Hoffer József (szerk.): 101 aranyérem - XX. Nyári Olimpiai Játékék, München (Budapest, 1972)
XX.NYÁRI OLIMPIAI MÜNCHEN JÁTÉKOK AUGUSZTUS 26- SZEPTEMBER 11. Az újkori Játékok ,,csúcsolimpiáját” jelentette a müncheni 17 nap. Hogy ez mennyire így volt, arról leginkább a számadatok tanúskodnak: Rómában ISO, Tokióban 163, Mexikóban 169 versenyszám szerepelt a műsorban , Münchenben 195. Ismét műsorszám lett az íjászat, a cselgáncs, a férfi kézilabda és először a kajak-slalom. A versenyzők létszáma csaknem I00-ra szökött, az újságíróké és riportereké pedig annyira, hogy minden ,,két és fél” sportolóra egy jutott belőlük, összesen 1109 db-ot, ebből 364 arany, 364 ezüst és 381 bronz. A XX. Nyári játékokat a ,,rövid utak olimpiájának” is nevezték, hogy még jobban rászolgáljon a mindenben „szuper” jelzőre. Központja Oberwiesenfeld volt, ahonnan sugárirányban lehetett elérni a létesítményeket valóban gyorsan — persze csak akkor, ha Tokiót és Mexikót vesszük összehasonlítási alapul. Ami viszont nagyon érdekes: Helsinki óta a müncheni volt a legkisebb olimpiai stadion (80 000 férőhelyes), de az első, amelyet csaknem A rádió- és tévékészülékek a megnyitó ünnepségtől kezdve mindaddig, míg az eredményhirdető táblán megjelent az ,,1976 — Montreal” felirat, szerte a világon a hallgatók, a nézők elé varázsolták a több mint két hét színes forgatagát; kb. 1200 eseményt örökítettek meg pl. a tévé világprogramjának 230 órás adásában. A 123 ország legjobb sportolói győzelmeikért, helyezéseikért az alábbi érmeket kapták: háromnegyed részében — az építészet diadalaként tető fedett. Sok ismertető füzet, könyv fog még megjelenni a müncheni játékokról, ezért most, a következő oldalakon csak arra törekszünk, hogy időrendi sorrendben felvillantsuk az olvasó előtt az augusztus végi, szeptember elejei napokat, eddig még nem ismert részletekkel, nem látott képekkel. Az események középpontjában a magyar győzelmek szerepelnek, az újabb aranyérmek: 96-tól 101-ig. tf