Munka, 1960 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1960-04-01 / 4. szám
MINTEGY HÁROMNEGYED ÉVE kialakult gyakorlat, hogy a kulturális munka különböző ágazatainak tanulmányozására a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT, a Népművelési Intézet, s az egyes megyei tanácsok munkatársai tapasztalatcserét tartanak egy-egy megyében. Március elején így került sor a Hajdú-Bihar megyei öntevékeny művészeti munka ötnapos tanulmányozására. Egy ősi Sándor elvtárs, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője tájékoztatott a megyei öntevékeny művészeti munka helyzetéről. A részletes tájékoztatóból az általános fejlődésre jellemző példák közül csupán egyet ragadunk ki: a színjátszócsoportclő műsor-politikájának fejlődését. 1957 elején a csoportok 10 százaléka népszínművet, 16 százaléka operettet játszott, és a fennmaradó néhány százalék vállalkozott komolyabb igényű művek előadására. 1956-ban 40 százalék volt a népszínmű, 2 3 százalék az operett aránya, ugyanakkor előretört a kabaré. 1969-ben még jobb lett az arány és 1960-ban már elig jelentkeztek népszínmű igényekkel a csoportok, keresik az új, szocialista témájú műveket, néha már figyelmeztetni kell a csoportokat a klasszikusok elhanyagolásának veszélyére. A tájékoztató után valamennyien elindultunk, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzünk a megye kulturális életéről. EGYIK LEGNAGYOBB ÉLMÉNYÜNK marad a Hajdúszoboszlói ifjú természetkutató fő állomása, ahol 27 szakkörben 540 úttörő gyerek tanul, játszik — és tanulás, játék közben ismerkedik meg a tudomány, a mezőgazdaság, a laboratóriumi munka, a művészet különböző ágaival. Négy fácán, 28 páva, őzek, mókusok, fajityúkok, postagalambok szabadon járkálnak a gyereksereg között — a fiúk, lányok tudományos nevelőnek, akik ugyanúgy hajlandók lennének áldozatokat hozni a kultúra ügyéért, mint azelőtt, csak a művelődési otthonokban nem fordítanak annyi gondot rájuk, mint azelőtt. »Kényelmesebb, hogy mindent megfizetnek, mert így sokkal előbb kapnak a különböző munkára olyan személyt, aki azt hajlandó elvégezni. Könnyen el lehet képzelni továbbra is, hogy a művelődési otthonok díszítésében stb. társadalmi munkában vegyenek részt a művelődési otthon rendszeres látogatói. A kulturális nevelőmunka sokrétű és éppen ezért könnyen megvalósítható, hogy mindenki a maga érdeklődésének és adottságának legjobban megfelelő területen segítsen. Tévedés ne essék, nem az a cél, hogy megszüntessük azokat a szakköröket, ahol mellékfoglalkozású vagy tisztelt munka folyik a budapesti postás képsomfivén кбГЬеп zik az irányító vagy ok-SyfSyft, __£.4. — wív WWOeTJJpIeyfl, WU" pán arról van szó, hogy a művelődési otthonok vezetőinek ideje lenne elgondolkozniuk azon: a szűkre szabott anyagi lehetőségek mellett melyek azok a területek, járni igénybe vehetnék, megszervezhetnék a társadalmi munkások segítségét. Úgy gondoljuk, a művelődési otthonok vezetői nyugodtan visszatérhetnek arra a régi útra, hogy a dolgozók segítségét, a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségeket is felhasználják munkájukban. BARÁTH JÓZSEFNÉ sere a legkorszerűbb taneszközök: mikroszkópok, filmvetítők, magnetofonok állnak rendelkezésre. Távoli országok fiataljaival leveleznek, nyáron paprika és mákszüreten vesznek részt , s az így befolyt pénzből külföldi utazásokat tesznek. Ez az intézmény valóban az életre nevelt munkára, a tudomány és a munka öszszekapcsolására, a művészet és a természet szeretetére. A Hajdúszoboszlói kitűnő kulturális eredmények egyébként a pedagógusokat is dicsérik: a város pedagógusainak 70 százaléka aktívan részt vesz az iskolánkívüli népművelésben, sőt, saját irodalmi színpaduk is van, zsúfolt házak előtt tartanak előadásokat. Debreceniben, az építők művelődési otthonában részt vettünk a megyei táncoktatók szakmai továbbképzésén. Dr. Béres András, a Déry-múzeum igazgatója, a Debreceni Népi Együttes művészeti vezetője diavetítéssel egybekötött előadást tartott a hortobágyi táncokról, majd az építők művelődési otthonának központi tánccsoportja táncgyakorlatokat mutatott be. »Szalmafonó« című táncjátékuk erőtől, életvidámságtól teljes, kitűnő koreográfia. Az építőknek egy 120 tagú, fejlődőképes ifjúsági munkáskórusuk, s egy jó népi zenekaruk van. A debreceni Gordüló-Csapágy-gyár kórusának és színjátszóinak próbáját is végignéztük: mindkét együttes lelkes, jó produkciót nyújtott, előadásuk gondos előkészítésről és jó szakmai vezetésről tett tanúságot. Az énekkar állandó kapcsolatot tart az európahírű, debreceni Kodály-kórussal — amely az arrezzói nemzetközi kórusversenyen első díjat nyert —, a két együttes gyakran vesz részt egymás próbáin. Nagy részük van abban, hogy az üzemben megalakult aZenebarátok Köre, s hogy 86 dolgozó tanul zenét, kottaolvasást, s vesz részt zenei ismeretterjesztő előadásokon. Az élénk zenei mozgalom hatására az üzem dolgozói közül sokan vettek hangversenybérletet. A TAPASZTALATCSERÉN RÉSZTVEVŐ községekben, városokban és a megye székhelyén, Debrecenben sok jó kezdeményezésről és élénk kulturális munkáról győződtek meg. Valószínű, hogy ez a sokrétű és eleven kulturális munkajellemzi az egész megyét, hiszen a párt, a megye népművelési szervei, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa szívügyüknek tekintik a népművelést. Ezenkívül a Kínát megjárt Debreceni Népi Együttes kitűnő tárnokára és a Kodály-kóruskisugárzó hatása és aktív segítsége is érezhető. A 600 éves Debrecen — amely már mostkészül jubileumi évének megünneplésére — történelmi múltjának lapjaira büszkén írhatja a jelen népművelési munkájának ered- KOLB JÓZSEF A Debreceni Járműjavító Vállalat népi tánccsoportja alaki leány táncot ad elő