Munkás, 1915 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-25 / 30. szám

1915. július 25. MUNKÁS kát, ahonnan az antant fegyver és muníciószükségleteinek tetemes ré­szét látják el már a háború kezdete óta — a semlegesség nagyobb dicső­ségére. Az Egyesült­ Államok kormá­nya arra hivatkozik, hogy az nem megsértése a semlegességnek, ha az amerikai gyárak lőszert és fegyvert szállítanak az antantnak, mert hi­szen ők szállítanának ugyanúgy a központi hatalmaknak is, ha a ten­geren való szállítást Anglia lehetet­lenné nem tenné. Ez az érvelés per­sze nem egészen elfogadható, mert a helyes és becsületes eljárás az volna az amerikai kormány részéről, ha az angol akadékoskodást azzal viszo­nozná, hogy az antant hatalmak ré­szére sem szállít hadiszereket, sem pedig más árukat. Az amerikai kor­mány azonban éppen úgy nem tehet a nagytőke ellen semmit, mint a többi államok kormányai a már is­mert okokból. Az Egyesült­ Államok fegyver- és muníciószállító politikájának azon­ban most alighanem a munkásság fogja szárnyát szegni. A héten már híre jött, hogy a hadiszereket gyártó amerikai üzemek munkásai nagy­arányú sztrájkmozgalmat indítottak. Az északi harc­t ér­rohanó esemé­nyeit még a napilapok sem képesek nyomon követni, oly óráról-órára változnak azok ezekben a napokban. Annál kevésbé kísérhetjük mi nyo­mon azokat , tehát ki kell jelente­nünk, hogy a harctéri fejlemények, mire e cikkünk napvilágot lát, már rég túl fogják haladni azokat az eseményeket, amikről nekünk itt nagyjából módunkban áll beszá­molni. Ma egy hete még az északi harc­térről azt írtuk, hogy a hadművele­tek elérték egyelőre nyugvópontju­kat a kéthónapos offenzíva után. És mire a „Munkás“ múlt heti száma elhagyta a nyomdát, a táviratok már a szövetségesek újabb, fényes eredményektől gazdag offenzívájá­­ról hozták a híreket. Mert a pihenő csak pár napos volt és újból megkez­dődött a gigászi küzdelem az egész hosszú fronton. Azóta itt se nem i­­hogy igy akadályozzák meg az euró­pai harctérre való hadiszer szállítást­ Ennek a mozgalomnak, ha az tény­leg kifejlődhetik a kívánt mértékben, csak örvendeni lehet, mert az bizo­nyos, hogy amihez az amerikai kor­­mány­nak nem volt elég bátorsága és erkölcsi értéke, hogy intézkedéseivel meggátolja, azt a munkások bátor fellépése meg fogja cselekedni, vagyis a municiószállításnak a munkások sztrájkja folytán meg kell akadnia. A tanulság ebből pedig az, hogy a tőke­ban olyan érzéktelen, sőt er­kölcstelen, hogy a profit érdekében nyugodtan nyújt segédkezet a nép­öldöklésben is, dacára, hogy tudatá­ban van, miszerint az ő segítsége megvonása végét jelentené annak, aminthogy bizonyos­ is az, hogy ha az amerikai gyárak nem segítenének az antantnak fegyverkezni, az aligha folytathatná már a háborút. A mun­kásságban, amint láthatjuk, meg­van a jó szándék, hogy véget vessen fel­lépésével a további öldöklésnek, mert a mostani mozgalmat tényleg a há­ború további folytatásának megaka­dályozása jegyében indította meg Vajha siker koronázná akciójukat ható, fel nem sorolható újabb sikerek gazdagítják a szövetséges német, ma­gyar és osztrák seregek küzdelmeit. Ma a szövetségesek offenzívája erőteljesen és feltartóztathatatlanul folyik az egész vonalon. Szinte szé­dületes rohanással törnek előre csa­pataink mindenfelé és az orosz cár hadai mindenütt engedni kénytele­nek, mindenfelé futniok kell vissza­felé. Közben mindenütt ezrével jut­nak az orosz katonák fogolyként a szövetségesek kezei közé, úgyhogy az utóbbi hét alatt ismét mintegy 50—60 ezer orosz katona jutott a szövetségesek kezébe. A leghevesebbek a harcok a Visz­tula és Bug folyók között, ahol az oroszok legmakacsabbul védekez­nek. A szövetségeseknek ennek elle­nére sikerült ezen a szakaszon, a Cholm—Lublin —Ivangorodot össze­kötő vasútvonaltól délre az orosz frontot szerdán áttörni, miközben a József Ferdinánd főherceg had­serege 8000 orosz közkatonát és 30 tisztet ejtett foglyul, továbbá 9 gép­puskát zsákmányolt. A Visztulától nyugatra és a Pilica között sikerrel szorbják vissza az oroszokat. Itten már délnyugat felől Ivangorod híd­főjének előállásait is elfoglalták a szövetségesek (még szerdán). A Zlota- Lipánál és a Dnyeszternél Kelet­­galiciában általában nincs változás. Fent Kurlandban a német csapa­tok sikerrel harcolnak az orosz ellen. Északi szárnyuk már közel jár Rigá­hoz, amelyet az oroszok már sietve kiürítettek. Ettől lefelé délnek, Savle táján is kelet felé szorítják az oro­szokat. Lejebb, a Narev-folyó men­tén a németek visszaszorították az orosz erőket a Narevig és Osztro­­lenka várának a Narev északi pont­ján lévő állandó erődítményét el­foglalták. Varsótól nyugatra és dél­nyugatra, a Blonie —Grajeci vona­lon az oroszokat hátrálásra kénysze­rítet­ték keleti irányban. Blonie Var­sótól minegy 25 kilométernyire fek­szik kissé délnyugatra. Hogy a szövetségesek most folyó offenzívája mekkora fontossággal bír az egész háború sorsára nézve, mi sem bizonyítja jobban, mint az oro­szok szövetségeseinek aggodalmai, amit sajtójuk juttat kifejezésre. Az angol „Times“ például a legközelebbi hetekre drámai izgalmasságú esemé­nyeket jósol az orosz harctéren. A franciák már Varsó elestére várnak és arra kezdenek már elkészülni. Varsóban nagy a rémület és aki te­heti és még el nem menekült, az gyorsan elhagyja a fenyegetett fő­várost. Oroszországi hírek szerint a biro­dalomban nagy az aggodalom egy esetleges forradalom kitörése miatt. A hatóságok nagy előkészületeket tesznek a július 24-iki vallásos ünnep­ségek idejére, hogy az esetleges for­radalmi mozgalmakat meggátol­hassák. Az olasz harctér. Az olaszok az utóbbi napokban — az antant parancsára — megint támadtak. Különösen az Isonzó-vo­­nalon és itt leginkább a görzi hídfő ellen támadtak és támadnak vehe­mensen, de eredménytelenül. Ka­­rinthia határán is több zászlóaljjal támadtak a Monte Piano hegy ellen, amely támadásnak az eredménye az lett, hogy a három harcbavit zászlóaljnak kétharmad részét el­vesztették az ütközetben és mégis A háború eseményei * * * A szövetségesek az egész vonalon verik az oroszokat, akik mindenütt visszavonulnak. — Varsó felé. — Sok ezer újabb orosz fogoly. — Az olaszok elkeseredett támadásai vérbe fullnak. — Elsülyesztett olasz páncélos cirkáló.— A Dardanellák ostroma. Olvassátok és terjesszétek a „Munkás“ lapot! 3

Next