Múltunk - politikatörténeti folyóirat 56. (Budapest, 2011)

2011 / 4. szám - JOGTÖRTÉNET - Németh László Sándor - Tóth Eszter Zsófia: A görög géplakatos, a Mercedes hátsó ülése és a szürke játékmackó. Perek Magyarországon NDK- és NSZK-állampolgárok tiltott határátlépései miatt az 1960-as évek második felében

Bevezetés Sok hasonló bírósági perre, illetve kiadatási eljárásra vonatkozó forrást őriz Budapest Főváros Levéltára. Jobban megérthetjük-e a diktatúrában élő emberek döntéseit ezek tanulmányozásával? Peres forrásanyag ilyen esetekben azért keletkezett, mert az államhatalom és az egyén érdekei szöges ellentétben álltak egymással. A diktatúrában a lezárt határok miatt szerelmesek nem lehettek egymásé, nem élhettek együtt. A tanul­mányunkban elemzett három történet közül kettő szerelmi történet, a harmadik pedig egy hároméves kisfiú sikertelen Nyugatra juttatásának históriája. Nehéz ezeket a történeteket nem normatívan elemezni, ugyanis a párok szerelmükért bármilyen akadályt megpróbáltak leküzdeni. Aho­gyan a Nyugatra, a szabad világba kijutott édesanya és szerelme is meg­tett mindent azért, hogy a szocialista blokkban maradt gyermek utánuk mehessen. A forrásokban olvasható történetek tehát az irodalmi műfajok szabályai szerint is működnek. Irodalmi párhuzamot vonva: a szerel­meseket a tiltott határátlépési kísérletek után elszakították egymástól, a férfi letöltendő börtönbüntetést kapott, a nőt pedig kiadták az NDK- hatóságoknak. A szerelem megölésének ez is egy elképzelhető, romanti­kus hagyományokon alapuló módja. A perszövegekből keveset tudunk meg az érintettek érzéseiről. Ma is szívszorító azonban azokat a fény­képeket nézni, amelyen az anya négy hónapos csecsemőjével áll a határ­őr felvételén, és mutatja a nyomozóhatóságnak az autóban kialakított rejtekhelyét, amely annyira szűk volt, hogy a csecsemő a vámvizsgálat alatt felsírt, és így lelepleződtek. Hayden White nyomán ezek a történeti szövegek is olvashatók úgy, hogy nem elsősorban a valóságtartalmuk érdekes - ki és milyen módon próbált meg tiltott határátlépést elkövetni, ehhez milyen gépkocsit használt, azt honnan szerezte stb. -, hanem az elbeszélés mikéntje.­ A perszövegek szereplőinek beszédmódja egyértelmű célzatú: a tiltott határátlépéssel gyanúsítottak vagy próbálják úgy megjeleníteni önmagukat, mintha nem is akarták volna átlépni a határt,­ vagy beismerik tettüket, arra hivatkoz­va, hogy csak így, törvényellenes cselekedetet megkísérelve lehettek együtt szerelmükkel. A hatóság embereinek célja a tényfeltárás, a korabeli törvé­nyek betartatása volt, az eljárások során azonban éltek mérlegelési jog­ 3 Hayden White: A narrativitás szerepe a valóság reprezentációjában. Aetas, 1996/1.; http://epa.oszk.hu/ 00800/00861 /00001/white.html. Kisantal Tamás: Az irodalmi alkotás mint történelmi szöveg. Tiszatáj, 2004. november. 76.­­ Lásd Dunai Andrea: Nyaralók megfigyelés alatt. A Stasi a Balatonnál. In: Tischler János (szerk.): Kádáriz­mus. Mélyfúrások. 1956-os Intézet, Budapest, 2009.418.

Next