Munkás, 1902 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-05 / 1. szám
4 Munka s1 Nem lesz addig nyugalom Magyarországon, míg az gáló bizottság előadója terjesztette elő, hány városból, mely egyletek küldöttek képviselőket. A tisztikar megválasztása után megválasztatott a szakbizottság, mely a napirend egyes pontjai feletti határozatokat előkészítette. A magyarországi szociáldemokrata párt nevében Weltner Jakab elvtárs üdvözölte a kongresszust és óhajtja, hogy a tárgyalások során olyan határozatokat hozzon a kongresszus, melyek az amúgy is elnyomott munkásosztályra üdvösek legyenek. Szívére köti a szak- és önképző egyletek küldötteinek, hogy szakegyleteikben öntudatos munkásokat neveljenek. Teszársz Károly terjesztette elő az országos végrehajtó bizottság jelentését, melyet két — név szerint: Beller és Lechner Gyula — a kongresszust megzavarni akaró munkás kifogásolt és oda iparkodni törekedett, hogy a kongresszus, valamint a szakegyletek kebelébe a viszály magvát elhintse, ami azonban nem sikerült, mivel Groszmann Miksa, Izrael Jakab, Gogolya és Teszársz elvtársak felszólalására említett két rendet bontani akarónak mandátumát megsemmisítették és így a kongresszusról távozniuk kellett. Következtek ezután a vidéki küldöttek jelentés tételei, s ezzel az első napi tanácskozás bevégződött. A második napon került tárgyalásra a napirend második pontja: Munkásvédelem. Előadó: Izrael Jakab volt. Hosszabb beszédben ecseteli a munkásvédelem szükségességét. Követeli az ipartörvény revízióját, a női munka és munkaidő szabályozását, a a 14 éven aluli gyermekeknek a munkától való eltiltását, a teljes vasárnapi munkaszünetet és az ezzel kapcsolatos 36 órai munkaszünetet. Felemlíti, hogy amíg Oroszországban, ahol a legnagyobb önkény uralkodik, a napi munkaidő legfeljebb 11 óra, nálunk, az úgynevezett „alkotmányos“ Magyarországon 16 órában van megállapítva a törvényes munkaidő az iparosoknál. A földmivelő munkásoknál még rosszabbul állnak, mert ott csak a természet szab határt. Beszél a munkabérekről, a női munkásokról, a sztrájkjogról, iparfelügyeletről, mely után a következő határozati javaslatot terjeszti elő elfogadás czéljából : Határozati javaslat. A modern gazdasági rendszer a termelési eszközök magántulajdonán alapszik. Ezt a szabad verseny eredményezik, hogy a termelési eszközök kevesek kezében vannak, míg a társadalom túlnyomó része tisztán munkaereje felett rendelkezik. A birtokososztálynak ezáltal hatalmában van a birtoktalanokat, vagyis a munkásságot kizsákmányolni. A termelőeszközök birtoka egyenlő jelentőségű a társadalmi hatalom birtokával. Ez a hatalom az államhatalomban jut kifejezésre. Az osztályuralom a nép túlnyomó részének teljes elszegényedését, testi és szellemi elsatnyulását vonja maga után. Azt tartjuk, hogy ezen jelenségek csakis a mai gazdasági rend megszűntével tűnnek el; mindazonáltal a mai rend keretében is tehetők intézkedések, melyek ezen osztályellentétek szélső következményeit enyhíteni képesek. Ez intézkedéseknek oda kell irányulniuk, hogy a kapitalisztikus kizsákmányolás korlátlanságának gátat vessenek. Magyarországon e téren mindezideig az uralkodó osztályok érdekei voltak mérvadók, mert az eddig alkotott állítólagos munkásvédtörvények semmikép sem szolgálják a munkásosztály érdekét. Ezekből kifolyólag a magyarországi szakszervezetek II. kongresszusa a következőket követeli : 1. Az 1894. XVII. t.-cz. (ipartörvény) revízióját. A revíziónál a következő szempontok legyenek irányadók : a) a munkaviszony testületi megegyezés útján szabályoztassék minimális munkabér megállapításával; b) a munkaidő szabályozása, a 8 órai normál munkanap elrendelése; c) a női munkások védelme, a női munka betiltása minden oly foglalkozási ágban, amely a női szervezetre ártalmas; egyenlő munkabér a nő részére, ha a férfimunkással egyenlő munkát végez; d) a 14 éven aluli gyermekek foglalkozásának feltétlen eltiltása; ifjú munkások, tanonczok (14 évtől 20 évig) különleges védelme; e) az éjjeli munka eltiltása; kivételes esetekben szükséges különórákért kétszeres órabér fizetendő; az éjjeli munka tilalma alól kivételt képeznek oly üzemek, melyekben technikai okokból az éjjeli munka elháríthatatlan ; /) heti 36 órai megszakítatlan munkaszünetnek biztosítása; g) a truck-rendszer eltiltása; h) a hetenkinti bérfizetés; i) a darabszámos munka, a csoport és otthoni munka (sitz)-rendszer eltörlése ; j) addig is, amíg a munkakönyvek eltöröltetnek, munkakönyvek zálogtárgyai semmi esetben vissza nem tarthatók. Egyezmények, amelyek ezen törvényes intézkedésekkel ellenkeznek, semmisek és büntetendők. 2. Az egyesülés és gyülekezés szabadsága törvény által biztosíttassék. Törvényileg biztosíttassék a munkások ama joga, hogy szabadon egyezkedjenek és egyesüljenek jobb munkaviszonyok kiküzdésére és hogy ezen küzdelmeikben a sztrájk és bojkott jogosult eszköznek elismertessék. Hatályon kívül helyezendő ama tilalom, hogy bérharczban levő tagjaikat az egyletek nem segélyezhetik. Ugyintén a gyűjtési tilalom megszüntetendő. 3. A munkakönyv eltörlendő. 4. Követeljük az ipari bíróságok felállítását a munkások választott képviselőinek paritásos bevonásával. 5. Az iparfelügyelet kibővítendő. Iparfelügyelőkül mindkét nembeli munkások alkalmazandók. 6. A munkahelyiségek az egészségügyi követelményeknek megfelelően rendeztessenek be. Szigorú felügyelet alá helyezendők különösen ama üzemek, amelyekben mérges, vagy más az egészségre ártalmas anyagokkal dolgoznak. A pincze műhelyek betiltandók. 7. Mindennemű üzemben oly technikai vagy egyéb intézkedések teendők, melyek a baleseteket kizárják. Következett a napirend harmadik pontja: Munkásbiztosítási ügyek. Ismertette Teszársz Károly elvtárs. Utal azokra az eljárásokra, melyek a munkás betegsegélyző pénztáraknál fennforognak. Felhozza az általános és kerületi betegsegélyző pénztárakat, melyeknek kiadott a miniszter egy rendeletet, egy vénykönyvet, mely szerint csak bizonyos orvosságokat szabad a pénztári orvosoknak rendelni és a szegény betegnek azt az orvosságot kell bevenni, amely szervezetét tönkre teszi. A munkásbiztosítást illetve, követeli, hogy a kormány hozzon törvényt a munkás-