Munka, 1981 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 3. szám

Bál a gyógyszergyárban Egy vidám éjszaka komoly gondolatai A farsang a vidámság, a szóra­kozás ideje, önfeledt időtöl­tés barátok között — a ma emberétől sem lehet idegen, ha még oly fontos társadalmi, gazdasági tisztséget is visel. Efféle meggondo­lásból hirdette és rendezte meg a Kőbányai Gyógyszerárugyár Petőfi Sándor Művelődési Háza a bizal­miak, brigádvezetők jutalombálját. A háromszáz meghívót a vállalati szakszervezeti bizottság címezte és küldte szét az érdemes tisztségvise­lőknek, egy kellemes februári szom­bat estére invitálva őket. Kiváló zenekar, szíves vendéglá­tás, tombola és tréfás vetélkedő emelte a hangulatot, s feledtette rö­vid időre a munkahelyi gondokat S amíg a zenekar rövid pihenőt tart, jobban értjük egymás szavát is és Muhari Géza főbizalmi­ helyettes el­mondja, hogy igazából miért is ör­vendetes az ilyen összejövetel. Az elmúlt évben a választások során sokan kerültek szakszervezeti funk­cióba, s most azt akarják: ne csak az értekezleteken találkozzanak. (Náluk a biokémia I. üzemben a bi­zalmiak közül minden második újonnan látja el e tisztséget.) „Nehéz esztendő van mögöttünk, s az idei sem ígérkezik könnyebbnek” — állítja Kuzer Ibolya, az injekció üzem Szignáló brigádjának vezetője, aki csaknem húsz éve áll a közösség élén. — „Tavaly mintegy 190 millió forintnyi termelési értéket produ­káltunk, sokszor túlórázással, három kommunista műszakkal megtoldva a munkát. Most egy kicsit lazítunk is, teljesítményünket is ünnepeljük. Azt hiszem, munkával, művelődéssel, és szórakozással teljes az ember élete. Gyakori vendégek vagyunk itt a művelődési házban a munkásakadé­mia, meg az egyszemélyes színház előadásain. S­zintén alapító tagja, két éve pedig vezetője az Aszeptikus brigádnak Tilki Mária. Leg­magasabb fokozatuk a szakmaágazat kiváló címe. Nagy létszámú közös­ség ez — mondja —, ötvenen va­gyunk. Ampullákat töltünk, csíra­mentes környezetben. Bár sokan mentek gyermeknevelési segélyre, mégsem nagyon fogyatkoztunk meg, mert jöttek fiatalok, akiknek meg­tetszett a gyógyszergyártó szakma. Most rajtunk múlik, hogy meg is maradjanak közöttünk. Úgy számí­tunk rájuk, mint a brigádmozgalom utánpótlására. A közösségi szellemet plántáljuk a művelődési alkalmak­kal, sőt a közös szórakozással is. Kéthetenként eljövünk ide a ház valamelyik programjára s többször kirándulunk a vállalati busszal.” Az igazgatóasszony szobájába messziről szűrődik be a zene. Itt be­szélgetünk Rózsa Sándorné bizalmi­val, a biokémia I. üzemrészből. „Kezdő vagyok én is, most válasz­tottak meg először. Nem hittem vol­na, hogy ilyen nehéz bizalminak lenni. Igyekszem először is partnere lenni a gazdasági vezetőnek, aki történetesen osztályvezető-helyettes. Pénzek, prémiumok, jutalmak, bérek odaítéléséről van szó. Arra törek­ÁLLÓESZKÖZ (ÁLLÓALAPOK) : A nemzeti vagyonnak (egy-egy vállalat, in­tézmény, gazdálkodóegység vagyonának) az a része, amely 3 évnél hosszabb ideig szolgál valamilyen termelési, vagy egyéb rendeltetést és 5 ezer forintnál értéke­sebb (feltétel még, hogy csak termelés­ből származó javakat csoportosítanak ide. Tehát például a természeti erőforrá­sokat nem­. Állóeszköz például a gazdaságok föld­területe, a vállalati telep, az épületek, gépi berendezések, szállító járművek, hír­közlő eszközök. A nem termelési célokat szolgáló állóeszközöket — lakóházak, egészségügyi intézmények, iskolaépüle­tek, illetve ezek felszerelései — megkü­lönböztetik az előbbiektől. Mindkét kate­góriában azonban arra törekszünk, hogy minél gazdaságosabban, a társadalom és az egyén számára növekvő haszonnal ak­názzuk ki a meglevő állóalapokat. BERUHÁZÁS: Az a tevékenység, amelynek révén az előbb említett álló­eszközök létrejönnek, illetve gyarapod­nak. A beruházás fogalma sokáig szinte egyet jelentett (üzemi, termelési, vagy szociális, kulturális célú) új épületek lé­tesítésével. Manapság egyre inkább a meglevő állóeszközöknek bővítéssel, mo­dernizálással, új gépek, berendezések felszerelésével való gazdagításához kötő­dik ez a fogalom. Kiemelt cél a beruhá­zások gazdasági hatékonyságának a nö­velése. HATÉKONYSÁG: Nemcsak a beruhá­zások, hanem elsősorban a termelés és a gazdálkodás eredményességét fejezi ki ez a fogalom. Minél kisebb a felhasznált erőforrások összege (a munkabér, a fel­dolgozott anyagok, a szükséges energia, a lekötött eszközök által felgyülemlett különböző ráfordítás) s ehhez képest mi­nél nagyobb az eredmény (amit több­nyire a kibocsátott termelés értékével, illetve az ebből származó tiszta jövede­lemmel mérünk), annál nagyobb gazda­sági hatékonyságról beszélünk. Ezt a kifejezést alkalmazzák népgazda­sági értelemben és az egyes gazdálkodó szervezetek szempontjából is. Az úgyne­vezett komplex hatékonysági mutató az szem, hogy csoportom mind a 12 tagjának ismerjem meg a munkáját, felkészültségét, gondjait. Aki nem nyilatkozik meg, azt nekem kell fag­gatnom problémáiról. S nem is biz­tos, hogy a leglényegesebben — mint például a lakáshelyzet —, segí­teni tudunk. Mégis úgy érzem, a bi­zalom elmélyítéséhez az is hozzátar­tozik, hogy tudjam, mikor, mi nyomja az emberek szívét. Ezért jó, ha oldott körülmények között is ta­lálkozunk.M­inden jónak vége szakad egy­szer. A kellemes báli éjszaka után is fagyos hajnal követke­zik. Bizonyára fáradtan térnek nyu­govóra a bizalmiak, brigádvezetők. De azzal a jó érzéssel, hogy újabb barátságok szövődtek, amelyek a hétköznapok küzdelmeiben igaz, em­berséges erőt adnak majd. GEDE MÁRTON összesített erőforrások kiaknázásának együttes eredményét adja, de szokták külön-külön, például a munkaerő, vagy az állóeszköz felhasználásához is viszo­nyítani a hatékonyságot. A mindennapi szóhasználatban olykor összekeveredik a termelékenységgel. TERMELÉKENYSÉG: Mértéke attól függ, hogy egységnyi munkaráfordítás­sal mekkora termelési értéket hoznak létre. Minél kevesebb dolgozó minél na­gyobb értéket termel, annál erőteljesebb a termelékenység növekedése. Amely egyébként függ a gépek felszerelése színvonalától, a munka szervezettségétől, a minőségi tényezőktől és befolyásolja a foglalkoztatottak szakmai összetétele, képzettsége. Ám az sem közömbös, hogy egyáltalán mit termelnek? TERMÉKSZERKEZET: Szokták monda­ni gyártmánystruktúrának is. Annak megoszlása, összetétele, amit valamely gazdasági egység (vállalat, szövetkezet) termel. Az egyik legidőszerűbb törekvés, hogy a vállalatok — élve önállóságukkal — olyan termékszerkezetet építsenek ki, amelyben egyre nagyobb az aránya a keresett — itthon és külföldön egyaránt jó áron eladható — jövedelmező gyártmá­nyoknak. A fogalmat nem szabad össze­téveszteni egy másik hasonló hangzású­val, amely összeállításunk utolsó kifeje­zése. TERMELÉSI SZERKEZET: A különbö­ző fajtájú, esetleg eltérő színvonalú ter­melő tevékenységek kölcsönös összefüg­gésének rendszere. Egyebek között ma­gában foglalja a munkaerő, az állóesz­közök, a különféle technológiák, a kuta­tás és fejlesztés szerkezetét, nem beszél­ve az előbb említett termékstruktúráról. A termelési szerkezettel szorosan össze­függnek a megfelelő szervezeti keretek, mint például az optimális technológiai sorrend és arányok, a kisüzemek, vagy a mammutvállalatok célszerű megoszlása, a népgazdaságban, vagy a különböző vállalatoknál kialakult szervezettségi kö­rülmények, termelési módszerek és ezek egymáshoz viszonyított arányai.(V.) M Mini (gazdasági) enciklopédia Manapság alig elkerülhető — különösen a közéleti emberek, szakszervezeti tisztség­­viselők számára olyan közgazdasági kifejezések használata, amelyek a szakiroda­­lomból származnak ugyan, de hovatovább nélkülözhetetlenek a mindennapi életben. Nem is beszélve az üzemi, vállalati, vagy a mozgalmi élet témaköreiről. Kezdődő so­­rozatunkban ezért olyan gazdasági szakszavak magyarázatára törekszünk, amelyek­­kel a Munka éppen megjelenő cikkeiben találkozik az olvasó. 16

Next