Munkás, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-06 / 1. szám
6 Munkás 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra síkjórakodás, Dáknál segédkező papságot és szolgasereget föltétlenül megilletik.“ Nos, kell ehhez még kommentár ? — Kreska Antal vendéglős ez után adja a t. közönség tudomására, hogy vasárnap, jan. 6-án, úgyszintén a farsangon át minden ünnep és vasárnap álarczos tánczvigalmat rendez Gyár utcza 7. sz. a. vendéglőjében. Belépti dij személyenkint 20 fillér. Kezdete este 8 órakor. A zenét a transzváli lovasitott gyalogos búr zenekar szolgáltatja. ízletes ételekről, nemkülönben hamisítatlan italokról gondoskodva van. — Felülfizetések a lapra. Mitrovics 20, Neuwirth 16, Antal György, Gábel és Inczédi 6—6 fillért adakoztak. Köszönet érte. — Lex József családja számára utólagosan Weisz Sándor adott 30 fillért, melyet rendeltetési helyére juttattunk Gyűlési tudósítás. A pécsi szocziáldemokrata párt a múlt deczember hó 30-án délelőtt 10 órakor Gyár utcza 7. szám alatti vendéglő nagytermében nagy népgyűlést tartott, melynek napirendje: 1. A parlament és az új törvények. 2. A nép helyzete volt. A rendőrhatóság részéről mint kiküldött jelen volt: Sárkány Ava rendőrkapitány és Ranga rendőrőrmester. Steinmetz Keresztély az egybehívók nevében üdvözö a szép számban megjelenteket s egyszersmind kéri, hogy a gyűlés vezetésére elnököt és jegyzőt válaszszanak. Mire Tímár József elnöknek és Rezsonya Pál jegyzőnek egyhangúlag megválasztatnak. Elnök megnyitván a gyűlést, átadja a szót Szabó József elvtársnak, aki találó szavakban vázolja a mai parlamenti életet, melyben az összeférhetetlenségek napirenden vannak. S mindezek miből erednek ? Mindazon önérdekhajhászatból, melyek az immunitás leple alatt a nép kárára, rovására vitetnek véghez. Felemlíti Oroszországot, ahol nincs parlamentarizmus, de azért a nép mégis több szabadságot élvez, mint a „jog, törvény, igazság“ leple alatti — úgynevezett — alkotmányos Magyarországon. Magyarországon az alkotmány csak papíron van, tényleg azoban a legnagyobb önkény uralkodik. S azok a képviselők, akiknek hivatásuk, sőt kötelességük volna a nép érdekeit szem előtt tartva oly törvényeket alkotni, melyek a nép helyzetének jobbra fordultát mozdítanák elő, ennek éppen ellenkezőjét cselekszik. Uj ágyuk és lovassági uj szerkezetű nyergek beszerzéséről gondoskodnak. De gondoskodnak literácziókról és más oly törvények hozataláról, melyek bizonyos köröknek kedveznek csak. Ezt bizonyítja Egán Ede volt miniszteri biztosnak Munkácson tartott beszédével is. Vázolja továbbá a városoknál divó gazdálkodást mi nagyon is megegyez az ország gazdálkodásával. Kiterjed a mezei munkások helyzetének ismertetésére, s ezzel kapcsolatban tiszteséges munkás védtörvények szükséges voltára. Az uj törvények hozatalánál a legfontosabbak egyikének, az általános választási jognak behozatalát ismeri. Ezután Végh József elvtárs mutat rá a parlamenti helyzetre, melybe piszok vegyült és melyet mi ki akarunk tisztitani. De e tisztítást megelőzve oly törvényt akarnak gyártani, melyet kristály tisztának óhajtják feltüntetni azt a sok zavaros állapotot, melyet az önérdek megteremtett. Ha mindjárt az általános választási jog nincs is napirenden, Magyarország népének mégis lefőbb érdeke és akarata ennek törvénybe iktatására irányult s ezt hangoztatja Kárpátoktól Adriáig. Az előbb elmondottakból kifolyólag szükségesnek, sőt elmaradhatlannak tartja az egyesülési, gyülekezési szabadságnak törvényes kimondását. De elkerülhetetlennek találja „a nép helyzeteinek ecsetelésénél, a nép védelme egyik fő eszközének, a sajtó teljes szabadságának helyreállítását. Az elhangzott beszédek végeztével Szabó elvtárs terjeszt elő határozati javaslatot! Határozati javaslat Az 1900-ik év december 1e 30-án, vagyis a mai napon délelőtt 10 órakor Pécsett, a Gyár utcza 7. szám alatti vendéglő nagytermében megtartott népgyűlés, a szónokok fejtegetéseivel egyetértve kimondja, hogy: Tekintettel arra, miszerint a munkásnép, mely az iparnak, földmívelésnek és kereskedelemnek legfőbb tényezője s a társadalmi, valamint közgazdasági kérdésekben, az ezekre vonatkozó törvények alkotásában részt nem vehet; tekintettel arra, hogy egyesüléseinél, gyülekezéseinél számtalan alkalommal akadályokat gördítenek útjába, melyek következtében saját érdekeinek megvédésétől megfosztatnak ; tekintettel arra, hogy az emberiség legnagyobb részét a munkásnép képezi, az állam fentartásában a legnagyobb súly az ő vállaira nehezedik, a legtöbb véráldozatot adja, adóban — direkt vagy indirekt után — a legtöbbet fizeti; tekintettel arra, hogy a ma divó határtalan önérdekhajházat megbénítja a nép helyzetének jobbátételét; tekintettel továbbá arra, hogy a sajtó, mely a nép véleményének kellene, hogy hű kifejezője legyen, de mivel biztosítékhoz van kötve, politikai szempontból kifolyólag a nép, a saját érdekeit kellőképen nem védheti, miután az erre vonatkozó tőke fölött nem rendelkezik . - - követeli : 1-szer. Az általános választói jognak titkos szavazással való törvénybe iktatását.