Munkás, 1907 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-06 / 1. szám
X.évfolyam. Világ összes proletárjai, egyesüljetek! Juarx. A munkásság az a szikla, melyen a jövő temploma épült Xassalle. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Radnics utcza 23-ik szám. Felelős szerkesztő: Szőke Sándor. Kiadótulajdonos: Varga Ferencz. 1. Szénta. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési út): Kg*»* évre . 4 kor. 80 fin. Pálávy* 9 kn. ifi P. l'i Sz.oczi&i demokrata társadalmi e» keit gazdasagai hetilap, e«• . i kor. *o au Egy hóra .... 10 Bit. Az ipari és földmivelőmunkasok közlönye, e*7»* au. 4».o au. Mindennemű pénzek e czimre küldendők: Szőke Sándor, Pécs, Radmics utcza 23. Mim. Előfizetésre való felhívás. Munkások! Elvtársak! 1907. januárius elsejével uj előfizetést nyitunk a „Munkására, arra a „Munkására, mely immár tizedik éve lesz, hogy az elnyomott, kizsákmányolt munkásnépért felvette a harcot és azon rendszer ellenében, mely a munkásság elnyomására és kizsákmányolására alapíttatott. Tizedik éve lesz, hogy a „Munkás“ tántoríthatlan és megvesztegethetlen előharczosává lett a munkásságnak, melyet pedig nem egy alkalommal meg akartak a nép ellenségei semmisíteni, amennyiben sohasem mulasztotta el a »egwt»ye?«e bben felvenni a harcot, amikor újabb merényletre készültek a népelnyomók és kizsákmányolók. Készen állott azonban a „Munkás“ mindenkor arra is, amikor az uralkodó osztálytól vagy a munkáskizsákmányolóktól a munkások érdekében ki kellett küzdeni valamit. De akármennyit is küzdött eddig a „Munkás“, ezután még nagyobb feladatok várnak rá, mert csak most fog megkezdődni a nagy harcz, most, amikor az ezerholdasok és a kormány a munkásság teljes leigázására törekszenek. Most kell majd erős küzdelmet folytatnunk, hogy a munkásság ellen történő támadásokat sikerrel visszaverhessük. S ebben a küzdelemben is elsősorban a „Munkásának kell helyt állani, mert ez az a fegyvere a munkásságnak, mellyel nemcsak felfogja ellenségeinek csapásait, de egyszersmind támadóul is használja. Amikor tehát a jövő évre új előfizetést nyitunk a „Munkására, minden munkásnak érdeke, hogy előfizessen rá, járassa a lapot s ezzel erősítse, mert a „Munkás“ is csak úgy felelhet meg hivatásának, ha a munkásság minél jobban támogatja, minél több előfizetőt gyűjt a számára. Ha az uralkodó osztály erősíti lapjait, a munkásosztálynak is ezt kell tennie. S ezért egyetlen munkás asztaláról se hiányozzon a „Munkás“, már azért sem, mert az ára oly csekély, hogy minden munkás megfizetheti. Fel tehát munkások, elvtársak, az előfizetésre a „Munkás“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Bányamunkások rendszabályozása. A kapitalista dölyf, a kapital.51v4 kapzsiság, a.. ..nyelv méghetetlen kizsarolása mind szembeszökőbbé válik a termelés terén. Nincs ipari szakma, kereskedelmi, vállalati ág, melyben a munkások túlságos kizsákmányolása napirenden nem volna. Mert minden téren az egyéni profithajhászat az, mely a kapitalistákat munkásuzsorásokká teszi, munkás-uzsorásokká változtatja át. És ha ezen uzsoráskodásukat könnyű szerrel el nem érhetik, hozzáfolyamodnak a legvégső eszközhöz, a munkások megrendszabályozásához; vagyis: a munkásoknak munkából való elbocsátásához, akár törvénytelen utón is. Elég nekik valamely hazug jelszónak a felvetése. Azt írtuk fentebb, hogy törvénytelen utón is. Erre pedig a következő magyarázattal szolgálunk. A bányamunkásoknak megvan a saját büntető és fegyelmi szabályzatuk, mely körülírja, mely okok azok, amik miatt a munkások büntethetők és a munkából elbocsájthatók és akik ily okok hiányában bocsájtják el a munkásokat a munkából, azok már törvénytelenül járnak el. Van azonban a bányamunkásoknak társládájuk is, illetve társpénztáruk, melybe minden bányamunkásnak, amint bányamunkába lép, tagjává kell lennie. Tehát a társládák a munkásokra kötelező erővel bírnak. És a munkások kötelesek a kormány által jóváhagyott alapszabályok értelmében mindaddig a társláda járulékokat pontosan fizetni — ami keresetükből havonkint levonatik — mig vagy önként ki nem lépnek a munkából és ezzel lemondanak aggkorukban való nyugdíjigényeikről, vagy pedig, mig a büntető és szolgálati szabályzatban foglalt okok miatt a munkából ki nem bocsáttatnak, aminek megtörténtével a nyugdíjigény elveszik a számukra. Mert a társláda intézmény nemcsak azért alapíttatott, hogy a munkásoknak betegség esetén szolgáljon támaszul, segélyül, hanem beállható rokkantság és az agkorral járó munkaképtelenség esetén életfogytiglan tartó nyugdíj is biztosíttassék a számukra. A társládának erre a célra szolgáló alapszabályai is törvényerővel bírnak, amennyiben a nyugdíjjogosultságot a kormány által jóváhagyott alapszabályok védik. És mégis mit kell tapasztalnunk, azt, hogy a Duna gőzhajózási társaság megkerülve a büntető és szolgálati szabályzat, valamint a társláda intézményének a munkások igényjogosultságára való rendelkezéseit, a bányákban már 7—16 éven át dolgozó munkásokat egyszerűen elbocsátja a munkából, anélkül, hogy a munkások a fentebb említettek folytán okot szolgáltattak volna a munkából való elbocsájtásra. Szerdán reggel 9 vagy 10 szorgalmas munkásnak felmondották a munkát, hogy tizennégy nap múlva mehetnek, amerre két szemük lát. Egész évre ... 4 kor. 80 fill. Fél évre ... 2 „ 40 „ Negyed évre . . 1 „ 20 „ Egy hónapra . . . „ 40 „ — Egyesülésben rejlik az erő.