Munkás, 1915 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-10 / 41. szám

1915. oki ober 10. MUNKÁS A tollunkra úgy is csak olyan szavak jöhetnének, amelyek ma bajosan lát­hatnának napvilágot. A mi olvasóink, a vérig kiuzsorázott szegény emberek, a könnyekkel telt szemű, szegény családanyák maguk alkossák meg a fentiről és a többi hasonló fekélyről a véleményüket mi helyettünk. Kérdés az 50 koronás temseiről és a 34 koronás árpáról. Lapunk más helyén olvasható, hogy a város az ott ismertetett sertéshizlalás céljaira 2000 métermázsa árpáról és 450 mé­termázsa tengeriről tartozik gondos­kodni az illető vállalkozó — helyett, aki annak a 2300—2400 darab ser­tésnek a szállítását­ vállalta. Ezt a mennyiéégű árpát és tengerit a vál­lalkozó köteles átvenni a várostól 34, illetve 50 koronás áron. Nem tud­juk, hogy téves-e ez az értesülés erre a két árra nézve, de mi ezt egyik helyi lap nyomán írjuk, amit senki sem cáffolt eddig meg. Éppen ez te­szi szükségessé, hogy ezzel a dolog­gal itt a nyilvánosság előtt foglalkoz­zunk, mert nem lett megcáfolva. Ha igaz tehát, hogy a város csak 34 ko­ronáért tudja a vállalkozónak szállí­tani az árpa mázsáját és 50 koroná­ért a tengeriét, holott mindkettőnek tudtunkkal 28 korona a maximális ára, akkor azt kérdezzük, hogy mi lehet ennek az abszurditásnak az oka? Hát a város is csak a maximális árak felett tud tengerihez és árpához jutni? Így aztán nem lehet csodál­kozni azon, hogy az illető vállalkozó csak 5 korona 20 fillérért tudja a ser­tések kilóját szállítani élősúlyban! Így aztán nem csoda ! A budapesti rendőrség zsirpseku­­lánsokra vadászik. Budapesten is ép­pen úgy mint másutt is és nálunk is, rettenetes a baj a zsirbeszerzés körül. Már 8 korona ott is egy kiló zsir és még ezért az árért sem igen lehet kapni, mert alávaló spekulánsok, szemtelen kufárok vagyonszámra el­­rejtegetik a készleteket, hogy a várt 10—12 koronás jó üzletet csinálhas­sanak a szegény fogyasztók veszedel­mére. Budapest főváros is nagyobb mennyiségű sertészsír felett rendelke­zik ugyan, amint jelenleg 5,60 koro­nás áron mér ki a közönség részére. Ámde az a mennyiség, ami a városi zsírból hetenként egy-két napon a közönséghez eljut, még megközelítő­leg sem elégíti ki a szükségleteket, úgyhogy ott is a hatósági zsírkiosztó boltok előtt valóságos csaták folynak le a tülekedő zsíraspiránsok között — egy negyed vagy félkiló zsírért. A budapesti rendőrséget ezek az álla­potok arra indították a napokban, hogy razziát indítson az elrejtegetett zsírkészletek felkutatására. A razziá­nak csakhamar mégis lett az ered­ménye, amennyiben több helyen vag­yonszámra találtak zsírkészleteket el­rejtve pincékbe és egyebütt. A töb­bek közül még egy látszerész pincé­jében is több mint egy vagyon zsírt fedeztek fel, ezen kivül több pénzin­tézet pincéiben is, egy-egy helyen 2—3 vagyonra menő volt a lelet A razzia még folyik és bizonyos, hogy még újabb eredményekkel is fog az járni. A fogyasztókra, a közérdekre nézve az egyedüli eredmény csakis az volna, ha ezeknek a spekulánsok­­nak az üzelmeit a hatóságok azzal torolnák meg, hogy az egész talált és még találandó zsírkészleteket minden, egy fillérnyi térítés nélkül elkoboznák és azt a város boltjaiban olcsó áron kimérnék. De ezen felül még súlyos büntetést is ki kellene szabni ezeknek az uzsorásoknak a fejére, mert a köz ellen, a saját véreik és hazájuk ellen vétenek azzal, ha ilyen módon lehe­tetlené teszik, hogy embertársaik ez­rei tisztességes módon táplálkozhas­sanak, csak azért, hogy ők százezre­ket szerezhessenek a háború alatt. Sajnos, a mi hatóságaink nem veszik a dolgot ilyen szigorúan, erre vall a fővárosi lapokból szerzett informáci­ónk is, mely szerint a fővárosi rend­őrség egyelőre nem kíván semmiféle eljárást sem indítani azok ellen, akik­nél elrejtett zsírkészleteket talál, azon megokolással, hogy nem lehet megállapítani, miszerint az illetők spekuláció céljából gyűjtötték volna össze a zsírt. Micsoda isteni naivitást! Hát mit gondolnak a hatóságok,­­ hogy mit is akarhat egy látszerész vagy egy bank a vagyon zsírjával ? Talán ingyen kiosztani a szegények között? Úgy éljen a szegényemberek és a hatóságainak feje! — Természe­tesen helyén­való lenne, ha a mi rendőrségünk is megpróbálkozna a fővárosi rendőrség példája szerint zsír után kutatni, mert nálunk sem kü­lönbek ám az állapotok, már itt is 7—8 korona a zsir és még sincsen zsír. Hol lehet hát a zsir! Tessék felkutatni gyorsan! És tessék a kor­mánynak sietni a zsirár maximálással, amíg meg nem zsírosodnak a piócáink egészen a mi vérünkön. Tessék meg­szabni a zsír árát országosan — kicsinyben — legfeljebb mondjuk 4 koronában. Ez az ár éppen elég volna arra, hogy zsírspekulánsok meglehe­tősen keressenek. A burgonya maximális árát meg­állapították. Kedden megjelent a hiva­talos lapban egy rendelet, melyben a kormány a burgonya legmagasabb árát megállapítja. E szerint a burgonyáért követelhető legmagasabb ár méter­mázsánként (100 kgr.) tiszta súlyra a következőképp állapíttatott meg: az étkezésre alkalmas burgonyáért, neve­zetesen a Rózsa, a Hópehely, a Mag­num bonum, a Kifli, továbbá a sárga héjú és husu burgonyafajtákért 1915. évi okt. 10-től okt. 31-ig 9‘— kor. nov. 1-től nov. 30-ig 9­50 „ dec. 1-től dec. 31-ig 10'— „ 1916. jan. 1-től febr. 29-ig 10'50 „ márc. 1-től máj. 31-ig 11’— „ Minden másfajta burgonyáért 1915. évi december 31-ig bezárólag 8 korona, azon túl 9 korona. Ezt a legmagasabb árat, mely magában foglalja a rakodó állomáshoz való szállítás költségeit is, zsák nélkül, készpénzfizetés mellett történő eladás esetére kell érteni. A ren­deletben megállapított legmagasabb árak 1915. évi október hó 10-én lépnek életbe és ezen a napon túl burgonyát a megállapított legmagasabb áraknál drágábban árusítani tilos. Ezek az árak, amint gondolni is lehet, termé­szetesen csak a nagybani forgalomra vonatkoznak, a kicsinybeni eladás árai ezeknél magasabbak lesznek, éppen úgy, mint az egyébb élelmicikkeknél is. Hogy pedig a kiskereskedésben a fenti áraknál mennyivel lehet a bur­gonyát drágábban árulni, ezt a kor­mány — sajnos — nem állapította még meg. Lehet, hogy ezt a helyi hatóságokra bízza. Kívánatos tehát, hogy a helyi hatóságok minél sürgő­sebben végezzék ezt el, hogy rend legyen végre a burgonya körül is. Kívánatos továbbá, hogy a kicsinybeni eladásnál a kereskedő haszna a burgonyánál minél m­inimálisabb legyen, kilónként 1—2 fillér legfeljebb, különben a sze­gény emberekre nézve kevés haszna lenne annak, hogy a kormány 9 — 11 fillérben szabta meg a burgonya kiló­ját nagyban. Itt egyúttal figyelmeztet­jük a hatóságokat, hogy ha az ármaxi­málás folytán a burgonyánál is az volna tapasztalható, mint másutt is, hogy a termelő és kereskedői speku­láció visszatartja a készleteket, akkor haladéktalanul következni kell a rekvi­­rálásnak és az elkobzásnak a bünte­téssel párosulva. A visszatartó speku­lációtól már annál is inkább lehet tartani, mivel a kormány a burgonyánál a prémiumos rendszert nem úgy alkal­mazta, hogy az árak mindig lejjebb szánjanak, hanem ellenkezőleg, így könnyen meglehet, hogy akinek bur­gonyája van, az igyekszik majd azt addig tartogatni, amíg az árak a­ 9 koronáról 11 koronára emelkednek fel, vagyis márciusig. Ellenkezőleg kellett volna itt is eljárni az ár­megállapí­tással, tekintve azt is, hogy a burgonya tavasz felé már mindig kevesebb értékű a használhatóságot illetőleg. A városi zsírt utalványra adják. Ezt a számunkat már csak a zsírnak szen­teljük. — Ezen a helyen arról írunk, vagyis oly formán foglalkozunk a zsír­ral, hogy tudatjuk a zsírra éhes közön­séggel, miszerint a város a jövő héttől kezdve már csak utalványra árusít zsírt úgy, mint a lisztet. A fejenkénti és hetenkénti adag — írd és mondd — 10, azaz tiz deka. Ezzel a tiz­­dekával majd vasárnaponként beránt­juk a húsmentes káposztánkat, a többi hat napon pedig föl­nézünk az ég felé, nem-e potyognak onnan újabb tizdekás zsíradagok, mint Mózes népének haj­danában az égi mannák. Hogy el ne felejtsük, mindjárt azt is megemlítjük, hogy a városi zsír most már csak 5 korona és 20 fillér kilónként, de ez ne agasszon bennünket, hiszen mi csak 10 dekákat vásárolunk és ez az egész nem tesz ki többet 52 fillérnél. Szóval a város megvéd bennünket a túlságos kiadásoktól — a zsírnál. Meg kell még jegyezni, hogy az utalványkiosztás a lisztutalványokkal egyidőben történik. A zsírutalványokat azonban két hétre adják ki egyszer-egyszer. A zsírutal­­ványokért a lakóknak is el kell men- Követeljük az általános egyenlő és titkos, választói jogot!­­

Next