Múltunk - politikatörténeti folyóirat 56. (Budapest, 2011)
2011 / 3. szám - KORKÉPEK ÉS LÁTSZATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - Kerepeszki Róbert: A budaörsi csata emlékezete és a királykérdés a két világháború közötti egyetemi ifjúsági mozgalmak politikai gondolkodásában
Kerepesik! Róbert IA budaörsi csal. .. 9 megbízásából anyagi előnyökkel is kecsegteti az eredményesen dolgozó és arra reflektáló egyetemi hallgató korteseket.”73 Az Emericana azonban a legitimista politikusok és az egyház anyagi támogatása, illetve befolyása ellenére sem állt következetesen a Habsburg-pártiak oldalán. Az 1930-as évek elején előfordult, hogy a szervezet egyik tagozata is aláírta a Turul, a Soli Deo Gloria református ifjúsági egyesület és a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete Magyarok! című Habsburg-ellenes röplapját. Ebben elsősorban a Szent István Bajtársi Szövetséget támadták, és felszólították, hogy „mondjon le az országépítő király nevéről”.74 A Szent István Bajtársi Szövetség által következetesen és nyíltan vállalt legitimista álláspont tehát szinte minden ifjúsági egyesülettel szembefordította a szervezetet, még az Emericanával is, amely támogatói révén Habsburg-párti vonulattal is rendelkezett. Talán nem véletlen ennek tükrében, hogy ennek volt a legkisebb a támogatottsága az egyetemi bajtársi szövetségek közül, és az 1930-as évek közepén taglétszáma csupán hétszázkilencven fő volt.75 A szervezet működéséről keveset tudunk. Tevékenységének központjában az egyetemi hallgatók körében Habsburg Ottó mellett kifejtett folyamatos propaganda állt. 1924 nyarán például az egyesület miskolci csoportjának megalakulásakor a tagok „fogadalmukban törhetetlen alattvalói hűségükről biztosították minden magyarok kis királyát”, és az ünnepi vacsorán az első poharat „Őfelsége II. Ottóra ürítették”.76 A későbbiekben is gyakran szerveztek vacsorákat Habsburg Ottó tiszteletére, például 1934 januárjában megrendezett zártkörű estélyükön a rendőri jelentések szerint a Pannónia Szálló dísztermét „egy nagy kivilágított ’O’ betű díszítette, benne ’IP jelzés, alatta a bajtársi egyesület monogrammja”. Ezeken a rendezvényeken rendszerint „megjelentek a legitimista mozgalomból ismert mágnások családtagjai” (Pallaviciniek, 73 MOL K 149,1934-7-2654. sz. Jobboldali összesítő, Budapest, 1934. szeptember 10. 74 MOL a MEFHOSZ iratai (P 1358], 2. tétel, Vegyes iratok, Sz.n. A bajtársi egyesületek Habsburg- és legitimistaellenes röplapja. Lásd 60. jegyzet. 75 MOL K 149,1937-6-8327. sz. Sombor-Schweinitzer József rendőrfőtanácsos telefonjelentése. Budapest, 1937. június 16. A Szent István Bajtársi Szövetség szervezetéről lásd A Foederatio Stephanea egyetemi és főiskolai hallgatók Szent István Bajtársi Szövetsége alapszabályai, ügyrendje, fegyelmi ügyrendje, segélyezőbizottsági ügyrendje. Budapest, Szent István Bajtársi Szövetség, 1938. Érthetetlen módon a Magyar Katolikus Lexikon szerint a Szent István Bajtársi Egyesület (Foederatio Stephanea) a „legitimista érzelmű egyetemi és főiskolai leányifjúságnak (Kiemelés tőlem. K. B.) a Foederatio Emericanához hasonló szervezete". Valójában ebben az egyetemi bajtársi egyesületben is inkább a férfiak domináltak. Diós István (főszerk.): Magyar Katolikus Lexikon. III. k. Budapest, Szent István Társulat, 1997.720. 76 Legitimista szervezkedés Miskolcon. Magyarság, 1924. augusztus 23.