Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. (Budapest, 2008)
2. szám - A nő és a politikai - Tóth Vásárhelyi Éva: Gróf Andrássy Klára, a szociális legitimista
szélgetéseket folytatni Károlyi politikájáról. Erről tanúskodik egy nevelőapjának szóló levél részlete pár nappal későbbről: „Lehetetlenség volna nekem Katussal másról beszélni, mint ami ma azonos a levegővel. [...] azonos minden egyes szívverésemmel, megtölti az egész lényemet, valós az az érzés, melyet a magyar Hymnus personifikál.[...] Hát lehet-e akkor elképzelni, hogy mi Katussal mérsékelten és kedélyesen vitatkozhassunk." Nevelőapja azonban higgadtságra és nyugalomra intette, ismervén Kája megmásíthatatlan szeretetét Katus irányában: „megjön az az idő, amikor segítségére kell, hogy legyünk, megjön az az idő, amikor lebetegedésének kritikus perceit fogja átélni" - írta és nem tévedett. Károlyi Mihály és Andrássy Katalin emigrált, Klára pedig belevetette magát a legitimista politikába - ám a magyarországi Károlyi-ellenes politika miatt 1925-ben kiállt a nővéréék mellett és visszautasította az őket ért vádakat. A legitimizmustól a szociális legitimizmusig Az 1926. január 5-én Budapesten megalakult Magyar Nők Szent Korona Szövetségének elnöke gróf Apponyi Albertné, ügyvezető elnöke pedig herceg Odescalchiné Andrássy Klára lett. A szövetség célja az volt, hogy az „ezeréves eszmét, édes hazánkat fönntartó pillérét, a Szent Koronához való rendíthetetlen hűségünket, úgy ahogyan azt az ezeréves alkotmány, a jogfolytonosság és az öröklési rend törvényei kívánják, ébren tartsa". Ennek érdekében Andrássy Klára gyűlések, művészi előadások, teadélutánok, könyvek és a sajtó segítségével kívánta népszerűsíteni a legitimizmus gondolatait, és folytatott komoly propagandát. A szervezet például a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségével együtt rendezett programokat. Ennek az élénk szervezeti életnek sok információt köszönhetünk, hiszen a rendőrség beépített ügynökök segítségével figyeltette tevékenységüket - tudhatjuk meg a többszörösen idézett levéltári anyagból, mely a jobboldali mozgalmak jelentéseit tartalmazzák. 5 Uo. 6 Uo. Andrássy Gyula levele Andrássy Klárához 1918 novemberéből. 7 Andrássy Klára tiltakozó cikket írt, amelyben elutasította a Károlyi házaspárt ért vádakat, és bocsánatkérésre kényszerítette a szélsőjobboldali Új Nemzedék című újságot, annak hasábjain megjelenő (1925. október 14.) cikkével. Lásd HAJDÚ Tibor (szerk.): Károlyi Mihály levelezése. III. k. 1925-1930. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.128-130. Andrássy Klára 1921. szeptember 5-én férjhez ment herceg Odescalchi Károlyhoz (1896-1987). Házassága nem volt sikeres, és kezdeményezésére 1927-ben válással végződött. 9 Nemzeti Újság, 1926. február 25.