Munkás, 1909 (12. évfolyam, 9-26. szám)

1909-02-28 / 9. szám

1909. február 28. MUNKÁS Felülfizetések. A keramikai mun­kások szakegyletének estélyén felül­fizettek: Számp Ádám 4 kor., Végh József 3 kor., Paulovics N. 70, Len­gyel Ödön 50, Szikszai József, Kerner Antal,­­Kreitsek János 40—40. Marossi Pál, Harcz Imre, Baumann Pál 30—30 Ránczos István 20 fill., melyekért ez után is köszönetet mond a rendezőség. Elvtársak ! Agitáljatok a központi párt­lap a „Népszava“ érdekében. Pártirodalom. „A francia forradaom“ című művet, melyet eddig a pécsi előfizetők a ház­hoz hordva kaptak, ezentúl vasárnapon­ként délelőtt 9— 11 óráig a pártirodalom kiadótól (Zrinyi­ utca 15. sz.) vehetik át. Gyűlések. A magyarországi szakszervezeti ta­nács pécsi végrehajtó­ bizottsága tar­totta meg a szervezett munkásság részére évi beszámolóját február 21-én délelőtt Vass István elnöksége és Pécs József jegyzősége mellett, nagyszámú hallgatóság jelenlétében a városi torna­­csarnokban. Napirenden van: 1. Szakszervezeti bizottság jelentése a szak- és gazda­sági mozgalmakról. II. Pénztári jelen­tés. III. Egyesülési és gyülekezési sza­badság. IV. Munkás-Otthon-ügy. V. Kérdések és indítványok. Az első pontot Szabó József elvtárs terjesztette elő. A jelentés különben a „Munkás“ 8. számában olvasható volt. Szabó elv-­­­társ tett ugyan néhány fontosabb ki-­ jelentést, melyek egyike mindjárt na­gyon is megszívlelendő a munkások által. Látva az erőszakot, melyet a kormány kifejt a szervezett munkások ellen, a munkások bér- vagy védelmi harcba bele ne menjenek, mielőtt ügyüket a végrehajtó­ bizottság meg nem vizsgálta. Mert a meggondolatlan sztrájkok rendesen vereséggel vég­ződnek. A pénztári jelentést Pécs József elvtárs terjesztette elő, ami a „Munkájában szintén olvasható volt. A III. és IV. pont együtt tárgyaltat­ván. Szabó József elvtárs utal a sütő­mestereknek segédeik elleni hajszájára, — buzdít, hogy szervezeteinket erősít­jük, szervezeteinkbe minden munkást­­bevonjunk, úgy, hogy kívülről semmi­ Czipászok szakgyűlése. A pécsi czipész- és csizmadiamun­kások nyilvános gyűlést tartottak vasárnap délután a Munkás-Casinó nagytermében, mely alkalommal több czipész-kisiparos is megjelent. Elnök lett Biró Jenő, jegyző Takács János. Napirenden volt: Gazdasági és poli­tikai helyzet. Merha János előadó leginkább a géptechnika előhaladásáról beszélt, a tőke segélyével felemészti a kis­ipart. Fejes István kisiparos ellentétbe helyezkedett Merha szavaival, de Szabó József elvtárs szavai után helyreiga­zította elferdített szavait. Takács János és Szikora Imre fel-­­szólalása után a szakgyűlés véget ért, általános titkos választási jog törvénybe iktatva nincs, féle nyomás vagy hajsza ne árthasson­­ a munkásságnak. A Munkás­ Otthonra az a véleménye,­ hogy a munkások ne sajnálják a kis áldozatot érte, hogy a szervezett munkásságnak saját otthona legyen. Végül Szabó József utal még egy-­­szer a sütőmestereknek segédeik elleni­­ hajszájára, kijelenti, hogy birtokosi polgárok ajánlottak fel 10 ezer koro­­­­nát, hogy állítsanak fel a sütőmunká­­­­sok a nagyközönség számára sütő­ke­menezéket s így a fogyasztók tiszta kezelésű, vegyülék nélküli, olcsó és ízletes kenyeret és süteményeket kap­hasson. Erre a célra az előkészületek már mégis létettek. És most már a munkásságon a sor, hogy ő is hozzá-­­ járuljon a felállításhoz és fentartáshoz. Ezzel a gyűlés véget ért. Sütősegédek kizárása. A pécsi sütő­mesterek egyik fontos napja a vasár­napi nap (február 28), melyen mun­kásaikat kizárják a munkából. Egyik részük már úgyis kint van a műhe­lyekből hát gondolják a Szabó Gallusz, Piribauer János és Gráner-féle uszí­tók, hogy a munkájuk sikerülni fog, annyival is inkább, mivel a rendőr­­főkapitány is pártjukra állt, az a rendőrfőkapitány, akinek a felek fölött pártatlanul kellene állni és az igazság mérlegével mérni, valamint a gyengé­ket az erősek ellen megvédelmezni. De hogyan várhatják a munkások az ilyen rendőrfőkapitánytól a védelmet, aki azt vágta a sütőmunkások felé: „ha a szakszervezetek feloszlatására kerül a sor, a pékeké lesz az első“. Vasárnap már megtudjuk, mit fogana­tosítanak a munkaadók. Jegyezzék meg azonban maguknak, hogy a munkások kizárását nem a munkások fogják meg­bánni. b­jkottalva van: Szabó Gallusz sütödéje Pécsett a Király­ utcában. A Romeisz-féle rézáru - gyárban Sajtos Mihály csiszoló munkást, a­ki a szervezett munkásokat folytonosan sértegeti, gyalázza, a munkások boj­­kottálták, minden közlekedést meg­szakítottak vele. Munkásmozgalom. Eszéken a Povischil-féle bútorgyár munkásai még mindig harcban álla­­­nak. A gyárat a munkások zárlat alá helyezték és a két munkásgyűlölő munkavezetőt — Grohmann Jánost és Grünwald Jánost bojkottálták. Pinczérek részére Pécs zárolva van. Öntudatos pincérek és akikben van pincértársi tisztesség, kerüljék Pécset. A sütőmunkások részére Pécs zárolva van. Sütőmunkások Pécset kerüljék. A szabómunkások részére Pécs zárolva lett. Minden öntudatos szabó­­s munkás ez idő szerint kerüli Pécset.­­ Schlegl Pál pécsbányatelepi cipészt a bányamunkások feloldották a boj­kott alól. Egyleti ügyek. H pécsi munkásképző - egylet 1909 február 28-án (vasárnap) délután 2 órakor tartja évi rendes közgyű­­lését. A tagok keretnek minél nagyobb számban megjelenni. H földmunkások pécsi csoportja március hó 7-én (vasárnap) délután 2 órakor rendes választmányi ülé­sét tartja a szokott helyen. Az összes tagok kéretnek a megjelenésre. A keramikai munkások szak­­egylete márczius hó 5-én (pénteken) este választmányi ülést tart. 5­ ­ főm­unkások pécsi csoportjának tagjaihoz. Kéretnek a csoport mindazon tagjai, akik tagsági járulékaikkal hátralékban vannak, hátralékaikat mielőbb rendezzék Szervezeti ügyek. A szakák pécsi csoportja már­­ c­i­us hó 1-én (hétfőn) este 1/28 órakor értekezletet tart. A szabák pontosan megjelenni kéretnek.

Next