Múltunk - politikatörténeti folyóirat 56. (Budapest, 2011)
2011 / 3. szám - KORKÉPEK ÉS LÁTSZATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - Kerepeszki Róbert: A budaörsi csata emlékezete és a királykérdés a két világháború közötti egyetemi ifjúsági mozgalmak politikai gondolkodásában
62 olasz külügyminiszter budapesti látogatása alkalmával a Hungária, a MEFHOSZ és az Emericana mellett a Turul és a Szent István Bajtársi Szövetség is felsorakozott a vendég tiszteletére, sőt 1937 tavaszán az utóbbi is támogatta a főként a Turul által kezdeményezett önkéntes főiskolai munkatáborokat.83 A Szent István Bajtársi Szövetség kitartóan és nyíltan vállalt Habsburg-pártisága és ezzel kapcsolatos megnyilvánulásai nemcsak szinte minden ifjúsági egyesülettel, hanem a politika jelentős részével, különösen a szélsőjobboldallal is szembefordították.84 Jó példa erre Zeöld Imre Péter nyilas képviselő 1940 novemberében elmondott interpellációja, melyben az egyesület feloszlatását követelte, mert „visszaél első nagy nemzeti királyunk, Szent István nevével és e név alatt rendszeres propagandát fejt ki a detronizált Habsburg-uralkodóház és különösen a magyar szempontból súlyosan kompromittált és egyszersmind leszerepelt Habsburg Ottó királyfi mellett”.85 A hatóságok nem fogalmaztak ennyire nyíltan, de a fennmaradt rendőri jelentésekből kiérezhető, hogy a legitimista bajtársi szervezethez másképp viszonyultak a hivatalos körök is. 1933 őszén például két, fiatalokból álló társaság verekedése ürügyén a szegedi rendőrkapitányság vezetője átiratot intézett az egyetem rektorához, amelyben a helyi Szent István Bajtársi Egyesület feloszlatására tett javaslatot azért, mert „egyes tagjainak agresszív viselkedése miatt maga az egyetemi hatóság sem nézte jó szemmel” a szegedi szervezet működését, mely egyébként sem „gyakorol kellő ellenőrzést tagjai felett és a felvételeknél szelektiót nem végez, úgyhogy tagjai sorában több olyan egyén van, aki a kellő határokat cselekedeteiben megtartani nem tudja”.86 Ezek a tényezők (a szabad királyválasztó diákszervezetek agresszív akciói, illetve a politikai és a közigazgatási fellépés) eleve lehetetlenné tették azt, hogy a Szent István Bajtársi Szövetség tevékenysége az arisztokrácia anyagi és erkölcsi támogatása ellenére eredményes legyen. 83 MOL K 612, MOT, Híranyag, 1936. november 13.; MOL K 428, a sorozat, 1937. március 16. A főiskolai munkatáborokra lásd Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok átépítése. Sárospataki Füzetek, 2010/4. 59-79.; Szécsényi András: Egyetemi és főiskolai munkatáborok Magyarországon 1935-39. In: Erdődy Gábor (főszerk ): Visszatekintés a 19-20. századra. Budapest, ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, 2011.149-164. 84 Ez még annak ellenére is igaz, hogy 1940-ben a főváros költségvetési keretéből ezer pengővel támogatták a szervezetet. MOL K 612, MOT, Híranyag, 1940. május 27. 85 Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának Naplói. Budapest, Athenaeum, 1935-1939. (a továbbiakban KN 1939-1944.) Vili. k. (1940. november 27.) 958-960. 86 MOL K 149,1933-6-8994. sz. Jelentés a belügyminiszternek a legitimista egyetemisták szegedi verekedéséről. Budapest, 1933. november 7.