Munkás, 1916 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-08 / 2. szám
4 rozettkek: Lencse kgr.-ja.....................60 „ literje .................... —.50 Száraz bab kilogrammja . . —.46 Száraz bab literje................ —.36 Hajdina literje.................1.40—1.60 Burgonya kilogrammja . . 12 — 14 Fejes káposzta 1 fej . . . 10—30 Savanyított káposzta kgr.-ja —.34 Kelkáposzta 1 fej .... 08—20 Savanyított répa kilogrammja —.34 Kalarábé 1 darab................06 — 10 Cékla vörösrépa darabja . . 0208 Savanyítani való répa dobja —.06—.16 Hagymafélék : Vöröshagyma szár nélkül kgr.-ja 70 — 80 Fokhagyma szár nélk. kgr.-ja 2,50 Fokhagyma darabja . . . —.05 — 0.8 Gyümölcs: Alma 1 kgr.................................40—50 nemes fajta 1 kgr. . . 60-80 Körte 1 kgr. nagy . . . 80 — 1.20 Csemege szőlő kgr.-ja . 1.80, 2.00 Dió 1 kgr............................. 1.20 Dió papirhéja 1 kgr. . . 1.20—1.50 Aszalt szilva kgr.-ja.....................1.20 „ „ literje .... 40—60 Mák kgr.-ja.................. 3.— „ literje............................... 1.80 Baromfi: Tojás darabja.............................—.16 1 drb. rántani való csirke 120.—2.20 1 drb. sütni való csirke . 2.50—4.00 1 drb. levestyuk .... 3.50 — G.— Réce (sovány) kgr.-ja . 2.40 Liba (sovány) kg. . . . 2.40 Pecsenye malac 3 K-ig. kilogr.-ja 3.00 „ „3 K-on felül 3.50 Pulyka kgr.-ja................................2.60 Nyúl darabja...........................4—7 Gabona nemű kicsinyben: Búza kgr.-ja................................—.46 „ literje................................—.34 Rozs kgr.-ja................................—.38 „ literje ............................ .28 Árpa kgr.-ja............................—.36 „ literje.............................. —.24 Zab kgr.-ja...............................—.35 „ literje....................................—.18 Tengeri kgr.-ja................—.34—36 „ literje ...............—.28—.30 Tengeri liszt literje.....................30 Ezen árak hétről-hétre változhatnak és egyéb élelmicikkekre is a szükséghez képest ki fognak terjesztetni és közhírré fognak tétetni. Pécs, 1915. január hó 6-án. Oberhammer Antal rendőrfőkapitány. Munkások! Elvtársak! Agitáljatok pártlapjaitok. Népszava és Munkás -önérdekében. ' mi . ■ i i r ■ f. MUNKÁS 1916. január 8- HÍREK. A mecsekszabolcsi plébánosról ítunk a multheti számunkban és „Pécsi Urlap“ érezte magát találvamiatt. Mi ezen persze nem is csalálkozunk, annál inkább sem, mivel tudjuk, hogy a ,,P. U.“-nak mi hivatása : a papzsákot, a papi uralmat körömszakadtáig védelmezni. Hogy a mecsekszabolcsi plébános emondott az elv kedvéért a temetési szaladíjról, mi ennek ellenére is papi üzletnek mondjuk a cirkum dederumozást és a harangozást, az esketési ceremóniát és a keresztelési kókusz-pókuszt. Azt azonban itt nyilvánosan kérdezzük meg a P. U.-tól, hogy mi jogon nevezi a szerinte vadházasságban élést „nyilvános bírnözés“-nek ? Mit vétett az a házaspár a társadalom ellen azzal, hogy tisztességes módon családi életet élt papi hókusz-pókusz nélkül ? Vagy ki ellen vétett hát ezzel a cselekedetével ? A „keresztény erkölcs“ ellen ? De hiszen a református egyház is keresztény és van legalább is olyan erkölcsös, mint a katholikus ! És a pécsi református lelkész mégsem utasította el a halott hozzátartozóit, amikor hozzá fordultak, hogy búcsúztassa el a „vadházasságban élő“ halottjukat, akit a mecsekszabolcsi plébános nem tartott erre érdemesnek. És a„. ..“ ezt a tényt diszkréten elhallgatta. Azt t. j., hogy a református pap ellenvetés nélkül elbúcsúztatta a „vadházasságban élő“ asszonyt az élők sorából. De még egyet kérdezünk a „P. U.“ tól. Azt, hogy miféle erkölcstelenségekre tanítják a szociáldemokraták az embereket. Az igazi szociáldemokraták táborába fordul-e elő több erkölcstelenség — az igazi erkölcsök nézőpontjából vizsgálva — vagy abban a táborban, ahol katholikus papok tanítanak valláserkölcsöt, mégpedig olyat, hogy a világ nem különb tőle erkölcsök dolgában, mint amilyen tényleg ma is ? Szeretnénk mi látni egy valláserkölcsös keresztényt, akit társadalmi és családi erkölcsi élet dolgában egy igazán egész szocialistával egymás mellé lehetne állítani ! Most nem ismételjük meg a valláserkölcsös nevelés céljáról alkotott véleményünk kifejezését, amit megtettünk már a múltban és a jövőre nézve is beígérünk, majd alkalmas időben. Csak annyit most, hogy a szegény emberek társadalma csak anélkül és nem azzal boldogulhat. A Pécsi Népkönyvtár Egyesület előadás-sorozata. A Pécsi Népkönyvtár Egyesület január, február hó folyamán előadás sorozatot rendez. Az előadások célja az, hogy a társadalom szélesebb rétegeinek érdeklődését felkeltse a háború ütötte sebek behegesztésének mikénti módja, a háború áldozatainak sorsa iránt. Az előadások sorrendje a következő : Január hó 16-án : A vak ember, előadó : Ember János, kir. tanfelügyelő. Január hó 23-án : Ilsború és egészségügy, előadó : dr. Doktor Sándor, a bábaképző igazgatója. Január hó 30-án : Ivadék-utánpótlás a háború után, előadó : dr. Cholnoky Ferenc, orvos. Február hó 6-án : Csecsemővédelem orvosi szempontból, előadó : dr. Pöttyöndiy László Kálmán, gyermekorvos. Február hó 13-án : Állami és társadalmi gyermekvédelem a háború után, előadó : Bodolay István, az állami gyermekmenhely gondnoka. Február hó 20-án : Hadi rokkanntok állami és társadalmi segítése. Az előadások a fennt jelzett napokon vasárnap délelőtt 11 órakor az Apolló Mozgószínházban tartottak. Az előadások hallgatása ingyenes. Ez után hívjuk fel itthon maradt elvtársaink, elvtársnőink figyelmét az előadások fontosságára. Jelenjünk meg azokon minél nagyobb számban. Miért írunk még mindig a háborúról ? Egy olvasónk kifogásolta a minap, hogy mi még mindig hozzuk hétről-hétre a háborús híreket, holott ő, és esetleg rajta kívül többen is, már szörnyen unják eztet, már jobb szeretnének a háborúról még az újságokban sem látni egy betűt sem. Megvalljuk, mi magunk is végtelenül örülnénk neki, ha már egyszer megérnénk, hogy nem kellene a háborúról írnunk. Annyira meguntuk már, hogy emiatt sokkal több a bajunk, mint olvasóinknak, hiszen nekünk írni kell róla, ami egy kis vesződséggel és mi egyébbel jár, ellenben olvasóinknak még elolvasni sem kell feltétlenül, amit mi a háborúról írunk. De írnunk mindenképpen kell a háborúról, mégpedig két fő okból. Először azért, mert vétenénk a hírlapíró krónikái kötelezettségének elve ellen, ha nem vennénk tudomást még mi hetilap is a mai világháborúról. Másodszor peesig, igyiküik, akik, a lapot írjuk, tudnunk kell,hogy vannak nekünk Valamennyi ország munkásai egyesüljetek.