Múltunk - politikatörténeti folyóirat 56. (Budapest, 2011)
2011 / 3. szám - KORKÉPEK ÉS LÁTSZATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - Kerepeszki Róbert: A budaörsi csata emlékezete és a királykérdés a két világháború közötti egyetemi ifjúsági mozgalmak politikai gondolkodásában
következőképpen fogalmazott: „E zűrzavaros, kaotikus, egységet és összetartást nem ismerő áradatban, mit társadalomnak szoktunk nevezni, csodálatos tömörségben, erőteljesen és egységesen áll egy kis csoport, az egyetemi diákok világa. Dolgoznak, tanulnak, könyveket búvárkodnak, vasszorgalommal képezik ki magukban az eljövendő magyar kultúra harcosait, de ha veszélyben van a haza, a lélek szerszámait fölváltják az ököl fegyverével, ott voltak mindenütt, Szegeden, a nemzeti hadsereg bölcsőjénél, ők jöttek be ragyogó szemmel, ruganyos izmokkal a vörös szégyent és oláh megszállás gyalázatát átélt Budapestre, ott harcoltak és estek el a nyugati határszéleken, föltartóztatva a betörő osztrákokat s most is, hogy IV. Károly lázadó csapatai élén Budapest ellen vonult, a derék egyetemi ifjúság mentette meg az ország helyzetét.”22 Hasonlóképpen magasztalta az egyetemi hallgatókat és szervezeteiket Zsilinszky Endre is: „...a főiskolai ifjúság nélkül, s benne elsősorban az egyetemi és műegyetemi karhatalom s az úgynevezett bajtársi szövetségek nélkül Magyarország ma már talán idegenek és idegen zsoldos szellem prédája volna. S ebbe a szellembe örökre belefulladt volna a magyar jövő... E lázas és sötét napok gyors eseményeinek villámfényével sokunkban bevilágított a megismerés: a bajtársi szövetségek az a sejtje a keresztény magyar ifjúság teljes megújhodásának és végleges átalakulásának, amit az államnak és a társadalomnak mindenáron támogatnia kell.”23 Megjegyzendő, hogy a bécsi Neue Freie Presse tudósítása is kiemelte: „a budaörsi csatát Gömbös Gyula képviselő és a főiskolai hallgatókból, különösen az egyetemi hallgatók Turul Szövetségének tagjaiból rekrutálódott önkéntes csapata döntötték el a kormány javára”, és „a főiskolai hallgatóké a diadal”.24 A bajtársi emlékezet is kiszínezte a budaörsi csata körülményeit, a Turul, a MEFHOSZ, illetve az egyetemi zászlóaljak vezetősége kezdettől fogva magáénak érezte a győzelmet, és igyekezett a saját szerepét a lehető legjobb színben feltüntetni: az évek során különböző toposzok társultak az ütközethez. 1934 őszén például a Turul Szövetség központi lapja, ságé a babér. Budapesti Hírlap, 1921. október 29.Hasonlóan vélekedett Gömbös Gyula mellett Nagyatádi Szabó István és Mayer János is, akik egy nappal a miniszterelnök előtt fejezték ki hálájukat az egyetemi hallgatóknak. Nem a király, hanem a lázadók ellen fogott fegyvert a nemzet. Budapesti Hírlap, 1921. október 28. - A politikai elit tagjain kívül más társadalmi szervezetek, közintézmények és közigazgatási szervek is hálájukat fejezték ki az egyetemi ifjúságnak. Lásd például Vármegyei közgyűlés. Pápai Hírlap, 1921. december 17. 22 Főiskolai hallgatók a harcvonalban. Szózat, 1921. október 26. 23 Zsilinszky Endre: A főiskolai ifjúság. Szózat, 1921. október 27. 24 MOL Magyar Távirati Iroda, Napi hírek, tudósítások (K 428. a-sorozat), 1921. október 28.