Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)

2016 / 2. szám - VILÁGHÁBORÚ - ÁTALAKULÁSOK - F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira

F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári középosztálybeli gondolkodásra és öltözködésre. A betegápolói ruha például nem csupán vászonköpenyt jelentett, abban nem lehetett volna a frontra utazni, hanem csukaszürke szövetből készült, egyszerű szabású viseletét. A Divat Szalon 1915 janu­árjában 68 be is mutatott ilyen öltözéket, lábszárközépig­­ érő szoknyával, amely azonban, ha munka közben zavaró lenne, legombolható, és alatta térdig érő nadrág van. Két tabu is ledőlt hirtelen. A földig érő ruhahossz mintegy ötven év alatt rövidült le bokáig, most meg egy év alatt lábszárközépig, másrészt a női nadrágviseletet hirtelen magától értetődővé tette a hazafias nekibuzdulásként végzett kemény fizikai tevékenység. Hasonló folyamatot tapasztalhatunk a frizura terén is. Az addig csak különc, feltűnést kereső hölgyek mindenkit megbotránkoztató, rövid, fiús hajviselete az ápolónőként vagy másutt dolgozó nők körében egyre népszerűbb lett, ami előkészítette a háború utá­ni új trend, a kamaszos nőtípus elterjedését. A nők azonban nemcsak ápolónőként tették hasznossá ma­gukat, hanem a villamoskalauzi beosztástól a gyárak, földbir­tokok igazgatásáig, mert a fronton lévő férfiakat minden téren helyettesíteni kellett. És a nők nagyszerűen megállták a helyü­ket. Bebizonyosodott, hogy a kisebb agyméret nem akadálya a magasrendű szellemi munka végzésének sem. A tyúkokkal és sasokkal való példálózás - azonkívül, hogy eleve képzavar volt, hiszen a tyúkok párja a kakas, és nem a sas - okafogyottá vált. Sőt, a háború alatt még az is lehetségessé vált, hogy a nők a Műegyetemen is tanulhassanak.69 1918-ban a Divat Szalon büszkén jelentette: „Minden pálya megnyílt a nők előtt”,70 1928- ban pedig így mutatta be az új nőideált: „A modern lány biz­tosan, öntudatosan indul el az élet útján. Tanul és munkára készül, gyakran megveti a nagyanyák hatáskörét.”71 A dolgozó nők felemás társadalmi helyzete - ha nem is ke­rültek ki osztályukból, mégsem tekintették őket igazi „úrinő- 75 68 Divat Szalon. 1914-1915/2. 15. 89 Lásd A Műegyetem története 1782-1967. Szerk. Héberger Károly. Budapest, 1979. Köszönöm Fiziker Róbertnek, hogy felhívta rá a figyelmemet. 70 Divat Szalon. 1918-1919/17. 28 71 Divat Szalon, 1927-1928/11. 7.

Next