Múltunk - politikatörténeti folyóirat 63. (Budapest, 2018)

2018 / 3. szám - SZEMLE - Takács Tibor: Jelentéssel teli mindennapok (Horváth Sándor: Feljelentés. Egy ügynök mindennapjai. Libri, Budapest, 2017)

Múltunk 2018/3­­ 220-232 221 A forradalom alatti ténykedése lényegében ugyanazért maradt rejtve, amiért az az utáni három évtizedből sok mindent meg­tudhatunk róla: a megtorlás során beszervezték, ennek köszön­hetően nem indítottak ellene bűnvádi eljárást, amelynek során ő és mások is elbeszélhették volna, mit tett 1956-1957-ben. A jeles francia történész fentebb idézett kijelentése azokra a munkákra utalt, amelyeket a szakmabeliek - elismerően - úgy jellemeznek, hogy regényként is olvashatók. Horváth munkája nem regény, bizonyos részei azonban regényszerűnek hatnak, így mondanivalóját rendre egy-egy színesen megírt „életképből” bontja ki: az első fejezet elején három férfi gyalogol a fehérvá­ri országúton; a második elején beérnek a városba; a harma­dikban az apja halála után kutakodó ukrán fiatalember tűnik fel; a negyedik fejezet nyitó képében egy 1945. májusi vasárnap óriási eső zúdul Székesfehérvárra. És így tovább. Ezek a leírá­sok fikciójellegűek, ami önmagában nem probléma, hiszen a cselekményesítés a történetírásban sem nélkülözheti a fikciós eljárásokat.­ Az persze előnyös, ha egy történész „leleplezi” el­beszélésének fikciós jellegét, ami viszont egy regényírón nem kérhető számon. Bár utóbbira is akad példa, hogy a történelem határvidékén maradjunk, említhetném Laurent Binet nagysze­rű könyvét (amelyet én nem tudok nem történeti munkaként ol­vasni) a Heydrich elleni merényletről, pontosabban az esemény utáni kutatásáról. „Elképzelem a jelenetet”­­ kijelentésével ér­zékelteti, hogy a jelen és a múlt közötti határt nem lépheti át.­ Hasonló jelenetet Horváth Sándor munkájában is el tudtam volna képzelni, úgy érzem, a főszövegben, a szerző ugyanis a je­lenetek megalkotása során felmerülő problémákat a jegyzetek­be száműzi. „1945. január 27., szombat. [...] Aznap a térdig érő hóban három vasutas baktatott az országúton a frontváros felé” - írja az első fejezet nyitányaként (27.), majd két hosszú jegy­zetben tájékoztatja az olvasót a „dátum megállapítása körüli nehézségek”-ről (38-39.). A ruszin vasutas szolgálati adatlapját 2 Lásd Hayden White: Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth- Century Europe. John Hopkins UP, Baltimore-London, 1973. 3 Laurent Binet: HHhH. Ford. N. Kiss Zsuzsa. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2011. 27.

Next