Munkás, 1917 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-13 / 2. szám

2. Felhívás : Amint már annak idején jeleztük, a Munkásképző­ Egylet a téli hónapok folyamán több tudományos előadás meg­tartását határozta el a pécsi szervezett munkásság részére. Ezen előadássorozat keretében folyó évi január hó 21-én, vasárnap dél­után 3 órakor Jászai Samu elvtárs tart előadást „Szakszervezeti munk­a“ címen a Munkás-Otthon nagytermében. Felhívjuk az összes elvtársakat és elv­­társnőket, hogy a hirdetett előadásokon a lehető legnagyobb számban jelenjenek meg és agitáljanak annak fényes sikere érdekében. Elvtársi üdvözlettel a Vezetőség. A világháború eseményei Romániában sikerrel harcolnak a szövetsé­gesek. — Foksani elfoglalva, Galae eleste küszöbön. — A többi fronton nincs változás. — A béke ügye. — * A román háború. A Mackensen vezértábornagy főparancs­noksága alatt Romániában harcoló szövet­séges haderők folytatják sikeres előhaladá­­sukat Közép-Romániában. Foksani és Braila már a kezükben van és Galacot, valamint Renit (orosz város) egészen megközelítet­ték. A legutóbbi hét harcaiban is többezer foglyot ejtettek és sok hadiszert zsákmá­nyoltak. A Putna-folyó és Foksani között az ellenséget a Szereth-folyó túlsó oldalára vetették vissza. Általában az előrehaladá­suk olyan iramú, hogy Galac eleste sem hagy­hat már soká váratni magára. A keleti­ front egyéb részein csak annyi­ban van esemény, hogy az oroszok Rigától délre napokon át támadták a németeket sikertelenül. A többi fronton semmi különös esemény nem történt.­­ A béke ügye még nem jutott előbbre. Az antant válaszára a központi hatalmak hivatalosan még nem nyilatkoztak. A német császár és IV. Károly király azonban hadparancsban adták tudtul hadseregeiknek, hogy a békeajánlat eluta­sítása folytán a harcot folytatják tovább, amíg az ellenség békére nem kényszerül. Wilson jegyzékére az antant még nem vá­laszolt,­ legalább is a válasz még nem jött nyilvánosságra. Hír szerint Wilson is és a központi hatalmak is szándékoznak vála­szolni az ántant ismert válaszjegyzékére. Egyéb különös elmény a béke ügye körül a héten nem történt. Újabb hir.­ A­ külügyi kormány jegyzéke. Czernin Ottokár gróf külügyminiszter az Észak­amerikai Egyesült Államok, az európai semle­ges hatalmak és a Szentszék bécsi képviselőihez jegyzéket intézett, melyben a cs. és kir. külügyi kormány körvonalazza álláspontját arról a helyzetről, mely a központi hatalmak békeaján­­latának az ellenfelek által történt visszautasítása folytán keletkezett. A külügyi kormány és a vele szövetséges hatalmak kormányai ajánlatukat, mely a béke­ MUNKÁS tárgyalások megkezdésére irányult, teljes őszinte­séggel és lojalitással lelték meg ; a külügyi kor­mány megállapítja, hogy ő maga és a vele szövetséges hatalmak kormányai késznek nyi­latkoztak, hogy az ellenséges kormányokkal való eszmecsere útján a háborút befejezzék és hogy csupán az ellenfelek elhatározásától függ, vájjon a békét lehet-e egyengetni, vagy nem. HÍREK.­ ­ Farsangi elmélkedés. Valamikor, amikor még nem szakadt a nyakunkba a világháború és a vele járó, rohanó háborús drágaság és hasonló nyava­lyák, az emberek az ujjaikon, nadrággomb­jaikon számlálgatták naponta, hogy mikor köszönt be a farsang, amikor meg van en­gedve egyházilag és világilag egyaránt, hogy az ember naponta zsirospogácsát, töpörtyűs­­rétest, sonkástésztát és miegyéb hasonlókat egyék vagy éppen fogyasszon. A férjhez menni szeretnékező hajadonok pláne nagyokat nyel­tek egy-egy farsang előtti napnak elmúltán, hogy­ közeledik az általános párosodás év­adja, amikor úgy véletlenül még a vénleá­nyok is ráakadnak egy kis szerencsére, va­lami jött-ment fiatalember vagy vén kor­hely személyében. A bálok és más muzik sem csekélyebb vonzóerőt kölcsönöztek en­nek a pár hetes időszaknak, lévén itt, ilyen alkalmakkor kitűnő alkalom a táncos bokák összeverésére, toalettek fitogtatására és más ruhadarabok szellőztetésére. Lévén jó alka­lom ilyenkor kisebb-nagyobb berúgásokra, ismeretségkötésekre, pletykálkodásokra, mi­egyébre. Sok legény és még több leányzó ilyenkor szokta magát nyakába varrni a táncosának, úgy hogy a­ legtöbbje arról kol­dulhatott a legközelebbi válásig vagy ön­­gyilkoskísérletig, ami ha sikerült, akkor vált áldásos a szereplőkre. A farsang tehát nem volt Hekuba akkori­ban, de ma sem volna az, ha az említett nya­valyák el nem vették volna a kedvünket a farsangi komédiázástól, murizástól. Például: Én édes-örömest leölettem volna három darab másfélmázsás hízóimat far­sangra, ha a sertésóramat is nem kellett volna feltüzelnem már tavaly, mivel hogy tavaly is hideg volt ilyen tájban és tüzelőre pénzem nem volt, de hízóim sem voltak ám. Ki hiszi el hát, hogy az idén voltak ? El­mentem volna farsang első vasárnapján egy kis zenés murira, bálba vagy mibe, ha az összes báltermeket nem alakították volna át muníciós­ műhelyekké, hadi kórházakká, hatósági élelmiszer-raktárakká, ahonnan ma bennünket olyan kitűnően közélelmeznek, hogy majd fölfordulunk a nagy jóléttől. A farsang utolsó napjára eső névnapomra cigányzenét hoznék a házamba vendégeim és magam és kedves családom szórakozta­tására, ingadozásának elősegítésére, de nem hozhatok, mert az összes cigányokat a köz­élelmezés szolgálatába rekvirálták, a hege­dűket, brácsákat, kis- és nagybőgőket be­­faggyúzták, húrjaikat spárga gyanánt össze­írták és rekvirálták. Farsang lévén, elmennék egyik-másik nap esténként a kaszinóba vagy éppen a legrosz­­szabb koráról hírhedt korcsmába ismerő­seimmel egy kis eszmecserét folytatni a kül­politikáról, a burgonyavészről, ahol esetleg olykor a városi közélelmezés minéműségé­­ről, talpbőr­, dohány, petróleum stb. hiány­ról is szó eshetnék, de nem tehetem, mert mire helyet foglalok és a kétdeci spriccere­­met megrendelem, már ki is löknek, lévén tizenegykor záróra az egész fronton, ahol mi háborúskodni szoktunk valamikor. Végigmenve ezen a sok kínos kálvárián, már tudniillik csak úgy gondolatban, az embernek nem marad más hátra, mint min­denről lemondani, még a mennyasszonya hozományáról is meg­rról is, hogy valaha szóba álljon olyan emberrel, aki ezen arany­korszakot nem isteníti, nem magasztalja föl a csillagokig. Nem marad más hátra, mint­­ visszatérni a napi gondokhoz : szerezhetek-e holnap kenyér­jegyet, zsírjegyet, cukorje­gyet, vagy egy-két komisz virginia-cigaret­tát, avagy csak meggyomrozás, tyúkszem­­letaposás lesz az egész napi eredmény egy­szer az utalvány-iroda, másszor a trafik, harmadszor a pék, a hentes és szatócs boltja előtt. Tyn­h, az áldozat! — fakad ki az ember ilyen gondolatok után. Hát miért is ette a fene a nyakunkra ezt az átkozott farsangot, ha jókedvet, harapni­ és nyelnivalót nem hozott magával, hanem hozott csak szomo­rúságot és nyomorúságot, de ezekből aztán annyit, hogy a fülünk hegye sem látszik ki belőle. (m.) -­­S — A boltok előtti ácsorgás. Mi már nem egyszer tettük szóvá, hogy a boltok előtti ácsorgást meg kell valami módon szüntetni. Hangoztattuk már, hogy ha a jelenleg mű­ködő utalványkiosztó személyzet nem elég­séges, forduljon a város az illetékes katonai parancsnokságokhoz kisegítő munkaerőért. Van elég intelligens ember akár a lábbadozó­­ban, akár az egyes zászlóaljaknál, akiket nélkülözhetnének ottan. Éppen most pana­szolták nálunk, hogy egyes utalványkiosztó irodában olyan nehézkes bácsik ülnek egye­dül, akik jóformán még írni sem tudnak, kint az ajtók előtt pedig százával szoronganak a várakozók, várván a jószerencsét. Mégis fur­csának találjuk, hogy a város illetékes ható­sága nem tud ezen a bajon segíteni. Vagy a túlzott takarékoskodás, vagy pedig a nem­törődömség folyománya, hogy ezt a fontos ügyet egyáltalában nem akarják végre már rendezni. Mi kiváncsiak vagyunk, hogy ha Tichy tanácsos úr kedves nejének és hasonló nagyságoknak kellene órák hosszat ücsörögni, fagyoskodni a boltok előtt, akkor is ennyi ideig hagynák-e ezt az állapotot folyni, mint így ? — Árpagyöngyöt ad a város. A közélelme­zési ügyosztály egy bizonyos menniységű árpagyöngyöt utal ki azok részére, akik disz­nót öltek a hurka megtöltéséhez, de csak abban az esetben, ha az illetők a részükre kiutalt zsírutalványokat visszaszolgáltatják. Ezen árpagyöngyre péntektől kezdve adják ki az utalványokat a kerületi bizottságok.­­ Van már cukor. Végre megérkezett a Péc részére kiutalt cukor egy része. A hét végén, vagy a jövő hét első napjaiban már újra lehet­ vásárolni cukrot. Előreláthatólag egyszerre négy hétre kiszabott mennyiség lesz kapható, még­pedig olyképp, hogy a vásárlásnál a már elmúlt két hétre szóló jegyek is érvényesek lesznek.­­ Az alkalmazásukból kilépett felmentet­tek bevonulása. A honvédelmi miniszter a város katonai ügyosztálya útján az alábbia­kat teszi közzé : Mindazon hadkötelesek (sor­­hadiszolgálat-kötelesek, tartalékosok, pót­tartalékosok, kiképzett és kiképzetten nép­­fölkelésre kötelezettek), akik a közérdekből fontos intézeteknél, vállalatoknál, üzemeknél, gyáraknál stb. alkalmazva vannak és ezen alkalmaztatásuk folytán a tényleges szolgá­­latra való bevonulás, illetőleg a népfölkelési bemutatószemlén való megjelenés alól bizony­talan vagy meghatározott időre felmentettek, a kiadott általános mozgósítási­, illetőleg bevonulási hirdet­­éy alapján, azon a na­pon, amelyen az illető intézetből vagy válla­latból, üzemből, gyárból stb. kilépnek (el­bocsáttatnak), vagy amelyen meghatározott időre szóló felmentésük ideje lejárt, külön (névre szóló) behívási parancs nélkül is tény­leges szolgálatra való azonnali bevonulás, illető­leg népfelkelési bemutató szemlére való azonnali jelentkezés végett behívottoknak tekintetnek. Felmentésük lejártával csupán azok nem tartoznak bevonulni, kik vállalatuk, üze­mük stb. alkalmazásában újbóli felmentésük elintézéséig a fenálló rendelkezések értelmé­ben visszatarthatók. Hasonlóképen behívot­toknak tekintetnek a bármely címen felmen­tésre javaslatba hozott s felmentési ügyük elintézéséig tényleges szolgálatra be nem vo­nult, de felmentésükkel elutasított népfel­kelésre kötelezettek és hadkötelesek is, mi­helyt a rájuk vonatkozó felmentési javaslat elutasításáról az illető intézet, vállalat, üzem vagy gyár értesül, melynek kötelessége az illető azonnali bevonultatása iránt, a fele­lősség mellett intézkedni. A szóbanforgó al- 1917. január 13.

Next