Múltunk - politikatörténeti folyóirat 58. (Budapest, 2013)
2013 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szécsényi András: A Turul Szövetség kettészakadása 1943-ban. Adalékok a Horthy-kor második felének ifjúsági-értelmiségi törésvonalainak megértéshez
tanulmányok lita egyetemista számarányra hivatkozva) - nemegyszer atrocitásokba torkolló - korábban nem létező antiszemita, idegenellenes, antiliberális és antidemokrata tevékenységet. A Turul Szövetség befolyása, nyomásgyakorlása - e helyütt nem tárgyalható módon - kiterjedt a társadalomra, a kultúrára, a gazdaságra, sőt (egykori tagjai, pártolói révén, különösen Gömbös Gyula 1932-es kormányfői posztra kerülésétől) a politikára is. Ez jellemezte tehát működését általánosságban. Szemben a korábbi sematikus és lényegében a mai történeti szintézisek természetesen igaz, ám szerfelett egyoldalú beállításával azonban szeretnék rámutatni: a negyedszázados Horthy-rendszer folyamán a Turul Szövetség is - reagálva a szellemi-politikai változásokra -jelentős mértékben megváltozott. Jelen tanulmánynak nem célja e bomlás, illetve polarizálódás részletes feltárása, mégis fontos kiindulópont, hiszen a szakadással végső soron a kiöregedett, valamint az aktív tagok, továbbá a fajvédő-szélsőjobboldali, illetve a népiek balszárnyával együttműködő és sok esetben demokrata csoportok különbségének metszéspontjáról van szó. Az eszmeipolitikai töredezettség eredményeként a központi vezetés nem tudott úrrá lenni a a kerületeken és tagegyesületeken, a bajtársi élet pedig az 1930-as évek derekára ellaposodott, vagy egyenesen olyan fokú érdektelenségbe fulladt (ámbár a taglétszám mérsékelten tovább nőtt), hogy az már az egyesületek egy részének megszűnéséhez vezetett.” Jellemző példának tekinthető az 1938-as szegedi tudósítás, miszerint „A szegedi Turul bajtársi egyesület öt-hat évvel ezelőtt több szobából álló klubhelyiséget nyitott meg a város egyik forgalmas részén, a Gizella tér 6. sz. alatti házban. Ez időben a Turul szövetség igen mozgékony életet élt és központi támogatás mellett nagy klubéletet fejlesztett ki. Évek folyamán azonban az egyetemi ifjúság érdeklődése mindinkább lanyhult a bajtársi egyesületek iránt és ezt a Turul szövetség sem tudta megakadályozni a túlméretezett klub fenntartásával. Először a büffé r Szécsényi András: Végváry József pályája. A Turul Szövetségtől az ÁVH-ig. Múltunk, 2011/3. 10-23. 4 Ennek mikroszintű bemutatására lásd Szécsényi András: Bajtársi élet és művészvilág. A Turul Szövetség a M. Kir. Képzőművészeti Főiskolán. In: Kopócsy Anna (szerk.): Reformok évtizede. A Képzőművészeti Főiskola 1920-1932 között. Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2013. 189-205.