Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. (Budapest, 2008)

2. szám - A nő és a politikai - Tóth Vásárhelyi Éva: Gróf Andrássy Klára, a szociális legitimista

szélgetéseket folytatni Károlyi politikájáról. Erről tanúskodik egy nevelő­apjának szóló levél részlete pár nappal későbbről: „Lehetetlenség volna nekem Katussal másról beszélni, mint ami ma azonos a levegővel. [...] azonos minden egyes szívverésemmel, megtölti az egész lényemet, valós az az érzés, melyet a magyar Hymnus personifikál.[...] Hát lehet-e akkor el­képzelni, hogy mi Katussal mérsékelten és kedélyesen vitatkozhassunk."­ Nevelőapja azonban higgadtságra és nyugalomra intette, ismervén Kája megmásíthatatlan szeretetét Katus irányában: „megjön az az idő, ami­kor segítségére kell, hogy legyünk, megjön az az idő, amikor lebetegedé­sének kritikus perceit fogja átélni"­ - írta és nem tévedett. Károlyi Mihály és Andrássy Katalin emigrált, Klára pedig belevetette magát a legitimista politikába - ám a magyarországi Károlyi-ellenes politika miatt 1925-ben kiállt a nővéréék mellett és visszautasította az őket ért vádakat.­ A legitimizmustól a szociális legitimizmusig Az 1926. január 5-én Budapesten megalakult Magyar Nők Szent Koro­na Szövetségének elnöke gróf Apponyi Albertné, ügyvezető elnöke pe­dig herceg Odescalchiné Andrássy Klára lett.­ A szövetség célja az volt, hogy az „ezeréves eszmét, édes hazánkat fönntartó pillérét, a Szent Ko­ronához való rendíthetetlen hűségünket, úgy ahogyan azt az ezeréves al­kotmány, a jogfolytonosság és az öröklési rend törvényei kívánják, éb­ren tartsa".­ Ennek érdekében Andrássy Klára gyűlések, művészi előadások, teadélutánok, könyvek és a sajtó segítségével kívánta nép­szerűsíteni a legitimizmus gondolatait, és folytatott komoly propagan­dát. A szervezet például a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségével együtt rendezett programokat. Ennek az élénk szervezeti életnek sok in­formációt köszönhetünk, hiszen a rendőrség beépített ügynökök segítsé­gével figyeltette tevékenységüket - tudhatjuk meg a többszörösen idézett levéltári anyagból, mely a jobboldali mozgalmak jelentéseit tartalmazzák. 5 Uo. 6 Uo. Andrássy Gyula levele Andrássy Klárához 1918 novemberéből. 7 Andrássy Klára tiltakozó cikket írt, amelyben elutasította a Károlyi házaspárt ért vádakat, és bocsánatké­résre kényszerítette a szélsőjobboldali Új Nemzedék című újságot, annak hasábjain megjelenő (1925. ok­tóber 14.) cikkével. Lásd HAJDÚ Tibor (szerk.): Károlyi Mihály levelezése. III. k. 1925-1930. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.128-130.­­ Andrássy Klára 1921. szeptember 5-én férjhez ment herceg Odescalchi Károlyhoz (1896-1987). Házassá­ga nem volt sikeres, és kezdeményezésére 1927-ben válással végződött. 9 Nemzeti Újság, 1926. február 25.

Next