Múltunk - politikatörténeti folyóirat 56. (Budapest, 2011)
2011 / 3. szám - KORKÉPEK ÉS LÁTSZATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - Kerepeszki Róbert: A budaörsi csata emlékezete és a királykérdés a két világháború közötti egyetemi ifjúsági mozgalmak politikai gondolkodásában
1 49 A Habsburgok ellen: a Turul Szövetség és rokonszervezetei A korábbi szakirodalom már rámutatott, hogy a budaörsi csata és az azt követő trónfosztás a formálódó Horthy-rendszer konszolidációjának fontos lépcsőfoka volt, de mit jelentett a szabad királyválasztó álláspontot képviselő egyetemi ifjúsági szervezetek számára? A Turul Szövetség és a keretébe tartozó főként tudományegyetemi bajtársi egyesületek, illetve a műegyetemi Hungária számára az ütközet - nem kis részben a politikai elit korábban bemutatott megnyilvánulásainak köszönhetően - rendkívül jó hivatkozási alapnak bizonyult fontos szerepük legitimálására, illetve az esetleges politikai kritikák kivédésére. Jó példa erre az, amit a Magyar Nemzeti Diákszövetség 41 vezértitkára, Menyhért Pál válaszolt a jobboldali egyetemi egyesületeket bíráló Huszár Aladár budapesti főpolgármesternek: „Véleményünk szerint a mai generáció is megmutatta már, hogy nem fél a golyózáportól és gránáttűztől. 1918-ban és 1919-ben az ifjúság, mi és bátyáink véreztünk az ellenforradalomban, Nyugat-Magyarországon és később Budaörsnél és ezután sem fogunk visszariadni, ha szüksége lesz ránk Magyarországnak.”42 A korszak egyetemi ifjúsági szervezetei közül a legkövetkezetesebben és a legerőteljesebben a Turul Szövetség adott hangot legitimizmus- és Habsburg-ellenes álláspontjának. Felfogásukat arra, az egyébként széles körben elfogadott nézetre alapozták, hogy a dinasztia és a dualizmuskor liberalizmusa felelős a zsidóság térnyeréséért Magyarországon. Ezt egyértelműen megfogalmazta Natkó Gyula, a Turul országos vezetésében helyet kapó debreceni vezér, aki 1939 tavaszán lakonikusan és kategorikusan kijelentette: „A zsidók a Habsburgoknak köszönhetik gazdasági hatalmukat.”43 41 Az MNDSZ-t a Turul mellett az Emericana, a Hungária, a Főiskolai Sportszövetség, a Protestáns és a Katolikus Diákszövetség alapította meg. Az új csúcsszervezethez a Társadalmi Egyesületek Szövetsége szolgált mintaként, éppen ezért nevezték „ifjúsági TESZ-nek" is. Célja „a magyar egyetemi és főiskolai ifjúság egységbe tömörítése, anyagi és szellemi érdekeinek védelme, az ifjúság egyetemességét érintő ügyek központi intézése és irányítása, továbbá ily irányú bel- és külföldi képviselet" volt. Szörtsey József: Az „ifjúsági" TESZ. Bajtárs, 1930. május, 5-7.; MOL K 149,1929-7-Szn. 2. Jelentés az MNDSZ szervezéséről. Budapest, 1929. szeptember 30.; Borosjenői Kádár Béla (szerk.): A Magyar Nemzeti Diákszövetség és tagegyesületeinek ismertetője, [h.n.], Turul Sajtóvállalat, 1937.12.; A Társadalmi Egyesületek Szövetségéről lásd legújabban Kerepeszki Róbert: A politikai és társadalmi élet határán. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége a Horthy-korszakban. In: Gebei Sándor-ifj. Bertényi Iván—Rainer M. János (szerk.): „... nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni." Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére. Eger, Líceum Kiadó, 2011. 373-388. 42 A Magyar Nemzeti Diákszövetség vezértitkárának levele. Pesti Napló, 1933. december 14. 43 A Turul Szövetség állásfoglalása a zsidó-kérdésben. Új Ezerév, 1939. március, 9-10.: Kalotás Antal-SzENDrődy Miklós (szerk.): A Turul szabad királyválasztó álláspontját részletesen kifejti A Turul világnézet irányelvei és bajtársi útmutató. Budapest, Turul Sajtóvállalat, 1937.40-43.