Múltunk - politikatörténeti folyóirat 58. (Budapest, 2013)
2013 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szécsényi András: A Turul Szövetség kettészakadása 1943-ban. Adalékok a Horthy-kor második felének ifjúsági-értelmiségi törésvonalainak megértéshez
Szécsényi András: A Turul Szövetség kettészakadása 1943-ban. Fitos Vilmos köréhez fűződik végül az az ideológiai vezérfonal, amely kísérletet tett egységbe forrasztani a fajvédő és népi irányvonalat. A Németh László Debreceni Kátéjának hatására íródott Magyar Káté címet viselő könyv szerzője - Fitos kétes értékű viszszaemlékezése szerint - Kodolányi volt. Az ellentmondásokkal terhelt művet erős német- és zsidóellenesség, markáns nacionalista szemlélet jellemezte, ugyanakkor a Turulban újszerű szabadságfogalom egyaránt helyet kapott, csakúgy mint a „magyarság Monroe-elve”, azaz: „Magyarország a magyaroké”.52 A Magyar Káté - amelynek bevezetőjét maga Fitos írta - megjelenését követően többirányú bírálatban részesült.53 Ehhez fogható - kerületi kiadásban publikált - összegző-irányadó munka volt a célt és eszmei tartalmakat összebékíteni akaró, alapvetően mégis a szélsőjobb hangokat erősítő A mi utunk című könyv.54 Végül érdemes megemlíteni, hogy megerősítették (az egyébként már létező) s kommunikációjukban kulcsszerepet játszó sajtót, amelynek központi orgánumává a Magyar Élet és a Magyar Út folyóiratok nőttek ki.55 Ezek a lapok nem voltak hivatalosan a Turul orgánumai és sokszor szembehelyezkedtek az Ambrus befolyása alatt álló Bajtárssal is.56 Ugyanez a megállapítás igaz a könyvkiadói tevékenységre is. A Királyi Pál utca 12. szám alatt székelő Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő Rt. és a Magyar Élet Kiadó ontották magukból a népi irodalmat, Kerék Mihály, Kodolányi János, Sinka István és mások - bizonyos esetekben néprajzi-tudományos érdeklődésre is számot tartó - munkáit.57 Egyes kiadó 52 Hakza László: Magyar Káté. Magyar Út, 1941. november 27. 3. 53 A Magyar Káté értelmezésére lásd Kerepeszki Róbert-SzÉcsENYi András: 1. m. 18. valamint: [sz. n.]: A turul [sic!] válaszol a Magyar Kátét ért támadásokra. Magyar Élet, 1942. január. 16. 54 Erdélyi Ernő (eá.): A mi utunk. A Turul Szövetség története, útja, célkitűzései. A Turul Szövetség Pécsi Kerületének kiadása. Pécs, 1940. 55 A Magyar Élet 1936. október 1-jén indult és 1944 októberében tiltották be. Hetente, később havonta megjelenő folyóirat, a „népi ellenzék” legjelentősebb szócsöve a kezdeti Nemzetőr mellett. Felelős szerkesztője Csuray Károly, majd Magyar Bálint, 1938 májusa és 1944 februárja között Fitos Vilmos, főszerkesztője 1938 decembere után Matolcsy Mátyás voltak. A lap szerkesztői 1941-ben Fitos Vilmos és Gombos Gyula. 56 Kerepeszki Róbert: Az egyetemi bajtársi egyesületek sajtója a Horthykorszakban. Magyar Könyvszemle, 2009/4. 456-475. 57 NM EA Irattár, 29/1942 79