Múltunk - politikatörténeti folyóirat 58. (Budapest, 2013)
2013 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szécsényi András: A Turul Szövetség kettészakadása 1943-ban. Adalékok a Horthy-kor második felének ifjúsági-értelmiségi törésvonalainak megértéshez
1681 tanulmányok vezérség ráadásul beleütközött a jó tíz évvel korábbi elődökbe is: a tanácskozáson felszólalt Tőrös Sándor alapító, a szövetség első fővezére, aki ekkor már igencsak koravénnek volt tekinthető, és „öregdiákokból” álló csapata indulatosan jelezte, hogy a Turul vezetése ki akarja őket szorítani: „Mink, akik két félévben egy zsidót sem engedtünk be az egyetemre, mert a dékán aláírás nélkül nem engedett be senkit. Mi, akik ha kell, elpusztulunk egy szálig, de a numerus-klaususból [sic] nem engedünk, mi nem azt vártuk, hogy ti ne valósítsátok meg a közélet minden terén, hogy ti 13, 8% mellett büszkén hordjátok a Turul sisakot. Azt vártuk, akartuk, hogy kint mindenütt, hogy az orvosi pályán és mindenütt csak az 5%nak megfelelő legyen. Mit váltott valóra a Turul?” A vita a későbbiekben sem csökkent, Göcze Péter egyenesen kormánybérenceknek nevezte Végváry fővezért és a fővezérség tagjait.10 Ugyanakkor az is tény, hogy az őt lehurrogók közül számosan maguk is más, jobbára nyilas pártoknak voltak tagjai. A következő napokon Végvárynak és Bojtár Endre országos vezérnek csak részben sikerült megvédenie az egyesület vezetését. Mikor az egyes kerületek beszámolói kerültek sorra, kiderült, hogy szinte mindenütt folyik, vagy megkezdődött a vegyestörzsek, munkástörzsek megszervezése. Az egész üléssorozat a teljes megosztottságról, fegyelmezetlenségről, közbekiabálásokról, személyeskedésekről, és csupán kisebb részben szólt a tárgyalt kérdésekről. A miskolci országos követtábor után, jóllehet a régi vezetést botrányok közepette újjáválasztották, többé a közvélemény előtt sem lehetett padló alá söpörni az egyesület mély megosztottságát, s az ellenállás a népi mozgalommal ténylegesen is kapcsolatot kereső „Turul-ellenzéket” formált.11 adatok az 1930-as évek haladó egyetemi ifjúsági mozgalmairól. Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont, Budapest, 1979. 65-71., 90-104. 9 MOL P 1364 Turul Szövetség. 1. d. 3. t. A XVIII. Országos követtábor teljes jegyzőkönyve, 1936. november 5-8. 83-84. 10 MOL P 1364 Turul Szövetség. 1. d. 3. t. A XVIII. Országos követtábor teljes jegyzőkönyve, 1936. november 5-8. 104. 11 A kifejezést akkor és ma is nevezik „népi ellenzéknek", „népi szárnynak” is. Elsősorban debreceni tevékenységével kapcsolatban lásd Tóth Pál Péter: Metszéspontok. A Turultól a Márciusi Frontig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.; Tóth Pál Péter: A harmincas évek értelmiségi-ifjúsági mozgalmairól. Ifjúsági Szemle, 1985/2. 45-50.