Múltunk - politikatörténeti folyóirat 63. (Budapest, 2018)
2018 / 4. szám - Kiss András: Emigrációba kényszerülve. Kővágó József 1956 utáni szerepvállalásai
Kiss András — Emigrációba kényszerülve kát adjanak a berlini kérdés 105 106 miatt igen feszült nemzetközi helyzetben, azonban támogatásáról biztosította Kővágót és a volt három amerikai elnök, Henry Truman, Herbert Hoover és Eisenhower támogatásának megnyerését vizionálta.107 Az akcióval kapcsolatos levelezésében a legtöbb szervezői támogatást Tollas Tibor 108 emigráns író-költőtől, a Nemzetőr című lap főszerkesztőjétől kapta, aki folyamatosan informálta a beérkezett aláírások számáról. Kővágó végül számtalan, az ENSZ-t és a világ közvéleményét célzó kampánymunkája után 1961-ben viszszavonult az aktív politikai tevékenységtől.109 Fokozatos visszavonulását tette annak ellenére, hogy a magyarkérdés egészen az ENSZ közgyűlésének XVI. ülésszakáig napirenden volt és csak 1962. december 20-án fogadták el azt az amerikai javaslatot, amely megerősítette az ENSZ Magyarországgal foglalkozó korábbi határozatait és levette a kérdést a napirendről. Konklúzió Baráth Magdolna szerint Kővágó Kéthly Annánál és Király Bélánál „jóval szerényebb” tevékenységet fejtett ki az emigrációban.110 Mindezt némileg cáfolja, hogy Kővágó emigrációbeli munkája során kiterjedt levelezést folytatott minden olyan szervezettel és személlyel, amely és aki bármiben is tudta segíteni őt a magyarkérdés megoldásában. Viszont tény, hogy korántsem emigrációba vonult, 1948-tól ellátta a Magyar Nemzeti Bizottmány svájci és ausztriai képviseletét. 1953-ban az Egyesült Államokban telepedett le. 106 A második berlini válsággal kapcsolatos dokumentumokat közli: Kiss András: 50 éve épült a berlini fal. ArchívNet, 2011/4. Forrás: http://www. archivnet.hu/politika/50_eve_epult_a_berlini_fal.html?oldal=2 (Letöltve: 2018. 08. 22.). 107 Uo. Bartók Béla levele Kővágó Józsefhez, 1961. szeptember 28. 108 Tollas Tibor (1920-1997) költő, író. 1947-ben háborús bűnök vádjával kilencévnyi fogházbüntetésre ítélték, ahonnan 1956 júliusában szabadul. 1956. december 1-jén alapította meg a Nemzetőr című irodalmi lapot. 109 1961 és 1978 között kutatómérnökként az Atlantic Electric erőművállalatnál dolgozott, majd 1978-tól 1983-ig a Stockton College magántanáraként tanított. 1996. december 10-én hunyt el a New Jersey állambeli Linwoodban. 110 Uo. Baráth tanulmányában egyoldalúan állambiztonsági forrásokra hagyatkozik, és figyelmen kívül hagyja levelezését. 157