Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)
2016 / 2. szám - VILÁGHÁBORÚ - ÁTALAKULÁSOK - F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira
F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári , menni, nehogy bűnös múltjával a szeretett ifjú becsületét beszennyezze. Csakhogy fivére ismét rossz fát tesz a tűzre, váltót hamisít, s a gonosz nagybátya csak azon föltétel alatt menti meg, ha a leány nőül megy az apostolhoz. Hát a hajadon enged s ballépését be sem vallva, neje lesz a mit sem sejtő demokratának. E nőalakot már valóban nem fogadhatjuk el eszményinek. Ha legalább vezekelne bűnéért! De ő vezeklés helyett áltatást és ámítást űz s csak midőn már az apostol neje s ekkor is csak kényszer hatása alatt vallja be múltját. Nő, aki férjét így magával rántotta a posványba, nemcsak hogy nem eszményi alak, de még szánalmat sem vív ki magának”.21 Lev Tolsztoj főhősnője, Anna Karenina is ennek a szemléletnek lett az áldozata. Szerelme nyilvános felvállalása miatt a társaság kitaszította, és még gyermekéről is le kellett mondania, míg az őt elcsábító férfi tekintélyét csak emelte ez a hódítás. Ha Vronszkij elhagyja, Annának, aki mindent - még anyagi biztonságát is - feláldozta érte, valóban csak a halál vagy a prostitúció közötti választás lehetősége marad, hiszen nem tudta volna másképp eltartani magát. A legnagyobb kiszolgáltatottságot ugyanis az jelentette, hogy a nők nem rendelkeztek önálló keresettel, munkavégzési, tanulási lehetőségeik igencsak korlátozottak voltak. A hagyományos gondolkodás szerint a támaszukat vesztett özvegyasszonyokat, árva leányokat vagy aggszüzeket a család tartotta el. Majd mindenütt volt egy-egy elszegényedett nőrokon, aki a háztartásban ugyan többet dolgozott, mint sok cseléd, de méltóságát, társadalmi helyzetét megtartotta. A problémák ott kezdődtek, amikor a középosztály elszegényedett rétegei már nem tudtak gondoskodni az eltartó nélkül maradt nőkről, így ők, ha azokat a munkalehetőségeket választották, amelyekhez értettek cselédnek, házvezetőnőnek esetleg nevelőnőnek álltak kiestek az osztályukból. Ezért a harc két fronton, egyrészt a férfiakkal egyenlő politikai és gazdasági jogokért, másrészt a tanulás és a munkavégzés jogáért folyt. Mivel a tanulmányban a társadalmi gondolkodás változás 61 21 Vasárnapi Újság, 1907. december 22./51. 1042.