperializmus hullámait". (DFV 1933. május 23.)