Munka, 1981 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 3. szám
Bál a gyógyszergyárban Egy vidám éjszaka komoly gondolatai A farsang a vidámság, a szórakozás ideje, önfeledt időtöltés barátok között — a ma emberétől sem lehet idegen, ha még oly fontos társadalmi, gazdasági tisztséget is visel. Efféle meggondolásból hirdette és rendezte meg a Kőbányai Gyógyszerárugyár Petőfi Sándor Művelődési Háza a bizalmiak, brigádvezetők jutalombálját. A háromszáz meghívót a vállalati szakszervezeti bizottság címezte és küldte szét az érdemes tisztségviselőknek, egy kellemes februári szombat estére invitálva őket. Kiváló zenekar, szíves vendéglátás, tombola és tréfás vetélkedő emelte a hangulatot, s feledtette rövid időre a munkahelyi gondokat S amíg a zenekar rövid pihenőt tart, jobban értjük egymás szavát is és Muhari Géza főbizalmi helyettes elmondja, hogy igazából miért is örvendetes az ilyen összejövetel. Az elmúlt évben a választások során sokan kerültek szakszervezeti funkcióba, s most azt akarják: ne csak az értekezleteken találkozzanak. (Náluk a biokémia I. üzemben a bizalmiak közül minden második újonnan látja el e tisztséget.) „Nehéz esztendő van mögöttünk, s az idei sem ígérkezik könnyebbnek” — állítja Kuzer Ibolya, az injekció üzem Szignáló brigádjának vezetője, aki csaknem húsz éve áll a közösség élén. — „Tavaly mintegy 190 millió forintnyi termelési értéket produkáltunk, sokszor túlórázással, három kommunista műszakkal megtoldva a munkát. Most egy kicsit lazítunk is, teljesítményünket is ünnepeljük. Azt hiszem, munkával, művelődéssel, és szórakozással teljes az ember élete. Gyakori vendégek vagyunk itt a művelődési házban a munkásakadémia, meg az egyszemélyes színház előadásain. Szintén alapító tagja, két éve pedig vezetője az Aszeptikus brigádnak Tilki Mária. Legmagasabb fokozatuk a szakmaágazat kiváló címe. Nagy létszámú közösség ez — mondja —, ötvenen vagyunk. Ampullákat töltünk, csíramentes környezetben. Bár sokan mentek gyermeknevelési segélyre, mégsem nagyon fogyatkoztunk meg, mert jöttek fiatalok, akiknek megtetszett a gyógyszergyártó szakma. Most rajtunk múlik, hogy meg is maradjanak közöttünk. Úgy számítunk rájuk, mint a brigádmozgalom utánpótlására. A közösségi szellemet plántáljuk a művelődési alkalmakkal, sőt a közös szórakozással is. Kéthetenként eljövünk ide a ház valamelyik programjára s többször kirándulunk a vállalati busszal.” Az igazgatóasszony szobájába messziről szűrődik be a zene. Itt beszélgetünk Rózsa Sándorné bizalmival, a biokémia I. üzemrészből. „Kezdő vagyok én is, most választottak meg először. Nem hittem volna, hogy ilyen nehéz bizalminak lenni. Igyekszem először is partnere lenni a gazdasági vezetőnek, aki történetesen osztályvezető-helyettes. Pénzek, prémiumok, jutalmak, bérek odaítéléséről van szó. Arra törekÁLLÓESZKÖZ (ÁLLÓALAPOK) : A nemzeti vagyonnak (egy-egy vállalat, intézmény, gazdálkodóegység vagyonának) az a része, amely 3 évnél hosszabb ideig szolgál valamilyen termelési, vagy egyéb rendeltetést és 5 ezer forintnál értékesebb (feltétel még, hogy csak termelésből származó javakat csoportosítanak ide. Tehát például a természeti erőforrásokat nem. Állóeszköz például a gazdaságok földterülete, a vállalati telep, az épületek, gépi berendezések, szállító járművek, hírközlő eszközök. A nem termelési célokat szolgáló állóeszközöket — lakóházak, egészségügyi intézmények, iskolaépületek, illetve ezek felszerelései — megkülönböztetik az előbbiektől. Mindkét kategóriában azonban arra törekszünk, hogy minél gazdaságosabban, a társadalom és az egyén számára növekvő haszonnal aknázzuk ki a meglevő állóalapokat. BERUHÁZÁS: Az a tevékenység, amelynek révén az előbb említett állóeszközök létrejönnek, illetve gyarapodnak. A beruházás fogalma sokáig szinte egyet jelentett (üzemi, termelési, vagy szociális, kulturális célú) új épületek létesítésével. Manapság egyre inkább a meglevő állóeszközöknek bővítéssel, modernizálással, új gépek, berendezések felszerelésével való gazdagításához kötődik ez a fogalom. Kiemelt cél a beruházások gazdasági hatékonyságának a növelése. HATÉKONYSÁG: Nemcsak a beruházások, hanem elsősorban a termelés és a gazdálkodás eredményességét fejezi ki ez a fogalom. Minél kisebb a felhasznált erőforrások összege (a munkabér, a feldolgozott anyagok, a szükséges energia, a lekötött eszközök által felgyülemlett különböző ráfordítás) s ehhez képest minél nagyobb az eredmény (amit többnyire a kibocsátott termelés értékével, illetve az ebből származó tiszta jövedelemmel mérünk), annál nagyobb gazdasági hatékonyságról beszélünk. Ezt a kifejezést alkalmazzák népgazdasági értelemben és az egyes gazdálkodó szervezetek szempontjából is. Az úgynevezett komplex hatékonysági mutató az szem, hogy csoportom mind a 12 tagjának ismerjem meg a munkáját, felkészültségét, gondjait. Aki nem nyilatkozik meg, azt nekem kell faggatnom problémáiról. S nem is biztos, hogy a leglényegesebben — mint például a lakáshelyzet —, segíteni tudunk. Mégis úgy érzem, a bizalom elmélyítéséhez az is hozzátartozik, hogy tudjam, mikor, mi nyomja az emberek szívét. Ezért jó, ha oldott körülmények között is találkozunk.Minden jónak vége szakad egyszer. A kellemes báli éjszaka után is fagyos hajnal következik. Bizonyára fáradtan térnek nyugovóra a bizalmiak, brigádvezetők. De azzal a jó érzéssel, hogy újabb barátságok szövődtek, amelyek a hétköznapok küzdelmeiben igaz, emberséges erőt adnak majd. GEDE MÁRTON összesített erőforrások kiaknázásának együttes eredményét adja, de szokták külön-külön, például a munkaerő, vagy az állóeszköz felhasználásához is viszonyítani a hatékonyságot. A mindennapi szóhasználatban olykor összekeveredik a termelékenységgel. TERMELÉKENYSÉG: Mértéke attól függ, hogy egységnyi munkaráfordítással mekkora termelési értéket hoznak létre. Minél kevesebb dolgozó minél nagyobb értéket termel, annál erőteljesebb a termelékenység növekedése. Amely egyébként függ a gépek felszerelése színvonalától, a munka szervezettségétől, a minőségi tényezőktől és befolyásolja a foglalkoztatottak szakmai összetétele, képzettsége. Ám az sem közömbös, hogy egyáltalán mit termelnek? TERMÉKSZERKEZET: Szokták mondani gyártmánystruktúrának is. Annak megoszlása, összetétele, amit valamely gazdasági egység (vállalat, szövetkezet) termel. Az egyik legidőszerűbb törekvés, hogy a vállalatok — élve önállóságukkal — olyan termékszerkezetet építsenek ki, amelyben egyre nagyobb az aránya a keresett — itthon és külföldön egyaránt jó áron eladható — jövedelmező gyártmányoknak. A fogalmat nem szabad összetéveszteni egy másik hasonló hangzásúval, amely összeállításunk utolsó kifejezése. TERMELÉSI SZERKEZET: A különböző fajtájú, esetleg eltérő színvonalú termelő tevékenységek kölcsönös összefüggésének rendszere. Egyebek között magában foglalja a munkaerő, az állóeszközök, a különféle technológiák, a kutatás és fejlesztés szerkezetét, nem beszélve az előbb említett termékstruktúráról. A termelési szerkezettel szorosan összefüggnek a megfelelő szervezeti keretek, mint például az optimális technológiai sorrend és arányok, a kisüzemek, vagy a mammutvállalatok célszerű megoszlása, a népgazdaságban, vagy a különböző vállalatoknál kialakult szervezettségi körülmények, termelési módszerek és ezek egymáshoz viszonyított arányai.(V.) M Mini (gazdasági) enciklopédia Manapság alig elkerülhető — különösen a közéleti emberek, szakszervezeti tisztségviselők számára olyan közgazdasági kifejezések használata, amelyek a szakirodalomból származnak ugyan, de hovatovább nélkülözhetetlenek a mindennapi életben. Nem is beszélve az üzemi, vállalati, vagy a mozgalmi élet témaköreiről. Kezdődő sorozatunkban ezért olyan gazdasági szakszavak magyarázatára törekszünk, amelyekkel a Munka éppen megjelenő cikkeiben találkozik az olvasó. 16