Múltunk - politikatörténeti folyóirat 56. (Budapest, 2011)

2011 / 3. szám - KORKÉPEK ÉS LÁTSZATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - Szécsényi András: Végváry József pályája: a Turul Szövetségtől az ÁVH-ig

e és segítve”.34 A kooperáció egyik fele és Végváry egyik szívügye volt az 1935-től bevezetett országos hatókörű egyetemi munkaszolgálat (munka­táborok) rendszere, amely olyan sikeres lett, hogy 1938-ra állami irányí­tás alá került.35 Összességében leszögezhetjük, hogy a Turul Szövetség ideológiai egysíkúsága a népiek elképzeléseivel - a szövetség ideológiá­jában, vezetésében csak részben, de lokális szinten - sok tekintetben fel­cserélődött, s kialakult egy úgynevezett Turul-ellenzék. Ez az ellenzék nem fordult el a keresztény-nemzeti kurzustól, de a parasztsággal és a munkássággal is össze kívánt fogni a szociális reformok reményében. Bizonyos, hogy a Turulon belül a szembenállás generációs nézetkülönb­ségekben is jelentkezett. Legjellemzőbb példaként említhető a Turul Aka­démia terve, amely az ország negyven évnél fiatalabb, „legtehetségesebb és legmagyarabb” tudósait és művészeit tömörítette volna, illetve egy­fajta új, „magyarabb”, kevésbé radikális szellemiség mentén segített volna megmutatni „az új Magyarország felé” vivő utakat. A Roboz Zoltán kulturális vezér által támogatott elképzelést az 1933-as országos követ­tábor azonban elvetette, s később lekerült a napirendről. Más, hasonló elképzelések is voltak, bár ezek közülük alig néhány valósult meg. Ez tovább szította az ellenzékiek elszántságát. (Körükben megjelentek a ki­fejezetten népi, sőt marxista gondolkodású egyének is).36 Végváry József ugyanis határozatlan volt az ellenzékiek ügyében. Bizonyos kérdések­ben szimpatizált velük, támogatta is őket. Ez a kétarcúság jobbára kevés volt a polarizált tagegyesületek számára. Az újdonsült fővezér, Végváry 1933. szeptember 9-én tette közzé programját a Bajtársban, s ebbe már az „ellenzék” gondolataiból is kerültek be elemek.37 Mivel a dokumen­tum a Gömbös-féle kormányprogram, a Nemzeti Munkaterv mintájá­ra készült, sok bírálatot kapott. A Turul Szövetség Végváry idejében épült ki és fejlődött igazi tömeg­­mozgalommá, ami természetesen a taglétszám és a befolyás növekedé­sében egyaránt megmutatkozott. A szövetségben jelentős szervezeti bő­vítés köthető Végváry nevéhez: belső források szerint 1933 és 1935 évtized derekán a debreceni bölcsészek Árpád Bajtársi Egyesületének alvezére volt. A második világháború után államtitkár lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a szociáldemokrata párt színei­ben. Uo. 138. 35 A fontos témára részletesebben lásd Szécsényi András: Egyetemi és főiskolai munkatáborok Magyaror­szágon 1­935-1939.) In Erdödy Gábor (szerk): Visszatekintés a 19-20. századra. Budapest, ELTE, 2011. 149-164.; Szécsényi András: Egyetemi munkaszolgálat Magyarországon a Horthy-korszakban. In Történeti Muzeológiai Szemle, 2011. évi szám. 53-77. 36 A „Turul-ellenzék" eszmeiségéről részletesen lásd Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség. I. m. 344-345. 37 Bajtárs, 1933. szeptember hó. 9.

Next