Múltunk - politikatörténeti folyóirat 56. (Budapest, 2011)

2011 / 3. szám - KORKÉPEK ÉS LÁTSZATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - Szécsényi András: Végváry József pályája: a Turul Szövetségtől az ÁVH-ig

Szécsényi András s Végváry József pályája: a Turul Szövetségtől az ÁVH-ig 17 tett előadók tartsanak a fővezérség által ellenőrzött előadásokat. Mindez a későbbiekben egyúttal azt jelentette, hogy a fővezérség hatékonyab­ban szólhatott bele a kerületek, a tagegyesületek munkájába is.48 Itt - emlékeztetve a Turul ekkori polarizáltságára - már nemcsak az antisze­mita, fajvédő, később a nyilas csoportok hangadó elemei tartottak nagy sikerű referátumokat aktuális gazdasági-politikai kérdésektől, de a Tu­rulvárban rendszeresen szerepeltek nevei (igaz, markánsan a jobbolda­li diákmozgalmakhoz és egyesületekhez kötődő) humán értelmiségiek és népi írók, faluszociográfusok is. (A visszatérő előadók között szere­pelt Németh László, Kovács Imre, Kerék Mihály, Kodolányi János.) Te­vékenysége alapján a Végváry által létesített komplexum a Horthy-kor­­szak emblematikus keresztény-nemzeti diákközpontjává vált. Végváry vegyes elképzeléseihez ugyancsak illeszkedett az a Turul tagjai számára kötelezően meghirdetett akciója, hogy az idegen hangzású vezeték­neveiket változtassák magyarosra. Ezt azzal kezdte, hogy 1934 áprilisá­ban a saját nevét magyarosította Verbovszkyról 49 Végváryra. Cselekedete a diákszervezetben olyan mozgalmat indított el, amelyet végül fővezéri utasításban szabályozott, midőn 1935 szeptemberében elrendelte, hogy a Turul minden tagja kötelezően hajtson végre névmagyarosítást. A fajvédelem később is sarkalatos pontja maradt Végváry gondolkodásá­nak. A Turul központi orgánuma, a Bajtárs cikkei az 1930-as évek közepén nemigen jelenhettek meg a jóváhagyása nélkül, sőt ő maga is cikkeket publikált benne. Az alábbi írás kiválóan érzékelteti Végváry ízlését, elképze­léseit: „A Turul Szövetség bajtársi egyesületének tagja lehet minden olyan magyar ifjú, aki nagyszülőkig visszamenőleg igazolja, hogy nincsen zsidó vér az ereiben, felvételét valamelyik bajtársi egyesülettől kéri, azt daru­nak felveszi, majd a daruvizsga után pedig teljes jogú tagjává fogadja.50 Vallási különbséget magyar és magyar között a Turul nem ismer. Kato­likusok és protestánsok egyaránt tagjai (a zsidóság a Turul helyes fel­fogása szerint nemcsak vallás, hanem vallási alapon szervezett faj!).”51 48 Bajtárs, 1934. április 10. 2. 43 Bajtárs, 1934. április 10. 2. és Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség országos és debreceni szervezete (1919-19451.1. m. 184. 50 A felsőoktatásba bekerülő, a Turulba belépő elsőéves diákoknak végig kellett járniuk a szervezet ranglét­rájának fokait. Az első három évben daruk, majd igen szigorú daruvizsgát követően az egyes tisztségekre aktív és passzív választójoggal bíró leventék lettek. Az egyetem elvégzését követően dominusi (öregúri) kategóriába kerültek azok, akik noha munkát vállaltak, megőrizték Turul-tagságukat is. A „ Turul" Szövetség (a Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központja), valamint a kötelékébe tartozó és a Szövetség szerves részét képező Bajtársi Egyesületek és Bajtársi Törzsek (vegyestörzsek) Alapsza­bályzata. K. u. 1927. H. n. 51 Bajtárs, 1935. június hó. 3.

Next