Munkás, 1914 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-18 / 42. szám

1914. október 18. MUNKÁS­ gium meg van szállva a németek által. Még csak a La Manche-csatorna menti keskeny sáv van belga és angol sere­gek által tartva, a németek azonban innen is hamarosan kiűzik őket. Hir szerint már Gent és Brügge elfogla­lása után Ostende alá értek. Ez egy tengerparti város. Ha ezt is megszáll­ják, úgy egész Belgium német kézen lesz. — A belga király Angliába, a kormány pedig Franciaországba me­nekült. A franciák elleni nagy harcokban egyébként lényegesebb változás nem igen történt. Annyi bizonyos, hogy az Antwerpent ostromolt német seregek most már a franciák ellen fognak ha­dakozni és, hír szerint, már fel is vonultak Belfort és Verdun ellen, ame­lyeknek ostroma hamarosan kezdetét veszi. Megemlítésre méltó még, hogy az Antwerpent védett belga és angol vé­dősereg csaknem teljesen harcképte­lenné lett, amennyiben több ezret me­nekülés közben a németek elfogtak, vagy 30.000 holland területre volt kénytelen menekülni és ott lefegyve­­reztettek holland katonák által és így csak csekély része menekülhetett el Ostende felé. A déli harctérről az utóbbi napokban jelentős esemé­nyekről nem igen érkeztek hírek. An­nál több hír van Szerbia belső bajai­ról. Hir szerint az antant hatalmak nyomást akarnak gyakorolni Szerbiára Bulgáriának adandó területbeli enged­mények céljából, hogy ezzel a fenye­gető bolgár-szerb konfliktusnak elejét vegyék. Hir szerint a szerb hadsereg­ben újabban komolyabb lázongások dúlnak, a katonák követelik a háború beszüntetését. A déli államok között lényegesebb események nem történtek. A semlegesség fennáll még úgy egyik, mind a másik oldalon.­­ Romániában Károly király elhunyta után is remélhetőleg az eddigi semle­ges politika fog megmaradni. Annál inkább lehet várni, hogy Törökország é£ az ántánt, különösen­­Oroszország között konfliktus fog kitörni a Bospo­rus és a Dardanellák elzárása miatt, amely tengerszorosoknak a megnyitását az ántánt hiába követeli. Hír szerint az orosz feketetengeri flotta már útban van a Bosporus felé és török részről is megtettek már minden előkészületet az esetleges támadás visszaverésére. Ázsiából a perzsák készülődnek hírek szerint erősen az oroszok ellen. A perzsa par­lament határozatot hozott az oroszok elleni harcról és hírek szerint egyes törzsek már meg is indították a har­cot Oroszország ellen. Érkeztek hírek Anglia indiai gyarmatáról is, hogy az indusok komoly lázadása van minden­felé készülőben Még egy hadüzenet ment a héten Németországnak, még­pedig Portugália, ez a kis beteges állam üzente meg az antant hatalmak unszolására a hadat Németországnak. Csapatokat szándékoznak a portugálok szállítani a franciák segítségére, hogy ezzel is tarkább legyen az a sokfajta hadsereg, amelyet már eddig is az egyetlen egységes Német hadsereg ellen felvonultattak — hiába. A katona kenyere­­ a katonaló zabja. Napóleonnak tulajdonítják azt a ki­jelentést, hogy a háború végén min­den szállítót fel kellene akasztatni. Úgy látszik száz év alatt sok minden változott, de a katonai szállítók meg­maradtak régi jó szokásaiknál, azok­nál a szokásoknál, amelyek folytán érdemeket szereztek az akasztófára. Legutóbbi számunkban írtunk már arról, hogy a katonakenyerek pécsi szállítója micsoda kotyvasztékot ad kenyér helyett. A szállított kenyerek felét sem eszik meg a katonák, mert azok teljesen ehetetlenek és így a külvárosi sertéstartók vásárolják meg néhány fillérrel a szegény babáktól, akik igy legalább valami kis értékhez jutnak, melyért péküzletekben ehető kenyeret vehetnek. Ezek a dolgok széltében ismeretesek. Minden katonai hatóság el van árasztva panaszokkal, minden vizsgálatnál megállapították, hogy a kenyér ehetetlen Mindenki, a­kinek ehhez a kenyérsütéshez legke­vesebb köze van, tudja, hogy cudar visszaélések történnek itt, de azért a szállító úr nem engedi magát zavar­tatni. Süti tovább is a vörös lisztből a disznóknak való keserű kenyeret és még a háború érdekében a legszigo­rúbb büntetéssel sújtják, ha valaki részeg fejjel katonaságellenes kurjan­­tásokra vetemedik, büntetlenül garáz­­dálkodhatik valaki, bár ü­zelmes való­ságos merénylet a hadsereg egész­sége, kitartó képessége ellen. Figyelmeztettek bennünket a múlt napokban, hogy a szállító úr egy el­lenőrző tiszt idén 500 koronát adott a bevonultak családtagjainak? Mi akar ez lenni? Vezeklés? Vagy a bűnbo­­csánat ára? Reméljük, hogy nem. Bár tudunk róla, hogy folyik már a men­tési akció, amely ki akarja sütni, hogy a szállító ur a szerződéses kenyér­mennyiségen felül szállított és ebben a mennyiségben volt az ehetetlen ke­nyér. Méltó mentegetődzés, amely alig fog segíteni a jeles férfimn. Alig hisz­­szük, hogy egy gyerekes szófacsarin­­tással, vagy 500 koronás nagylelkű­séggel menekülhet a szállító úr a leg­súlyosabb beszámítása tettének követ­kezményétől. De amíg így áll a dolog a katonák kenyerével, ugyanilyen visszaélések folynak a katonalovak zabja körül. És hogy itt nem panaszkodnak a delik­vensek, annak az az oka, hogy a lo­vak nyelvét még kevésbbé értik, mint a bakákét. Pedig, ha értenék, tudo­másul vennék, hogy mint kifogásolnák a lovak a féladagokat, meg az ocsút, amivel zab helyett tiszteli meg őket a szállító úr. És hogy teljes legyen a képe ennek a csinos szállítási histó­riának, a szállító ur zabban nem is szállító. A szerződő fél itt egy előkelő egyesület, amelynek élén közigazgatási hatóságaink legelei állnak, de amely egyesület a valóságban feléje se néz annak, hogy az ő nevében zabot kap­nak-e a lovak, vagy ocsaszemetet ? Az erre vonatkozó adatok még nin­csenek teljesen birtokunkban, de ha­marosan hozzájuk jutunk, akkor a legmeztelenebb valóságban fogjuk fel­sorolni a tényeket, hogy megkérdezzük a hatóságok vezetőitől, összeegyeztet­­hetőnek tartják-e az ő magas állásuk­kal, a háború idején rájuk nehezedő fokozottabb felelősségükkel, hogy az ő reputációjukkal takarják egy haszon­leső szállítónak komisz visszaéléseit. Felfedjük a tényeket és rámutatunk, nem volt igaza Napóleonnak, midőn azt állította, hogy minden háború után fel kell akasztani a szállítókat. Mert bűnös könnyelműség várni a háború végéig. HÍREK. A pécsi választók névjegyzéke. A központi választmány elkészítette a pécsi választók névjegyzékét, amely előírás szerint október 10-től közszem­lére lesz kitéve a városházán novem­ber 1- ig. A központi választmány a névjegyzék fontosabb adatait már közzétette a helyi lapokban, amely a következőképpen van ismertetve: Az új választójogi törvény értelmében tudvalevőleg hét szavazó­körre oszlik a város s a szavazás is titkosan, sza­vazókörönként történik. Szavazókörön­ként a választók száma így oszlik meg Pécsett: I. szavazókör: 1147, II. sza­vazó­kör: 1140, III. szavazókör: 669, IV. szavazó­kör: 794, V. szavazó­kör: 1447, VI. szavazókör: 1050, VII. sza­vazó­kör: 278 Az összes választók száma tehát 6525 lesz Pécsett az új törvény alapján.­­ Összehasonlításul itt közöljük az 1913. és 1914. évre vonatkozó, a választók számadatait feltüntető összeállítást: 1913. 1914. Belváros 1203 1208 Szigeti külváros 1316 1361 Budai külváros 1254 1338 Összesen: 3773 3907 Ahogy ezekből az adatokból láthat­juk, 1914. évhez viszonyítva a válasz­tók száma 2618-al, 1913 hoz arányítva pedig 2742-el emelkedett. A miniszter előirányzatának tehát megfelel a név­jegyzék eredménye, amennyiben azt a számot, amit a minisztérium által összeállított statisztikai adatok tartal­maznak Pécsre vonatkozólag, ezek a fenti számok elérik. Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy a jegyzék még­sem lehet azért teljes, mert a teljes munkát lehetetlenné tette a köz­ben bekövetkezett hadi állapot. Na­gyon sokan lehetnek és vannak is még, akik nem juthattak be a név­jegyzékbe a mozgósítás folytán és akiknek jelenleg nem is áll módjuk­ban utólag reklamálni, mivel távol a harctereken küzdenek. Azokat azon­ban, akik itthon vannak és módjukban áll, hogy megtekintsék a névjegyzéket, figyelmeztetjük, hogy el ne mulasszák azt. A névjegyzék mindenki által bete­kinthető a városházán naponta délelőtt és délután is. Pártunk részéről termés Követeljü­k az általános egyenlő és titkos, választói jogot !­s

Next