Munkás, 1915 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-26 / 39. szám

1915. szeptember 26. MUNKÁS maximális árakat, másrészt pedig a jobbmódú fogyasztók is túllépik azt, csakhogy kaphassanak a pénzükért élelmiszereket. Ennek aztán természe- tesen a kisebb pénzű fogyasztó issza meg a levét, mivel így ő is csak drága pénzen — a maximális áron felül — vagy egyáltalán nem juthat áruhoz. Pedig a maximális árak is eléggé magasak, olyannyira, hogy a szegény háztartások az alatt is roskadoznak. Nagy baj emelett még az is, amit ugyancsak állandóan panaszolnak a vásárló nők, hogy a piacra kirendelt rendőri közegek — amit párszor már mi is szóvátettünk — nem a legkifogástalanabbul felelnek meg a tulajdonképpeni feladatuknak. Nem tudjuk, hogy a főkapitány úr részéről minő kioktatásban részesülnek ezek a rendőrök, de annyi bizonyos, hogy azok — tisztelet a kivételnek — legtöbbször nem a városi kiuzsorázott fogyasztók érdekei mellett kardoskodnak, hanem ellenkezőleg, az uzsoráskodó árusok mellett. Mintha ezek a rendőrök nem is pécsi — ugyancsak csontig kiuzsorázott — polgárok volnának. Egyik helyi lap a héten pl. azzal vádolta a rendőröket, hogy azoknak egyike-másika azt meséli a falusi árusoknak, hogy a maximális árakon alul sem adhatják az árujukat, holott ez merő ostobaság, mert azok a legmagasabb árak nem arra valók, hogy csakis azon lehet az árut eladni, hanem arra, hogy azon felül nem szabad adni. Erre ügyeljenek a rendőrök és ne arra, hogy azon alul ne adják el az árut. Van azonban még más baj, ami már ugyan nem a piacról való, de ami azzal mégis szoros kapcsolatban áll és pedig a feltűnően gyér kínálat oka. Azért mondjuk, hogy nem a piacon van ez, mert tényleg másból keresendő a gyér kínálatnak az oka, mégpedig kint a falvakon. Magunknak is volt szerencsénk a minap informálódni arról, hogy az élelmiszer termő falvak manapság állandóan hemzsegnek az ügynökök sokaságától, akik mindenféle lehetetlen árakon összevásárolják a terményeket, mit elszállítanak a hadseregnek, vagy máshová. Ezt ugyan bajos megakadályozni, de volna ennek is egy hathatós ellenszere, mégpedig az, ha a városok vezetőségei is hozzálátnának a hasonló akcióhoz. Tessék megbízható közegek — nem közvetítő ügynökök — útján a legfontosabb élelmiszerekben nagyobb bevásárlásokat eszközölni és azokat jól kezelt közraktárakban felhalmozni, hogy a gyenge piaci kínálat ezzel ellensúlyozható legyen, vagyis, hogy a zsúfolt népességű városok közönségének legyen hol bevásárolni a szükségletét. De még valamit. Az illetékes hatóságok haladéktalanul állapítsák meg az egyes törvényhatóságok területére nézve az összes élelmicikkek legmagasabb árait hogy ezzel minden árfelhajtó spekuláció lehetetlenné legyen téve. Az ez ellen vétőket pedig magas büntetésekkel kell sújtani, hogy a visszaélések illuzóriussá ne tehessék az ármaximálást. De nem szabad visszariadni a végeredményben a kényszerű rekvirálástól sem a hatóságoknak. A mai idők minden szigort és rátermettséget megkövetelnek a hatóságoktól. Vaskézzel kell bánni a rakoncátlankodókkal, mert akik ma a belső bajok szaporításán fáradoznak csupa nyerészkedésből, azok az állam legnagyobb ellenségei. A munkássággal szemben bizonyára más eszközöket alkalmaznának a hatóságok, ha azok olyan államellenes viselkedést tanúsítanának a mai napokban, mint a polgárság egynémely rétege. Ezt határozottan leszögezhetjük. A város is felemelte a zsír árát. Lapunk más helyén is foglalkozunk a városi zsír kérdésével. Itten újabb értesülés alapján arról írhatunk, hogy a város a saját zsírját az eddigi 4 koronáról 4,48 koronára emelte fel. Egyben tudtul adja a közönségnek az élelmezési ügyosztály, hogy az élelmezési bizottság határozata folytán ezentúl a város zsírkészletét nem a hentesek, hanem maga a város fogja kimérni saját élelmiszer-üzleteiben, a Széchenyi-téren, a .m. kir. tábla épületében, a Márton- és Könyök-utcák sarkán és a Ferenciek épületében lévő helyiségekben. A városi zsirára kilogrammonként 4 korona 48 fillér és egyszerre csak egynegyed kilót szolgáltatnak ki. Háziasszonyok örvendezzetek! A közélelmezési bizottság ülése. Pécs város közélelmezési bizottsága kedden délután 5 órakor a városháza közgyűlési termében ülést tartott Nendtvich Andor polgármester elnöklésével. Az ülésen a bizottsági tagok meglehetős nagy számban jelentek meg. A polgármester bevezető szavai után Tichy Ferenc dr. tanácsnok referált az egyes élelmezési ügyekről. Jelentette, hogy a város által a múltkor beszerzett 100 vagyon gabona már fogytán van. Felhatalmazást kért a bizottságtól, hogy újabb 200 vagyon gabona beszerzésére kérhessen engedélyt, amit a bizottság meg is adott. Ezután a húsellátás kérdésére került a sor. Felhatalmazta a bizottság az élelmezési ügyosztályt, hogy a múltkor beszerzett 900 darab sertés amire elfogyna, újabb készletet szerezzen be és egyben 30.000 métermázsa tengeri beszerzésére is megadta az engedélyt, hogy úgy a város, mint magánosok részére sertéshizlalás céljaira megfelelő tengeri készlet álljon rendelkezésre. Jelentette Tichy tanácsos, hogy azok a hentesek, akik a város sertéseinek kimérésére annakidején vállalkoztak, közben kérték, hogy a városi sertések zsírjának árusításától mentessenek fel, mivel az rájuk nézve veszteségteljes üzlet. Ezt a kérést a város teljesítette is és ezentúl a zsírt a városi élelmiszerboltokban fogják kimérni az eddigi 4 koronás árban. A városi sertések húsa illető henteseknél továbbra is 3,80, illetve 4 koronás árban lesz kimérve. Felhatalmazta a bizottság az élelmezési ügyosztályt nagyobb mennyiségű burgonya és fehér bab beszerzésére is. Majd a vadhús kérdésére került a sor, amelynél az előadó jelentette, hogy érintkezésbe lépett több uradalommal, akiktől ajánlatot szerzett be vadhús szállítására, mégpedig olyan feltételek mellett, amint az a bécsi piacon is érvényben van. A bizottság a vadhús beszerzésére is megadta a felhatalmazást. Szóba került a hal beszerzésének kérdése is, ez ügyben azonban nem történt intézkedés, mivel — állítólag — a halkereskedők nem élnek annyira vissza a helyzettel, hogy hatósági beavatkozás válna szükségessé. Végül Oberhammer Antal rendőrfőkapitány szólalt fel, aki kijelentette, hogy szívesen venné, ha a közönség köréből konkrét panaszokkal keresnék fel arra nézve, hogy egyes rendőri közegek állítólag megtiltják az árusoknak, hogy a maximális árakon alul árusítsanak. Egyébként arra igen ügyelnie kell, hogy minden apróbb esetekből ne kelljen nagy dolgokat csinálni, különben az a veszély fenyegethet, hogy az árusok elmaradoznak a piacról. Erre nézve mi azt jegyezzük meg, hogy egyetlen egy katonaköteles sem teheti meg büntetlenül, hogy elmaradjon a katonai kötelezettsége teljesítése alól. Ergo tessék a kormánynak ilyen módon az összes polgárokat arra kötelezni, hogy az állam iránti kötelességeiket minden téren teljesítsék, ne rakoncátlankodjanak semmiféle téren sem. A termelő i munkásság az a szikla, amelyen a jövő temploma épül.