Munkás, 1915 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-11 / 15. szám

6 és 74-ben született vidéki születésű és illetőségűek. Ahol a legolcsóbb a marhahús. Aranyosmaróton a város hatósága az elsőrendű marhahús árát 1 kbr. 60 fillérben állapította­ meg. Ez a legolcsóbb húsár, amit a magyar városokban eddig megállapítottak. A hatóság a maximális árakról szóló rendelet betartását szigorúan ellen­őrzi és egy aranyosmaróti mészárost, aki 2 koronáért adta el a rendelet életbelépte után a marhahús kilóját, kihágás címén 100 korona pénz­bírságra ítélte. Nálunk éppen 100 %-kal drágább a marhahús a fennti­­nél, még­se látunk ellene semmiféle hatósági megmozdulást. Przemysl fogságba jutott védőinek a hiteles névsorát hír szerint a had­vezetőség legközelebb közzé fogja tenni azoknak a feljegyzéseknek az alapján, amelyeket a várból elröpült aviatikusok hoztak ki magukkal. Azok a családok tehát, akiknek vala­mely hozzátartozójuk volt a várban, így előbb fognak értesülést szerezni szeretteik sorsáról, mintha a foglyok névsorának közzétételét csak az orosz hadvezetőség által esetleg túl­­hosszú idő múlva kiadandó adatok birtokbavétele után eszközölnék. Csomagküldés a táborba. Hogy a közönség a harctéren küzdő hozzá­tartozóit a nyárra való fölszerelés tárgyaival, fehérneművel, valamint dohánynyal és szivarral elláthassa, a kereskedelemügyi miniszter a had­­vezetőséggel egyetértően a tábori postai csomag­forgalmat az alábbi feltételek mellett újból megindította . Tábori postacsomagokat csak meg­határozott időközökben és előre meg­állapított tábori postai csoportok részére lehet föladni. A postahiva­talok esetről-esetre közhírré teszik majd, hogy a tábori posták melyik csoportjához adhatók föl csomagok. Egyelőre április 12-én, 13-án, 14-én, 15-én és 16­-án vesznek föl tábori csomagokat és pedig a 6., 9.,11-, 16.,20., 22., 25.,28., 34., 37., 39., 4.,43., 51., 54.,55., 56., 61. 64., 69., 76., 81., 83., 85., 101., 113., 116.,, 119., 121., 124., 125., 129., 133.,, 136., 141., 145., 151., 168., 170.,, 186., 187., 188., 202., 300., 601.,, 302., 303., 305., 307., 308., 310., 313., 314., 315., 316., 3­71., és 318. számú tábori posták részére. A csomagok súlya az öt kilogram­mot, terjedelme pedig egy-egy irány­ban a hatvan centimétert meg nem haladhatja. A pstacsomagokba ki­záróan hadfölszerelő és ruházati cik­keket, továbbá szivart, cigarettát, dohányt, pipát, szivar- vagy ciga­retta-szipkát és benzinmentes kanó­­cos öngyujtózsinórt szabad elhe­lyezni. Olyan csomagot, amely a föl­sorolt tárgyakon kivil egyebet is tartalmaz, a posta nem továbbit. Különösen szigorúan ellenőrzik, hogy a csomagban nincs-e élelmiszer. Ha a csomagban tiltott dolog van, akkor portóval terhelve visszaküldik a fel­adónak. A küldeményt kiváló gond­dal és tartósan kell csomagolni. A külső burkolat csak viaszosvászon­­fonákjával kifelé fordítva), más víz­álló szövet vagy szilárd faláda lehet. Minden csomagot erős zsineggel úgy kell körülkötni, hogy kezelés közben ennél a zsinegnél könnyen megfog­ható legyen. A cím magán a burko­laton legyen. A címet tintával, tinta­­ceruzával (a felület megnedvesítése után) vagy festékkel kell a csomagra írni. Kivételesen lehet bőrből vagy vászonból függő címet is alkalmazni. A cím felső balsarkára pedig a „Tá­bori psta” szavakat kell írni. A cím­ben a címzett vezeték és kereszt­nevén kivid katonai rend okozatát, csapattestét és az alosztályt is, vala­mint a tábori posta számnát meg kell jelölni, tanácsos a csomagban a cím másolatát is elhelyezni, hogy abban az esetben, ha a szállítás közben a cím megsemmisülne, a csomag fel­bontása után a belső cím alapján a csomagot kézbesíteni lehessen. A szállítólevelet szabályszerűen kell ki­tölteni és az érték nyilvánítására szánt helyre a „Saját veszélyére” szavakat kell írni. A szelvényre csak a feladó nevét és címét szabad föl­jegyezni. írásbeli közlemény cél­ta­lan, mert a szállítólevél nem jut el a címzetthez. A tábori postacsoma­gokért 60 fillér bérmentesítő dij jár. A korpa maximális ára Pécsett. A város polgármestere közhírré teszi, hogy a m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedések­ről alkotott 1912 . LXIII. t.-c.-et és a hadiszolgáltatá­sokról szóló 1912. LXVIII. törvénycikket kiegészítő 1914 : L. t.-c. 1—3 §-ai alapján a következőket rendeli: Minden ma­lomvállalat a jelen rendelet életbe­lépése után végzett mindennemű őr­lésből származó összes búza-, rozs-, árpa- és tengeri-korpát — ideértve az említett gabonaneműek minden egyéb őrlési hozadékát (konkoly stb.) is — forgalomba bocsátani az alább megállapított legmagasabb áron és a földművelésügyi miniszter által kiadandó rendeletnek megfelelően köteles. Az előbbi pontban említett korpáért követelhető legmagasabb ár: 1. búza-, rozs- és árpa-korpánál 17 korona ; 2. tengeri korpánál 10 kor. Ez az ár magában foglalja a rakodó állomáshoz való szállítás költségét is és azt métermázsánként (100 kg.) tiszta súlyra, zsák nélkül kell érteni. A katonai célokra végzett őrlésekből származó korpára ez a rendelet nem vonatkozik. Aki a jelen rendeletet megszegi, kihágást követ el és ameny­­nyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, az 1914 : L. t.-c. 9. §-a értelmében — az 1912: LXIII. t.-c. 15. §-ának máso­dik bekezdésében megjelölt közigaz­gatási hatóság által — két hónapig terjedhető elzárással és 600, hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetés­sel büntethető. Elfogott betörő. A múlt hónapban, amint akkor a helyi lapok megírták, özv. Freitag Ádámné Imre­ utca 4. sz. alatti villájába lévő lakásába, a tulajdonos távollétében, éjszaka betörtek és nagyobb mennyiségű ezüst evőeszközt, ékszert, fehérne­műt és pénzt vittek el. Az elrabolt holmikat a betörő jórészt még hely­ben elzálogosította hordárok útján, azután elillant Pécsről. Azóta nyo­moztak utánna és a héten sikerült is az illetőt Szigetváron elfogni. Jurisits Antal 33 éves állásnélküli soffőr személyében, vele volt kedvese, T. Edith is, akit vele együtt a pécsi rendőrségre hoztak. A vallatás so­rán, miután a vele szembesített hor­dárok, akikkel a lopott holmikat el­­zálogosította, felismerték benne a megbízójukat, beismerte a betörést. T. Edithre nézve azonban azt han­goztatta ő is meg maga a leány is, hogy semmi köze az egész bűncse­lekményhez. Jurisicsot a beismerő vallomás után letartóztatták. Az ille­tőről megállapították azt is, hogy rovott múltú egyén, aki már nyolc­szor volt büntetve, legutóbb a szek­szárdi törvényszék fogházában ült öt hónapot. Munkások ! elvtársak! olvassátok és terjesszétek a Munkás és Népszava jártlapjaitokat. MUNKÁS 1915. április 11. Olvassátok és terjesszétek a „Munkás“ lapot!

Next