Munkás, 1915 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-18 / 29. szám

4 Uj vöröshagyma 1 köteg (5 darab közepes) .... —.10 Uj vöröshagyma 1 köteg (3 darab nagy).................—.10 Fokhagyma darabja .... 02—05 Gyümölcs : Meggy kilogrammja .... 20—50 Meggy literje........................12—36 Pöszméte (egres) 1 liter . . 12—30 Málna 1 liter...........................50—70 Ribiszke 1 liter........................20—30 Kajszin 1 kgr........................ 1.— Körte 1 kgr................................40—60 Tojás darabja.....................—.12 Baromfi: 1 drb. rántani való csirke 120.—2.20 1 drb. sütni való csirke . 2.50—3.50 1 drb. levestyuk .... 3.50—5.— Réce (sovány) kgr.-ja . 2.20 Liba (sovány) kg. . . . 2.— Ezen árak hétről-hétre változhatnak és egyéb élelmicikkekre is a szükséghez képest ki fognak terjesztetni és közhírré fognak tétetni. Pécs, 1915. július hó 17-én. Oberhammer Antal rendőrfőkapitány. HÍREK A vasárnapi boltzárás Pécsett. Napokkal ezelőtt mozgalom indult meg városunk kereskedői körében, hogy visszaállítsák a régi rendet, amely szerint vasárnapokon délelőtt 10 órakor bezárják az üzleteket. Budapesten már régebben visszaállították ezt a rendet, mert az üzletek délig való nyitva tartásának semmi különösebb jelentősége sincs legkivált a nyári hónapokban, amikor a nagy hőségben vevő közönség 10 órán túl már alig megy üzletbe vásárolni. A pécsi kereskedők Böhm Emil nagykereskedő meghívására kedden este 9 órakor a Pannónia szálló külön helyiségében értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy közös egyetértéssel vasárnaponkint délelőtt 10 órakor bezárják az üzleteket, mégis azzal a feltétellel történt a határozat meghozatala, ha ehhez az értekezleten meg nem jelent kereskedők is hozzájárulnak. Sajnos, igen kevés reményünk lehet arra nézve, hogy a fenti — igen szerény — határozatot is be fogja minden pécsi kereskedő tartani. Ha megfigyelte valaki eddig, hát észrevehette, hogy egyes kapzsibb kereskedők ünnepnapokon nemcsak délig, hanem egész estig nyitva tartották üzleteiket. Ez az eljárás még akkor is elítélendő, ha az illető kereskedő nem tart alkalmazottat, tehát csak önmaga „robotol“ estig a boltjában, ami ritka eset, mert a legtöbbjének ha más nem is, hát néhány tanulója van, akikre ugyancsak ráférne az ünnepnapi pihenő. Ismételjük, a pécsi kereskedők fenti határozata igen szerény határozat, mert a mi felfogásunk szerint és a mi akaratunkból már régen valósággá kellett volna lenni a teljes vasárnapi munkaszünetnek is a kereskedelemben. Igaz, hogy ezt a kereskedő főnökök jóvoltából soha sem fogják elérni a kereskedelmi alkalmazottak; ezt csak a saját öntudatos fellépésükkel érhetik el, amihez osztálytudatos szervezkedés kell elsősorban. Ezért most is arra figyelmeztetjük a kereskedelmi alkalmazottakat, hogy nagyon sokat ne várjanak a főnököktől, mert az a néhány tisztességesen gondolkozó kereskedő, akik most is hajlandónak mutatkoznak a tízórai zárásra, még nem képes arra, hogy a kapzsibb társaikat is rákényszerítsék a határozatuk betartására. Erre csak az alkalmazottak egységes fellépése szoríthatja rá őket. Azok a szegény pékmesterek. Az ember igazán nem tudja, mosolyogjon-e vagy boszankodjon a „Pécsi Napló“ minapi számában tett kesergésen, amit a szegény kaposvári pékmesterek „szorult“ helyzete felett sirt el olyan hangon, hogy a tájékozatlanokat bizonyára felültették vele, de az is bizonyos, hogy ezen a kesergésen maguk a pékemesterek nevettek legjobban. Arról van szó, ugyanis, hogy a kaposvári pékmesterek bejelentették a város tanácsának, hogy kénytelenek üzemeiket beszüntetni, mert a munkásaik 20 százalékos béremelést kérnek, amit ők „képtelenek“ megadni, mivel ma az ő iparuk annyira mostohán fizet, hogy ráfizetnének az üzletre, ha a 200—300 százalékkal drágábban élő munkásaiknak adnának 10—20 százalékos béremelést. Megnyugtathatjuk a „P. N.“-t, hogy a pékmesterek sorsa ma éppen olyan siralmas, hogy azon nekünk keseregnünk kellene, ezt maguk a pékmesterek is beismerik, csak tessék őket megkérdezni, vagy tessék az üzletmenetüket megigyelni. Most azonban a kaposvári esetben a munkások tisztességesebb díjazásáról van szó és ezért olyan elszántak a pékmester urak, bizony ezért. Tessék elhinni, hogy a pékmester urak ma éppen úgy hozzá vannak szokva a dupla és tripla jövedelmekhez, mint az élelmezés ügyének lobbi lisztért tényezői és ezért van az, hogy a kaposvári pékmesterek az üzembeszüntetéssel fenyegetődznek. Mert bizony a nagyobb profit elszánttá teszi a tőkét, elszánttá teszi hát a kaposvári pékmester urakat is. De ha a hatóság alaposan a nyakuk közé üt, majd megtalálják ők is akkor a számításukat, még a 20%-os munkabéremelés lenyelése után is. Nincs cukorhiány. A pénzügyminisztériumnak most közzétett kimutatása szerint az idei kampányban, 1914 szeptember 1-től bezárólag 1915 május hó végéig, a magyarországi cukorgyárakban 3.379.222 mm. fogyaszási cukor termeltetett, vagyis 479.804 mm.-val kevesebb, mint az előző kampányban. A cukorgyárakból és szabadraktárakból elszállított az adó lefizetése mellett 1,361.304 mm (+ 299.089 mm.), az adó lefizetése nélkül a vámvonalon át leendő kivitelre 392.695 mm. (— 1,660.168 mm.) Maradt készletben május végén 1 millió 668.316 mm. fogyasztási cukor, vagyis 274.991 mm.-val több, mint a múlt év hasonló időpontjában. Ezenkívül, mint hogy export alig volt, május végén még 599.170 mm. nyers cukor volt készletben, vagyis 510.306 mm.-val több, mint a múlt év hasonló időszakában. Megjegyzendő, hogy az idei kampányban a takarmányhiány következtében állatok etetésére 141.787 mm. nyers cukrot használtak el. A fenti adatokból kitűnik, hogy a gyárakban és raktárakban elegendő mennyiségű cukor áll rendelkezésre és így semmi alapja sincs annak az aggodalomnak, hogy esetleg cukorhiány fog majd beállani. — Nyomatékosan figyelmeztetjük az olvasót arra, hogy a fentiek kizárólag csak a magyarországi cukorgyárak termelésére vonatkoznak. Ezt tudni azért fontos, mivel félreértésre adnának okot a múlt heti cikkünk és a fenti kimutatás adatai. Múlt heti cikkünkben mi ugyanis körülbelül négy millió métermázsára becsültük azt a cukormennyiséget, amely az egész monarchiában bent maradt a kivitel megszűnése folytán. Tehát ha tekintetbe vesszük, hogy Ausztria cukortermelése még nagyobb, mint Magyarországé, akkor könnyen megérthetjük, hogy honnan áll elő az a négy milliós becslésünk. Az étkezési árak a pécsi vendéglőkben. Oberhammer Antal rendőrfőkapitány a napokban megállapodást létesített a Pécs-baranyai Vendéglő- MUNKÁS 1915. július 18. A munkásság az a szikla, amelyen a jövő temploma épül.