Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)
2016 / 2. szám - VILÁGHÁBORÚ - ÁTALAKULÁSOK - F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira
F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári középosztálybeli gondolkodásra és öltözködésre. A betegápolói ruha például nem csupán vászonköpenyt jelentett, abban nem lehetett volna a frontra utazni, hanem csukaszürke szövetből készült, egyszerű szabású viseletét. A Divat Szalon 1915 januárjában 68 be is mutatott ilyen öltözéket, lábszárközépig érő szoknyával, amely azonban, ha munka közben zavaró lenne, legombolható, és alatta térdig érő nadrág van. Két tabu is ledőlt hirtelen. A földig érő ruhahossz mintegy ötven év alatt rövidült le bokáig, most meg egy év alatt lábszárközépig, másrészt a női nadrágviseletet hirtelen magától értetődővé tette a hazafias nekibuzdulásként végzett kemény fizikai tevékenység. Hasonló folyamatot tapasztalhatunk a frizura terén is. Az addig csak különc, feltűnést kereső hölgyek mindenkit megbotránkoztató, rövid, fiús hajviselete az ápolónőként vagy másutt dolgozó nők körében egyre népszerűbb lett, ami előkészítette a háború utáni új trend, a kamaszos nőtípus elterjedését. A nők azonban nemcsak ápolónőként tették hasznossá magukat, hanem a villamoskalauzi beosztástól a gyárak, földbirtokok igazgatásáig, mert a fronton lévő férfiakat minden téren helyettesíteni kellett. És a nők nagyszerűen megállták a helyüket. Bebizonyosodott, hogy a kisebb agyméret nem akadálya a magasrendű szellemi munka végzésének sem. A tyúkokkal és sasokkal való példálózás - azonkívül, hogy eleve képzavar volt, hiszen a tyúkok párja a kakas, és nem a sas - okafogyottá vált. Sőt, a háború alatt még az is lehetségessé vált, hogy a nők a Műegyetemen is tanulhassanak.69 1918-ban a Divat Szalon büszkén jelentette: „Minden pálya megnyílt a nők előtt”,70 1928- ban pedig így mutatta be az új nőideált: „A modern lány biztosan, öntudatosan indul el az élet útján. Tanul és munkára készül, gyakran megveti a nagyanyák hatáskörét.”71 A dolgozó nők felemás társadalmi helyzete - ha nem is kerültek ki osztályukból, mégsem tekintették őket igazi „úrinő- 75 68 Divat Szalon. 1914-1915/2. 15. 89 Lásd A Műegyetem története 1782-1967. Szerk. Héberger Károly. Budapest, 1979. Köszönöm Fiziker Róbertnek, hogy felhívta rá a figyelmemet. 70 Divat Szalon. 1918-1919/17. 28 71 Divat Szalon, 1927-1928/11. 7.