Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)

2016 / 2. szám - VILÁGHÁBORÚ - ÁTALAKULÁSOK - F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira

F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári... legfájóbb hullámaival.”36 1904-ben, harmincöt évvel később, a Vasárnapi Újságban Ráth István fejezte ki aggodalmát: „Száz és százféle betegség leselkedik a nőre, ki évezredeken át csak könnyű háztartási munkát végzett”, s felmérést közölt arról, hogy a hivatalnoknők és tanítónők idegrendszere mennyire sé­rült. Idézett egy svéd orvost, aki háromezer iskolás lányt vizs­gált meg, hogy „40%-uk a tanulás folytán szerzett betegségben szenved”. 37 Az antifeministák egyik legerősebb érve egyébként az volt, hogy a nők agyának térfogata kisebb, mint a férfiaké, ezért fizikailag alkalmatlanok a szellemi munkára. A női munkát azonban csak a középosztálytól felfelé tartot­ták károsnak. A gyermekét a mezőre hurcoló parasztasszony egészségét nem féltették. Cselédként, szolgálóként is nagyon sok nő dolgozott, az iparosok feleségei is gyakran segítettek uruknak, s özvegyként minden további nélkül folytatták az ipart. Magyarországon is aránylag sok nő végzett nehéz, fizi­kai munkát. A Kincses Kalendárium 38 szerint 1902-ben (való­színűleg az 1900-as népszámlálás adatai alapján) hazánkban az 1 457 906 mezőgazdasági napszámosnő (ez sem kis szám) mellett 165 050 földbirtokosnőt tartottak nyilván. Ugyanakkor 42 168 gyári munkásnőt, 9609 szülésznőt, 2414 postai alkal­mazottat és 7, azaz hét diplomást: orvost, építészt, illetve ta­nárnőt találunk a listán. Mégis ez utóbbiak kavarták a legna­gyobb vihart, már az is nagy dolog volt, hogy elvégezhették az egyetemet. Elsőként 1860-ban, az Amerikai Egyesült Államokban já­rultak hozzá a nők felsőfokú továbbképzéséhez. 1900-ban már 7399 orvosnő, 1041 építésznő, 1010 ügyvédnő működött. Európában érdekes módon az a Svájc nyitotta meg először egye­temeit a nők előtt, amelyik csak 1971-ben adta meg a választó­jogot számukra. Ott végzett az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma39 is. Hazánkban 1896 első félévétől engedélyezte Ferenc 65 36 Vasárnapi Újság, 1870. március 20./12. 144. 37 Vasárnapi Újság, 1904. január 3./1­­6. 38 Kincses Kalendárium, 1902. 117. 39 Szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilma (1847-1922), 1865-ben férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, akitől három gyermeke született. 1872-ben

Next