Munka, 1978 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 5. szám
Dr. Sebők Éva, a KPVDSZ titkára A vásárlók érdekében Az országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadták a Belkereskedelmi Törvényt, amelyet a legtöbben a „Vásárlók Törvényének” neveznek. Ebből következik, hogy nagy érdeklődés kísérte az országgyűlést megelőző társadalmi vitákat és a természetesen — a parlamenti tárgyalást is. Hiszen mindenki vásárol, maguk a kereskedők is. Az ezt megelőző Kereskedelmi Törvény keltezése, 1875., és úgy van, ahogy ezt a belkereskedelmi miniszter előadói beszédében kiemelte: itt az ideje annak, hogy a régi társadalmi rend tulajdonviszonyaira, erkölcsi normáira épülő törvényt, új szocialista szabályozás váltsa fel. Nemcsak a kereskedelem ügye A most elfogadott törvény a szocialista kereskedelemről szól és fő mondanivalója a vásárlók érdekeinek védelme. Nem ágazati törvény! Feladatot ad minden gazdálkodó szervnek, az iparnak, a mezőgazdaságnak, a külkereskedelemnek és a belkereskedelemnek egyaránt, s egyben az áruellátás javulását szolgálja. Természetesen a törvény végrehajtásában a fő felelős a belkereskedelem. A belkereskedelem és az ágazat dolgozóinak kötelességeit nagyon pontosan és ellenőrizhetően írja körül e törvény, és a vásárlók érdekében szigorú rendelkezéseket tartalmaz. A kereskedelmi dolgozók csaknem félmilliós táborának túlnyomó többsége mégis örömmel fogadta azt. A szakma és munkájuk nagy társadalmi megbecsülését látják abban, hogy a belkereskedelem működését legmagasabb szintű jogszabály, törvény szabályozza. Ezt így ítélte meg a KPVDSZ elnöksége is. A Törvény nem tér ki a kereskedelmi dolgozók jogaira, hiszen ezeket a Munka Törvénykönyve tartalmazza, egyes paragrafusok azonban — a feladatokhoz kapcsolódva — utalnak a kereskedelmi dolgozók közvetlen érdekeire, munkájuk könnyítésére is. Például úgy rendelkezik a törvény, hogy az áru csomagolása — többek között — könnyítse meg a szállítást, segítse elő a kiszolgálást, és feleljen meg a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem követelményeinek. Ez a paragrafus is mutatja, hogy a feladatok megoldásában az iparnak is kötelezettségei vannak. A szakszervezetek igen sokoldalúan kapcsolódnak a törvényhez, a tervezet társadalmi vitájában is részt vettek, segíthetik végrehajtását. A SZOT elnöksége és a KPVDSZ elnöksége is megtárgyalta a tervezetet. Módosító javaslataik túlnyomó többségét tartalmazta az a tervezet, amelyet az országgyűlés törvényerővé emelt. A kereskedelem, az áruellátás színvonala fontos tényezője az életszínvonalnak. Ezért a szakszervezetek — érdekvédelmi feladataikból adódóan — már régóta figyelemmel kísérik az áruellátást, a fogyasztói árakat és árpolitikát. Társadalmi ellenőreik közvetlenül is ellenőrzik, segítik a boltok és bolti dolgozók munkáját. Az új törvény megerősíti ezt a szakszervezeti munkát és szilárd alapot nyújt továbbfejlesztéséhez. Minthogy az áruellátás javítása, a kereskedelem fej-j lesztése nem egyetlen ágazat feladata, úgy az ezzel ös-szefüggő szakszervezeti tevékenység sem csak a KPVDSZ szervezeteit érinti. Az országgyűlésen is szó volt arról, hogy „a lakosság áruellátását a termeléshez kell megalapozni”; hogy — a lakosság érdekében — tovább kell javítani a termelés, a külkereskedelem és a belkereskedelem kapcsolatát, rendszeressé kell tenni e szállítási szerződéseket. Úgy vélem, hogy ebben soka segítheti az ágazati szakszervezetek közötti — már hagyományosnak mondható — együttműködés, valamint e kereskedelmi, a termelő vállalatok és szocialista brigádtagjaik közötti társadalmi kapcsolat. A KPVDSZ-nek természetesen nagy szerepe van e törvény végrehajtásának támogatásában. Az ellátás színvonala nemcsak az áruk mennyiségén és minőségén múlik, hanem hozzájárul ehhez az üzletek száma felszereltsége és a kiszolgálás szervezése, a modern értékesítési módszerek széles körű alkalmazása. Mindez azonban nem elég, hiszen a legtöbb az emberektől, a kereskedelmi dolgozóktól függ. Az ő szakértelmük, magatartásuk, erkölcsi arculatuk meghatározó eleme az áruellátás színvonalának. A csúszópénz korrupciós jelenség Az elnökség mélységesen egyetért azzal, amit a törvény kimond, hogy tilos az áru kiszolgálását valamiféle külön előny juttatásától függővé tenni, hogy olyan magatartást tanúsítani, ami szinte kikényszeríti a vásárlótól a külön juttatást, magyarul: a „csúszópénzt” Minden dolgozónak meg kell értenie — és ebben a szakszervezetnek elsősorban nevelő feladata van —, hogy „csúszópénz” elfogadása (nemkülönben adása is) korrupciós jelenség, megvesztegetés. Tudjuk, hogy terjedését a hiánycikkek táplálják, de ez senki számára nem jelenthet menlevelet. A KPVDSZ a kereskedelmi dolgozók magatartásának formálásában elsősorban a munkaversenyre, a szocialista brigádokra támaszkodik. A kereskedelemben 11 ezer brigád küzd a szocialista címért. Ez olyan erő amely minden tekintetben biztosítéka a törvényben körülírt magatartási normák megvalósításának. A munkaversenyben élenjárók, a szocialista brigádok tagjai, kitüntetettjei bizonyítják legszembetűnőbben, hogy a társadalmi megbecsülés legfőbb forrása, a becsületesen végzett munka. Az üzemi demokrácia fejlesztése érdekében tett erő