Munkás, 1915 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-01 / 31. szám

1915. augusztus 1. MUNKÁS Vendéglői árak Berlinben és Pécsett. Azokat, akik vendéglői kosztra van­nak utalva, fölötte érdekelheti az alábbi kis összehasonlítás, amiből meg lehet látni, hogy mennyibe kerül a vendéglői étkezés Berlinben és Pécsett. Adatok hiányában azonos ételeket nem tudtunk egymással szembe állítani , azonban így is lát­ható, hogy mennyivel olcsóbb a ven­déglői étkezés Berlinben, mint ná­lunk. Nézzük először a berlini ven­déglői árakat : Egy ebéd : leves, sült burgo- t­or­­nyával vagy főzelékkel . . 1.32 Leves (külön) . ........................—.22 Borjúsült főzelékkel .... —.72 Ürücomb burgonyával . . . —.84 Libasült burgonyával .... —.84 Párolt marhaszegű....................—.72 Egy pár kalbász káposztával —.60 Egy adag tészta........................—.30 Ez csak egynéhány kiragadott adag, amihez még meg kell jegyezni, hogy kenyér ingyen jár hozzá és az adagok elég bőségesek. Egy 4 deci­literes pohár sör 18 fillér. Most nézzünk meg egy pécsi ven­déglő étlapjának egynéhány adagját, illetve annak árát : kor. Paprikás csirke.............................2.60 Borjú comb.................................2.20 Sertés karaj.................................2.20 Rostélyos.....................................2.20 Borjú szegy.................................2.20 Marha pörkölt.............................1.80 Bárány gulyás.............................1.80 Rántott csirke (egy fél) . . . 2.60 Nézzünk meg még néhány apró­ságot is : kor. Tökfőzelék . ............................—.40 Zöldbabfőzelék............................—.40 Dara kocka (tésztaféle) . . . —.80 Fejes saláta............................—.50 Ugorka saláta........................—.50 Egy darab ugorka (savanyú) —.30 Ugyanebben a vendéglőben egy 3 deciliteres pohár világos sör 28 fill., barna 36 fill. Tessék szörnyüködni! Az ifj termés hivatalos becslése. A július 24-én megjelent hivatalos termésbecslés szerint a legutóbbi sze­les és esős időjárás kedvezőtlen volt a búza betakarításának a munkáira és ez az oka annak, hogy a sok helyen már megindult cséplést is abba kel­lett pár napra hagyni. A nagyobbára még keresztekben álló túlérett búza­kévéket a szélvihar sok helyen szét­szórta , a bőséges esőzések is nagyon átáztatták a kereszteket. Ezek a kö­rülmények okozták, hogy a legutóbbi termésjelentés szerint két héttel ez­előtt mutatkozott 45,97 millió méter­­mázsa búza terméskilátás a legutóbbi adatok szerint mintegy egy millió métermázsával kedvezőtlenebb. A központi statisztikai hivatal ada­tai szerint folyó évben a búza vetés­­területe a kiszántások figyelembe vétele után 5.875.979 kat. hold. Ezen a területen holdanként átlag 7,65 métermázsa, összesen mintegy 44 millió 950.000 métermázsa búzater­més remélhető. A rozs aratását az ország nagy ré­szében már befejezték, csak a legma­gasabb fekvésű hegyvidéken van még folyamatban ez a munka. A jelentés szerint a kedvezőtlen időjárás foly­tán kataszteri holdanként átlag 6,87 métermázsa, vagyis összesen mint­egy 12.700.000 métermázsa rozster­més remélhető. Az őszi árpa aratását mindenütt befejezték és cséplése javában folyik. Vetésterülete 2,003.586 kat. hold. Ezen a területen kataszteri holdan­ként átlag 6.45 métermázsa. Vagyis összesen mintegy 12,930.000 méter­mázsa árpatermés remélhető. A zab az alföldi és dombvidékeken már beérett és az aratást is megkez­dették. A zabvetés területe 1.877.054 kát. hold. Ezen a területen katasz­teri holdanként átlag 6.60 méter­mázsa zabtermés várható. A tengeri vetések az utóbbi időben országszerte lényegesen javultak, úgy hogy a terméskilátások ez idő szerint mindenütt jóknak mondhatók. Ked­vező időjárás esetén általában jó termésre van kilátás. A burgonya, a cukorrépa is lénye­gesen javultak. A bab fejlődése is mindenütt jó , jó közepes termésre van kilátás. Az egyéb hüvelyesek is a kedvező időjárás folytán szépen fejlődtek , a terméskilátások álta­lában jók. Van fölmondás vagy nincs ? Ezt Gazda László úrtól, özv. Török An­­talné kéményseprőmester üzletveze­tőjétől kérdezzük, mégpedig az alábbi ügyből kifolyólag. Szabó Imre ké­ményseprősegéd a fenti mesternél dolgozott bizonyos idő óta. Amikor munkába állt annak idején, akkor a munkafeltételek közt az is szerepelt, hogy Törökéknél előzetes fölmondás nincsen, úgy az egyik, mint a másik fél — munkaadó és munkás — bár­mikor felmondhatja a munkát, illetve az alkalmaztatást. Szabó Imre azon­ban ennek ellenére, amikor elhatá­rozta, hogy Törökéktől megválik, nem kívánt élni a fenti jogával, ha­nem 8 nappal előbb, vagyis július 9-én bejelentette Gazda László üzlet­vezetőnek, hogy 8 nap múlva kilép a munkából. Ezt az előzetes fölmon­dást akkor az illető üzletvezető tu­domásul vette. Egy hét múlva azon­ban, amikor a szolgálati viszony tényleg megszűnt, tehát a munkás munkakönyvét ki kell adni, akkor Gazda úr erre nem volt hajlandó, hanem azt követelte, hogy Szabó Imre még nyolc napig dolgozzon, amire még ő nem volt kapható. Pénteki napon volt a munkaviszony megszűnése és másnap, szombaton Szabó Imre vagy 4—5-ször felkeresi a volt mester portáját a könyve vé­gett, de mindig azt a­ választ kapta, hogy a Gazda úr nincs otthon. Erre az ipartestülethez ment panaszra, ahová másnapra. Vasárnapra beidéz­ték Gazda László üzletvezetőt az ügy elintézése végett, ő azonban nem jelent ott meg, hanem Har­kányba utazott. Másnap, hétfőn azon­ban megjelent az ipartestületen és kijelentette Szabó Imre munkaköny­vét. Szerdára azonban már össze lett hivatva a békéltető bizottság ez ügy­ben és az Szabónak adott igazat és a könyvet kiadatta a részére. Volt azonban más sérelem is. Szabó azt is elpanaszolta az ipartestületnél, hogy Gazdáék a munkásruháját, ami­kor ő elhagyta a munkát, a szemét­­ládába dobatták a cseléddel. Ezt a panaszt a békéltető bizottság nem orvosolta, mivel Gazda úr ezt ta­gadta és azt mondta, hogy a ruhát Szabó akármikor átveheti, a fás­kamrában megtalálja. Ennyi a tény­állás. A kommentár pedig az, hogy Gazda László barátunk ne nagyon éljen vissza a hadiállapottal, mert hiszen lesz ám ez még másként is. A kéményseprő munkások alkalom­­adtán kitaníthatják Gazda uramékat az illő tisztességtudásra és a szótar­tásra. Mert az ahogy Szabóval szem­ben eljárt, nem volt tisztességes el­járás, az bizonyos. A cukor ára a kicsinybeni eladásnál. Úgy van, ahogy előre láttuk és meg­írtuk : némely kiskereskedő, mert hogy a kormány nem szabott kár­ A munkásság az a szikla, amelyen a jövő temploma épül.­­

Next