Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. (Budapest, 2008)

2. szám - A nő és a politikai - Tóth Vásárhelyi Éva: Gróf Andrássy Klára, a szociális legitimista

TÚTH VÁSÁRHELYI ÉVA Gróf Andrássy Klára, a szociális legitimista A legitimizmus szellemi áramlatát hazánkban többek között olyan ne­vek fémjelzik, mint ifj. Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf, Pe­thő Sándor, Grieger Miklós vagy Károlyi Mihály és „Katinka" rokona, „Kája", azaz Andrássy Klára, akinek személye csak a szakavatott tör­ténészek vagy a korszakot különös érdeklődéssel kutató elkötelezettek számára ismert. Talán pontosan ez az oka annak, hogy csak közvetett módon, például levelezése alapján göngyölíthető fel politikai munkás­sága, ismerhető meg sajátos legitimizmusa, politikai állásfoglalása. A csa­lád természetesen közismert, nagyapja az első magyar miniszterelnök volt a kiegyezés után. Édesapja Tivadar, akinek halála után öccse, if­jabb Andrássy Gyula nevelte az árvákat: Ilonát, Borbálát, Katalint és Klárát, aki szeretteitől kapta a Kája nevet. Andrássy Klára kezdetben nevelőapja hatása alatt politizált, majd ké­sőbb, a harmincas években az angol orientációjú antifasizmus irányába fordult, és politikájában kiemelkedő szerep jutott a németellenességnek. Forradalom Az első világháború alatt Kája, mint az Andrássy család nőtagjai általá­ban, ápolónőként dolgozott a sebesültek között, 1 és egyben a Fehérke­1 „Nagynénéim, nővéreim, unokanővéreim mind elébük mentek a dunai kikötőkbe, a pályaudvarokra fogadni az első hazatérőket. Divatos, elegáns egyenruhába öltözött nők jelentek meg pontosan mindenütt, ahol a sebesülteket várták, nem, az ő kezükből egy sem fog kisiklani! S nyomban megindult a vetélkedés a rendes és szükségkórházak képviselői között - mert sok magánpalotát is sürgősen hadikórházzá alakítot­tak át -, hogy melyikük kapja az első sebesülteket. Nem is beszéltek másról a társaságban, mint sebekről,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék