Múltunk - politikatörténeti folyóirat 56. (Budapest, 2011)
2011 / 3. szám - KORKÉPEK ÉS LÁTSZATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - Szécsényi András: Végváry József pályája: a Turul Szövetségtől az ÁVH-ig
e és segítve”.34 A kooperáció egyik fele és Végváry egyik szívügye volt az 1935-től bevezetett országos hatókörű egyetemi munkaszolgálat (munkatáborok) rendszere, amely olyan sikeres lett, hogy 1938-ra állami irányítás alá került.35 Összességében leszögezhetjük, hogy a Turul Szövetség ideológiai egysíkúsága a népiek elképzeléseivel - a szövetség ideológiájában, vezetésében csak részben, de lokális szinten - sok tekintetben felcserélődött, s kialakult egy úgynevezett Turul-ellenzék. Ez az ellenzék nem fordult el a keresztény-nemzeti kurzustól, de a parasztsággal és a munkássággal is össze kívánt fogni a szociális reformok reményében. Bizonyos, hogy a Turulon belül a szembenállás generációs nézetkülönbségekben is jelentkezett. Legjellemzőbb példaként említhető a Turul Akadémia terve, amely az ország negyven évnél fiatalabb, „legtehetségesebb és legmagyarabb” tudósait és művészeit tömörítette volna, illetve egyfajta új, „magyarabb”, kevésbé radikális szellemiség mentén segített volna megmutatni „az új Magyarország felé” vivő utakat. A Roboz Zoltán kulturális vezér által támogatott elképzelést az 1933-as országos követtábor azonban elvetette, s később lekerült a napirendről. Más, hasonló elképzelések is voltak, bár ezek közülük alig néhány valósult meg. Ez tovább szította az ellenzékiek elszántságát. (Körükben megjelentek a kifejezetten népi, sőt marxista gondolkodású egyének is).36 Végváry József ugyanis határozatlan volt az ellenzékiek ügyében. Bizonyos kérdésekben szimpatizált velük, támogatta is őket. Ez a kétarcúság jobbára kevés volt a polarizált tagegyesületek számára. Az újdonsült fővezér, Végváry 1933. szeptember 9-én tette közzé programját a Bajtársban, s ebbe már az „ellenzék” gondolataiból is kerültek be elemek.37 Mivel a dokumentum a Gömbös-féle kormányprogram, a Nemzeti Munkaterv mintájára készült, sok bírálatot kapott. A Turul Szövetség Végváry idejében épült ki és fejlődött igazi tömegmozgalommá, ami természetesen a taglétszám és a befolyás növekedésében egyaránt megmutatkozott. A szövetségben jelentős szervezeti bővítés köthető Végváry nevéhez: belső források szerint 1933 és 1935 évtized derekán a debreceni bölcsészek Árpád Bajtársi Egyesületének alvezére volt. A második világháború után államtitkár lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a szociáldemokrata párt színeiben. Uo. 138. 35 A fontos témára részletesebben lásd Szécsényi András: Egyetemi és főiskolai munkatáborok Magyarországon 1935-1939.) In Erdödy Gábor (szerk): Visszatekintés a 19-20. századra. Budapest, ELTE, 2011. 149-164.; Szécsényi András: Egyetemi munkaszolgálat Magyarországon a Horthy-korszakban. In Történeti Muzeológiai Szemle, 2011. évi szám. 53-77. 36 A „Turul-ellenzék" eszmeiségéről részletesen lásd Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség. I. m. 344-345. 37 Bajtárs, 1933. szeptember hó. 9.