Múltunk - politikatörténeti folyóirat 56. (Budapest, 2011)
2011 / 3. szám - KORKÉPEK ÉS LÁTSZATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - Szécsényi András: Végváry József pályája: a Turul Szövetségtől az ÁVH-ig
30 lemondatása (1938. november), majd újabb kinevezése után zajlott le. Ezt a tüntetést Végváry szerint maga a miniszterelnök szervezte a Turul vezetése ellen. Ifjúsági szervezetek „vad csoportosulásban ordítoztak ellenünk, Dunába hajításunkat követelték és zsidóbérencnek neveztek bennünket.” Ennek hatására „disszidált” Végváry a Nemzeti Egység Pártjából. Okfejtése szerint a fővezérségről pedig azért mondott le, mert nem értett egyet a Turul szélsőjobb felé húzásával. Végváry levelében azt is hosszasan fejtegette, hogy a baloldal felé nyitott volna kaput a Turul számára. Ezeket a képtelen állításokat megfejelte azzal, miszerint a zsidókérdésben, különösképpen a zsidótörvények körüli vitákban csupán azért exponálta magát, mert Imrédy Bélát szerette volna lejáratni, akinek izraelita ősei voltak. Összességében tehát véleménye szerint folytonos németellenes propagandát fejtett ki a faji és a zsidógyűlölő irányzat megfékezésére, amelynek térnyerésébe végül ő is belebukott. Második, még az előzőnél is önérzetesebb levelében igyekezett kidomborítani kétségtelen németellenességét, ám úgy, hogy abból egyáltalán ne tűnjön ki a Turulon belül is erős zsidóellenessége, a gombosi fajvédelemmel való végletes azonosulása. Az említetteken túl pontatlanságokra, hamis állításokra és jogi lehetetlenségekre hívta fel a NOT figyelmét, közöttük arra, hogy a Budapesti Népbíróság ítélete szerint ő „felmentve érezte magát” a Turul Szövetséget illető vádpontokban. Végváry erősen nehezményezte, hogy pere általánosságban a Turul Szövetséggel és nem vele foglalkozott - az ő ürügyén valójában a huszonöt éves Turul Szövetségről mondtak ítéletet. A NOT Sarlós Márton vezette tanácsa 1946. február 26-án hozta meg az ítéletét. Ez az egy év börtönbüntetést helybenhagyta, de a vagyonelkobzást mellőzte, és a politikai jogoktól való megfosztást tízről öt évre szállította le. Ez az ítélet tárgyszerűbb volt, mi több, az első per néhány állítását korrigálta, és azt is megállapította, hogy Végváry a nácibarát Turul „szellemmel” nem azonosította magát. Nem folytatott „Turul szellemű” propagandát a „médiában”. Enyhítő körülménynek tudta be (sajnos, ezt források hiányában lehetetlen alátámasztani vagy cáfolni), hogy a „germán szellem” előretörésében részt vevő MONE-ben a hitleri törekvések ellen fellépett, és üldözte a nyilasokat is. Enyhítő körülménynek ismerte el továbbá, hogy 1938-ban aktívan gyakorolta orvosi hivatását. Ugyanakkor kimondta, hogy Végváry fővezérként nem ismerte fel és nem lépett fel a náci veszély ellen, sőt, maga is beállt az antiszemiták közé. Védőbeszédében Végváry részletesen ismertette a második zsidótörvény szigorításáról szóló képviselői beszédét és az Imrédy-affért. Kitar-