Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)

2016 / 2. szám - VILÁGHÁBORÚ - ÁTALAKULÁSOK - F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira

60 Világháború - átalakulások delmesség szavára sodortatott, százszor, ezerszerte jobb arra a gyermekre a maga akarata szerint való élet, a melyet maga teremt meg magának, s a melyben tudását, munkáját, egyéni­ségét érvényesítheti.”20 Egy 1911-ben, magánkiadásban megjelent feminista könyv­ben olvashatjuk ezeket a sorokat, amelyben a (férfi) szerző arra a kérdésre válaszol egy anyának, hogy mit csináljon, mert leá­nya nem férjhez menni akar, hanem leérettségizni, és tovább­tanulni az orvosi egyetemen. A lányok és a fiúk ugyanis nagy­korúvá válásukig (huszonnégy éves korukig) az apjuk fennha­tósága alatt voltak, a szülők határozták meg életpályájukat, választották ki élettársukat, és minden egyéb fontos kérdésben ők döntöttek, esetleg megkérdezve gyermeküket is. Ám hiába lettek a férjes asszonyok nagykorúak, azonnal férjük fennható­sága alá kerültek, aki rendelkezett hozományuk, egyéb vagyo­nuk felett, de még a tartózkodási helyéről is, ha akarta, akár a rendőrséggel hozathatta haza engedetlen feleségét. Ha a leány már a házasság szentsége előtt engedett köve­telőző udvarlójának, akkor a társadalom egyértelműen a „bu­kott leányt” ítélte el, és a házasságon kívül született „fattyút” egész életében megvetés kísérte. Jellemző példa erre a Nemzeti Színházban 1907-ben bemutatott előadás, Pakots József A for­radalmár című darabja. A dráma egy lelkes és naiv fiatalem­berről szól, akit nagybátyja, a nagyhatalmú, gonosz miniszter komoly posztokhoz juttat, és feleségül adja hozzá unokahúgát, akit a főhős imád. Csakhogy a leányt előzőleg már elcsábította a nagybácsi, ám ő csak asszonyként, kényszer hatására vallja be férjének „bűnös múltját”. A Vasárnapi Újságban kritikát író Palágyi Lajos ezt határozottan elítélte: „Mint hősét, úgy hősnő­jét is eszményi alaknak tünteti fel a szerző. Szegény leányként élt hatalmas rokona házában s csak azért bukott el, hogy köny­­nyelmű adósságba keveredett katonatiszt fivérének becsületét megmentse. De lelkében tiszta leány, a ki gyűlöli megrontóját, igazán szereti az ifjú apostolt s ezért nem is akar hozzá nőül 20 Jánossy Gábor: A feminizmus Magyarországon. Szerzői kiadás. Szom­bathely, 1911. 100. http://mtdaportal.extra.hu/books/a_feminizmus_ magyarorszagon.pdf. A letöltés ideje: 2016. 05. 01.

Next