Múltunk - politikatörténeti folyóirat 64. (Budapest, 2019)

2019 / 3. szám - RENDSZERVÁLTÁS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN - HARMINC ÉVE - Majtényi György: Az elveszített forradalom. Az 1989-es magyarországi rendszerváltás emlékezete, kontextusa és értelmezései

Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában­­ A rendszerváltás története kapcsán azonban nem feledkez­hetünk meg a múlt lezáratlanságáról: emlékezet, történelem, identitás és politika viszonyáról. Napjainkban különösen ak­tuális kérdés, hogy az emlékezet „nyelve”, a múlt „tekintete” 1989 után miképp változott meg, és hogyan befolyásolja ma 1989-1990 értelmezését; három évtized alatt miképp alakult a rendszerváltás emlékezete. Hogyan látható, értelmezhető a ma­gyarországi rendszerváltás az azóta eltelt három évtized táv­latából? E tanulmány - áttekintve a vonatkozó tranzitológiai szakirodalmat - amellett érvel, hogy a rendszerváltás, a jogálla­mi forradalom, a honi demokratikus átalakulás legjellemzőbb sajátságát kelet-közép-európai összehasonlításban ma utótör­ténete, a liberális demokrácia magyarországi összeomlása, és ettől nem függetlenül sajátos emlékezete adja. A következőkben előbb nemzetközi összehasonlításban vizs­gálom meg a kelet-közép-európai rendszerváltások jellegzetes­ségeit, majd ezt követően kérdezek rá a magyarországi átmenet sajátosságaira. A tanulmányban többnyire a kortárs rendszer­­váltás kifejezéssel jelölöm e történelmi eseményt­­ a később megteremtett kategóriák helyett (rendszerváltozás, rendszer­­változtatás),­ illetve emellett még az eseményt kontextualizáló „jogállami forradalom” fogalmat alkalmazom.­ E fogalomhasz­nálat, miképp azt az alábbiakban hangsúlyozom, értékválasz­tást jelöl: ezáltal is érzékeltetem, hogy a lehetséges nézőpontok közül a liberális demokrácia (a liberális demokraták) perspek­tívájából jellemzem és értelmezem a korabeli átalakulás törté­nelmi helyét, szerepét.8 Ebből a perspektívából a rendszerváltás 6 A „rendszerváltás” fogalomtörténetéhez: Rainer M. János: 1989 - rend­szerváltás, forradalom, revolúció? I. m. 107-117. A tanulmányban az összeha­sonlító perspektíva érvényesítése - és a szóismétlések elkerülése­­ miatt alkal­mazok más leíró, elemző kifejezéseket, fogalmakat is, mint például a fordulat, az átmenet, a demokratizálódás vagy a liberalizáció. 7 Bozóki András: Szemérmes alkotmányozás. Rendszerváltás és jog­állami forradalom 1989-ben. In: Jakab András-KÖRösÉNYI András (szerk.): Alkotmányozás Magyarországon és máshol. Politikatudományi és alkotmányjo­gi megközelítések. MTA TTK PTI-Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2012. 202-239. 8 Természetesen a rendszerváltás értelmezéséhez más nézőpontok, ideoló­giai kiindulópontok is lehetségesek. Hayden White könyvében négy, a történ

Next