Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)

2016 / 2. szám - SZEMLE - Egry Gábor: Bűnök, bűnösök, büntetések - és egy furcsa vita (Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941 -1944. Esemény - elbeszélés - utóélet. Osiris, Budapest, 2015. 467 p.)

Sok minden más is megváltozott. A véres háború gyökerestől felforgatta az addigi polgári értékrendet, életszemléletet, szigorú erkölcsöket. A frontra menő, vagy onnan szabadságra egy-két hétre hazatérő katonák - azzal a tudattal, hogy nem biztos, hogy túlélik a harcokat - előleget kaptak a há­zasság örömeiből. A vőlegényüket sirató menyasszonyokat az a társaság, amelyik néhány éve a „megesett” lányt szinte az utcára taszította, a háborús hős özvegyeként tisztelte. Továbbá, ha a papír nélküli nászéjszakának gyü­mölcse is született, őt sem bélyegezték meg fattyúként, hanem elfogadták törvényes örökösként. A háborút túlélő fiatalok pedig kezdtek fellázadni a szülői irányítás ellen - mondván, ha képesek voltak ilyen szörnyű háborút kirobbantani, akkor már nem fogadják el őket tekintélynek. (F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira. A magyar írók, értelmiségiek európai társaikhoz hasonlóan a háború kitö­rését jelentős változásként ábrázolták, és alapvetően a városi, gyakran fia­talokból álló csoportosulások kezdeti lelkesedéséből kiindulva ők is meg­teremtették az általános és tömeges háborús lelkesedés mítoszát. Ezzel a háborús erőfeszítések támogatása volt a céljuk. Magyarországon ezzel együtt sem alakult ki egységes kép a háború alatti nemzeti újjászületésről (vö. a német „1914 eszméi”). A lelkesedés mítosza, amelyet a kitartóan háborúpárti értelmiségiek a későbbi háborús évek során is rendre megerő­sítettek, az újabb kutatások fényében megdőlni látszik. Nagy különbségek léteztek ugyanis az adott országon belül a vidék és a város között, illetve a különböző társadalmi csoportoknál. (Balázs Eszter: Szó és cselekvés kettőssége, értelmiségellenesség, értelmiségi felelősség Magyarországon az első világháború elején)

Next