Munkás, 1914 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
A római és görög katholikusok együttesen az egyes bűntetteknél és vétségeknél a következő arányszámban szerepelnek : Súlyos testi sértés 63.0°/0 Gyújtogatás stb. 65.5% Orgazdaság 63.6% Rablás 65.6% Magánlaksértés 66.0",'o Lopás 66.0°,'o Halált okozó súlyos testi sértés 66 0% Íme, a legintenzívebb valláserkölcsök hatása alatt álló emberek a bűnügyi statisztikában sokkal kedvezőtlenebb helyet foglalnak el, mint a kevésbé intenzív valláserkölcsi alapok Ilivel. Nem mondjuk ezzel persze, hogy a bűnözésnek egyenesen a valláserkölcsi nevelés az oka, mert tudjuk, hogy ezeknek is gazdasági okai vannak. Csak azt akarjuk bizonyítani, hogy a valláserkölcsös nevelés ott, ahol a bűnözés alapfeltételei a nyomor, a tudatlanság megvannak, nem ér semmit. Az erkölcsi süllyedésnek az okozói persze azok, akik a népet készakarva nyomorban és tudatlanságban tartják, itt már aztán érdekelve vannak a klerikálisok is csak úgy, mint a többi elnyomó kizsákmányolók. Csak a gazdasági viszonyok megváltoztatásával lehet az erkölcsi viszonyokat is megváltoztatni, enélkül minden erkölcsjavító törekvés haszontalan munka. Az a nép, amely művelt és jólétben él, kevésbé kapható a bűntettek elkövetésére, mint a műveletlen és gazdaságilag nyomorban fetrengő nép. A nyomor és a műveletlenség a legkedvezőbb melegágya az erkölcsi romlottságnak. Hazudnak tehát azok a klerikálisok, kik a szociáldemokráciát vádolják az erkölcsi élet megrontóiként. Mi a népek műveltségének és gazdasági jobblétének vagyunk hívei, tehát az erkölcsi javulás útját egyengetjük. A mi márciusi ünnepélyünk. A pécsi szociáldemokrata pártszervezet vasárnap este a régi sörház összes termeiben tartotta meg márciusi ünnepélyét, melyre az elvtársak és pártunk barátai meglehetős szép számmal jöttek el. Az ünnepélyt a Munkásdalárda éneke vezette be, majd dr. Hajdú Gyula elvtárs ünnepi beszéde következett. Az ünnepi beszéd után dal és szavalatok kerültek előadásra. Csizmadia Sándornak Március cimü versét Goldstein Mihály szavalta; ugyanazon szerzőnek A nőkhöz cimü versét Gömör Erzsiké, Petőfinek a nép nevében cimü versét Tímár István adta elő. Majd a Munkásdalárda Népdalegyvelege következett. Gyagyovszky Emilnek a Hazátlan bitangok című versét Deutsch Imre szavalta, Csizmadiának Anyám mosni jár című költeményét pedig Gyomoréi Bözsike. Végül a Munkásdalárda énekelte el a Marseillest, mint a műsor utolsó számát. Azután tánc következett, mely éjfél utáni 2 óráig tartott. Az ünnepély mindvégig a legpéldásabb rendben folyt, semmi zavaró incidens nem merült fel. Pécs kulturváros. Hogy Pécs város botrányosan hiányos utcai világítása semmi esetre sem jogosít fel arra, hogy azt az u. n. „kultur“ jelzőt oly sokat hangoztassák bizonyos körökben vele kapcsolatosan, azt az alábbi igen jellemző esettel bizonyíthatjuk legjobban. A múlt pénteken este fél 8 órakor a Szigeti országúton egy postai levélgyűjtő csaknem végzetes balesetnek lett az áldozata szolgálat közben. Ugyanis az illető a mondott időben a Szigeti országút 8- as számú házon lévő levélgyűjtő szekrényhez igyekezett egyfogatú kocsiján. Kevéssel errébb, a 73. szám alatt építkezés folyik. Amint az a Pécsett szokásba van, itt is; az építési anyag halomszámra fekszik az úttest közepén és éppen ez volt a baj, mert a gyanútlan levélgyűjtő a korom sötétben nem vette észre az útjában lévő téglarakást és kocsijával felment annak tetejére, minek következtében a kocsi felborult és rádőlt a villamos sínekre. A Hadapród iskola felől éppen akkor közeledett arra felé az egyik villamos kocsi, amely a legnagyobb veszedelemmel fenyegette a bajbajutott levélgyűjtőt, akit a biztos elgázolás veszedelmétől csak a gyorsan odarohant emberek segítsége mentett meg. A kép hűsége kedvéért még megemlítjük, hogy ugyanakkor, amikor a felborult levélgyűjtő kocsi a síneken hevert, két parasztszekér a Hadapród iskola felől hajtva, a felborult levélgyűjtő kocsinak ment neki, tehát a karambol így meglehetősen bonyolult volt. Mindennek persze két oka van. Az első az, hogy a hatóságok cseppet sem törődnek azzal, hogy az építkezéseknél csaknem mindenhol megszokták már azt a rossz gyakorlatot, hogy az építési anyagot, téglát, homokot, kavicsot stbit az úttest közepére halmozzák fel, elzárva ezáltal az utcai forgalmat. Másrészt pedig a legutolsó falusi színvonalú világítás kárhoztatandó, ami nemcsak a Szigeti országúton tapasztalható, hanem az összes külvárosi utcák mellett még a belvárosban is. Halálos szerencsétlenség a bányában. Hétfőn reggel 8 óra tájban halálos kimenetelű szerencsétlenség történt a pécs-bányatelepi Andrásaknában. A hatodik szint rakodóján dolgozott Székely Ferenc 47 éves pécsi bányamunkás. Sziksz János egy megtelt csillét helyezett el a felvonón, a csille azonban kisiklott. Székely ekkor a kosárba ment, hogy a csillét beemelje Ebben a percben Morbach Vilmos buktató munkás jelt adott a felvonó elindítására, ez okozta a szerencsétlenséget. Székely ugyanis, aki éppen a csille rendes beállításán fáradozott, azzal együtt lezuhant és borzalmas sérüléseket szenvedett. Medenccsontjai, gerince, mellkasa összetörtek és néhány perc alatt kiszenvedett. Marbach azzal védekezik, hogy ő néhány percre eltávozott a felvonótól, amikor visszatért. Matejka Antal, aki helyettesítette, azt mondta neki, hogy a felvonó már elindítható s ő erre jelt is adott az indításra. A vizsgálatot megindították. A szerencsétlenség áldozata, Székely Ferenc az Ullmanntelepen lakott, özvegye és 4 gyermeke maradt hátra. Meghívó. A Magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egyletének 30. számú pécsi fiókpénztára“ 1914. március 29 én délelőtt 10 órakor a „Régi Sörház“ nagytermében XV. évi rendes közgyűlését tartja, melyre az egylet tisztelt tagjait és az egyletünk iránt érdeklődőket tisztelettel meghívjuk.Tárgy : 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkár évi jelentése. 3. Pénztáros évi jelentése. 4. A közp. közgyűlésre a fiók küldöttjének megválasztása. 5. Indítványok. Pécs, 1914. évi február hóban. Schönbach Ignác titkár. Csukás Zoltán elnök. A magyar bányászokat külföldre „csábítják.“ A „Pécsi Napló“-ból olvassuk, hogy a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete felhívta a belügyminiszter figyelmét arra a körülményre, hogy egyes hazai bányavidékeken külföldi ügynökök a bányamunkásokat „család ígéretekkel“ kivándorlásra csábítják. Elpanaszolják a jó urak, hogy a magyar bányaipar úgy is érzékeny munkáshiányban szenved tehát a miniszter akadályozza meg a „lelketlen ügynökök garázdálkodását. A belügyminiszter persze szót is fogadott a tőkés parancsolóinak és körrendeletben intézkedett, hogy a törvényhatóságok első tisztviselői lépjenek akcióba a bányabárók érdekében, nehogy a jól bevált olcsó munkaerő kivándoroljon az országból és igy a bányabárók busás profitrátájából valamelyest többet kelljen áldozni munkabérekre. Mi megjegyezhetjük erre a MUNKÁS 1914. március 22 A proletárok csak láncaikat veszthetik .