Munkás, 1907. január-május (10. évfolyam, 1-21. szám)

1907-01-06 / 1. szám

X.évfölyam. Világ összes prole- táljai, egyesüljetek! Jtiarx. A munkásság az a szikla, melyen a jövő temploma épüli Xassalle. 1. zzéuta. Sr.oczi&i dom okr ata társadalmi e» kőit gazdasagai hetilap, <«• . i kor. *o au Egy hóra .... 10 Bit. Az ipari és földmiveiőmunkasok közlönye, e*7»* >u. 4». -o au. Szerkesztőség és kiadóhivatal: R&dnlcs-utcza 23-i k szám. Felelős szerkesztő: Szőke Sándor. Kiadótulajdonos: Varga Ferencz. Mindennemű pénzek e czimre küldendők: Szőke Sándor, Pécs, Radnios-utcza 23. Mim. Előfizetésre való felhívás. Munkások! Elvtársak! 1907. januárius elsejével uj előfizetést nyitunk a „Munkására, arra a „Mun­kására, mely immár tizedik éve lesz, hogy az elnyomott, kizsákmányolt mun­kásnépért felvette a harcot és azon rendszer ellenében, mely a munkás­ság elnyomására és kizsákmányolására alapittatott. Tizedik éve lesz, hogy a „Munkás“ tántorithatlan és mcgvesztegethet­len előharczosává lett a munkásságnak, melyet pedig nem egy alkalommal meg akartak a nép ellenségei semmisíteni, amennyiben sohasem mulasztotta el a »egwt»y<?«»bben felvenni a harcot, ami­kor újabb merényletre készültek a nép- einyomók és kizsákmányolók. Készen állott azonban a „Munkás“ mindenkor arra is, amikor az uralkodó osztálytól vagy a munkáskizsákmányolóktól a munkások érdekében ki kellett küzdeni valamit. De akármennyit is küzdött eddig a „Munkás“, ezután még nagyobb fel­adatok várnak rá, mert csak most fog megkezdődni a nagy harcz, most, ami­kor az ezerholdasok és a kormány a mun­kásság teljes leigázására törekszenek. Most kell majd erős küzdelmet folytat­nunk, hogy a munkásság ellen töríénő támadásokat sikerrel visszaverhessük. S ebben a küzdelemben is első sorban a „Munkásának kell helyt állani, mert ez az a fegyvere a munkásságnak, mellyel nemcsak felfogja ellenségeinek csapásait, de egyszersmind támadóul is használja. Amikor tehát a jövő évre uj eiőfize­tést nyitunk a „Munkására, minden munkásnak érdeke, hogy előfizessen rá, járassa a lapot s ezzel erősítse, mert a „Munkás“ is csak úgy felelhet meg hivatásának, ha a munkásság minél jobban támogatja, minél több előfizetőt gyűjt a számára. Ha az uralkodó osz­tály erősiti lapjait, a munkásosztálynak is ezt kell tennie. S ezért egyetlen mun­kás asztaláról se hiányozzon a „Mun­kás“, már azért sem, mert az ára oly csekély, hogy minden munkás meg­fizetheti. Egész évre ... 4 kor. 80 fill. Fél évre ... 2 „ 40 „ Negyed évre . . 1 „ 20 „ Egy hónapra . . — „ 40 „ Fel tehát munkások, eivtársak, az elő­fizetésre ! a „Munkás“ szerkesztősége és kiadó­hivatala. Bányamunkások rendsza­báiyozása. A kapitalista dölyf, a kapita­!.5Ív4 kapzsiság, u i.. ..úvClv ^ ég— hetetlen kizsarolása mind szembe- szökőbbé válik a termelés terén. Nincs ipari szakma, kereskedelmi, vállalati ág, melyben a munkások túlságos kizsákmányolása napi­renden nem volna. Mert minden téren az egyéni profithajhászat az, mely a kapitalistákat munkás­uzsorásokká teszi, munkás-uzso­rásokká változtatja át. És ha ezen uzsoráskodásukat könnyű szerrel el nem érhetik, hozzáfolyamod­nak a legvégső eszközhöz: a munkások megrendszabályozásá- hoz; vagyis: a munkásoknak mun­kából való elbocsátásához, akár törvénytelen utón is. Elég nekik valamely hazug jelszónak a fel­vetése. Azt irtuk fentebb, hogy fó'r- oénytelen utón is. Erre pedig a következő magyarázattal szol­gálunk. A bányamunkásoknak megvan a saját büntető és fegyelmi sza­bályzatuk, mely körülírja, mely okok azok. a mik miatt a mun­kások büntethetők és a munkából elbocsájthatók és akik ily okok hiányában becsájtják el a munká­sokat a munkából, azok már tör­vénytelenül járnak el. Van azonban a bányamunká­soknak társládájuk is, illetve társ­pénztáruk, melybe minden bánya­munkásnak, amint bányamunkába lép, tagjává kell lennie. Tehát a társládák a munkásokra kőtelező erővel birnak. És a mun­kások kötelesek a kormány által jóváhagyott alapszabályok értel­mében mindaddig a társláda já­rulékokat pontosan fizetni — ami keresetükből havonkint levonatik — mig vagy önként ki nem lép­nek a munkából és ezzel lemon­danak aggkorukban való nyugdíj­igényeikről, vagy pedig, mig a büntető és szolgálati szabályzat­ban foglalt okok miatt a munká­ból ti nem bocsájtatnak, aminek megtörténtével a nyugdíjigény el­veszik a számukra. Mert a társláda intézmény nemcsak azért alapit­tatott, hogy a munkásoknak be­tegség esetén szolgáljon támaszul, segélyül, hanem beállható rok­kantság és az agkorral járó munka- képtelenség esetén életfogytiglan tartó nyugdij is biztosittassék a i számukra. j A társládának erre a célra ! szolgáló alapszabály ti is törvény­erővel birnak, amennyiben a nyug­dij jogosultságot a kormány által jóváhagyott alazszabályok védik. És mégis mit kell tapasztal­nunk, azt, hogy a Dunagőzhajó- zási társaság megkerülve a bün­tető és szolgálati szabályzat, vala­mint a társláda intézményének a munkások igényjogosultságára való rendelkezéseit, a bányákban már 7—16 éven át dolgozó munkáso­kat egyszerűen elbocsátja a mun­kából, anélkül, hogy a munkások a fentebb említettek folytán okot szolgáltattak volna a munkából való elbocsájtásra. Szerdán reggel 9 vagy 10 szor­galmas munkásnak felmondották a munkát, hogy tizennégy nap múlva mehetnek, amerre két szemük lát, —Egyesülésben rejlik az erő. Megjelenik minden vasárnap Előfizetőst út): Kg*»* érre . 4 kor. 80 fin. Pálávv* 9 kn. ifi P. l'i

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék