Múltunk - politikatörténeti folyóirat 56. (Budapest, 2011)

2011 / 3. szám - KORKÉPEK ÉS LÁTSZATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - Szécsényi András: Végváry József pályája: a Turul Szövetségtől az ÁVH-ig

Szécsényi András , Végváry József pályája: a Turul Szövetségtől az ÁVH-ig el­ gátta a kormány zsidóellenes törekvéseit és a revíziót.17 Legközelebbi munkatársai, bizalmasai - Dérczy Ferenc,18 Kalotás Antal, Drávay János, Dezséry (Lindner) Endre, Rajczy (Rasztovich) Imre19 - egytől egyig Göm­bös feltétlen hívei voltak.20 Végváry eközben egyre nehezebben tudta megmagyarázni, miért ma­radnak el a radikális reformok. Az általa szerkesztett Bajtárs című lap­ban,21 különösen 1934-től rendre megjelentek a gombosi politikát ma­gyarázó, a bírálatokat letörni akaró cikkek. Jó példa erre, hogy a lap a politika kudarcait, a Nemzeti Munkatervben beígért szociális és fajvédő reformok elmaradását az elődök hanyagságával, a Bethlen-kormánynak a nagybirtokkal és a tőkével való káros összefonódásával magyarázta. „Gömbös Gyula rövid másfél év alatt is már olyan kérdéseket oldott meg, ami méltóvá teszi őt a nemzet bizalmára. Többet tett ez alatt a más­fél év alatt az ifjúságért, mint elődei tizenöt év alatt.” - írta a szerző. Itt piacszerzésről és arról van szó, hogy véget vetnek az álláshalmozásnak és az állami cégeknél a mamutfizetéseknek. „Bízunk Gömbös Gyula faj­védő vezérben, s reméljük, hogy a választójogi törvénytől kezdve min­denben azt az elvet követi, hogy a pénz, családi és érdek-összekötteté­sek által a felszínre került vezetők helyett azokat a fiatalokat szemeli ki a vezető pozíciókra, akiket a nemzet- és fajszeretetük, tehetségük és lel­kesült munkakedvük ajánl.”22 ,7 Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség. I. m. 368-370; Haeffler István: i. m. 396-397. 18 Dérczy volt Végváry legfőbb bizalmasa, vele együtt hagyta el a Turult 1939-ben. Sorsukban továbbá közös az is, hogy ő szintén a magánszektorban helyezkedett el, s bár ennek során markáns zsidóellenesség jel­lemezte, a második világháborúban mégis bizonyíthatóan zsidókat mentett. 1947-ben a népbíróság fel­mentette, a Turulban kifejtett szociális tevékenységét pozitívumként tüntette fel. BFL Nb. IV. 3764/1945-9. V-117633. dr. Dérczy Ferenc és társai. 19 Neves vívó, az 1936-os berlini olimpia bajnoka a magyar kardcsapat tagjaként, később a Magyar Nemzeti Diákszövetség vezértitkára. 20 Ezt tükrözi továbbá a Turul fővezérségének összetétele, amely- példának véve - az 1936-os reform nyo­mán a következő módon épült fel: az elnöki ügyosztály (I.) élére Kalotás Antalt, a budapesti Werbőczy Bajtársi Egyesület (BE) vezérét, a II. ügyosztály élére ellenjelölt híján ismét Dérczyt, a III. ügyosztály élé­re ellenjelölt híján Ákom Lajost, a IV/a. (sajtó)ügyosztály élére Drávay Jánost, a IV/b. (propaganda)ügy­­osztály élére Bánkuti Lászlót, az V. (utazási és külügyi) ügyosztály élére Dezséry Endrét választották meg. A VI. ügyosztályt kettéválasztották: a VI/a. (sport)ügyosztály élére Rajczy Imrét, a Vl/b. (nemzetvédelmi) ügyosztály vezetőjének Somlai Mihályt. Országos nádor lett Lissák György, országos főkincstáros Kozma Emil, az Országos Gyulaszék tagjává Kovács László, Mezey István, Gorb­ert Ada, Klausz Gyula, Vink István, Kürthy László és Zilahi-Sebess Jenő. A Számvizsgáló Bizottság tagjává Németh Kálmánt, Minár Pétert és Salló Jánost választották. MOL P 1364. Turul Szövetség. 1. d., 3.1.138-140. 21 Az 1933. májusi lapszámtól az 1936. január 17-i lapszámig volt felelős szerkesztő. A Bajtárs történetéről lásd részletesebben Kerepeszki Róbert: Az egyetemi bajtársi egyesületek sajtója a Florihy-korszakban. Magyar Könyvszemle, 2009/4. 456-475. 22 Bajtárs, 1934. július 25.

Next