Munkás, 1920 (23. évfolyam, 51-297. szám)

1920-03-05 / 51. szám

XXIIi. évf. 51. sz. Ecjyes szám ára helyben 70, v iiéken 80 fillér. Péntek, 1S20. A* EMfii.U.I Arak. Helyben: 'Egy Év re ISC K, Iliim H K, »»fyííivre *5 K, egy hóra IS K. - Vidéken : Egy évre 20é K, fél­évre IN K, wegyedévre 50 K, eey hóra 17 K. Telafaa uénwk. iiukwitM|i Ml« n. kiadóhivatal: 575. n. gaaakantdaég 4a W1 adóhivatal i Zrlayl-ataa 15- nia alatt. 1914-hen a Tisza István pórázán vezetett magyar parlamenttel az élén „az egész magyar nemzet“ egységes lelkesedéssel támogatti azt a dip' lomáciai maffiát, mely a világ­háborút előkészítette azzal, hogy Szerbiának hadat üzentek.^.,Az égcíz nemzet," tehát a nagybir­tokosok, pénzemberek, hadiszálli- tók. a katonatisztek^ mindazon rétegek pártjai, arrtélyek a hábo­rúból valami hasznot remélhet­tek, ellenmocdás nélkül támogat­ták a háború kártyakeverőit po­koli munkájukban. Egyedül a szocialista munkásság és sajtója Tonták ki maciikat ebből az „egyöntetűségéből. Mi nem akar tank hiborut. Még a legutolsó pillanatokban is erélyesen tilta­koztunk ülene szóval és sajtóban. Megjósoltuk, hogy világháború les: a Szerbia ellen indított „bün­tető" hadjáratból. Megjósoltuk, hogy Magyarorrzág ebben a há­borúban, semmit sem nyerhet, de elveszíthet mindent Megjósol­tuk, hogy micsoda ■tenger szettve dést, nyomorúságot fog szülni a háború, melynek nyomán véres forradalmak, évekig tartó társa­dalmi anarchia pusztíthatnak vé­gig egész Európán s minde2ekbzn- jieidi. H.., ü ítg ölüzí szén­cdrti vérben, könyben. nyomor- báty. /A pép szava azonban akkor «ra ta'ált meghallgatásra, mert a népet kizárva tartották az állam ügyek irányításából. A kiváltsá­gos parlament és kormány pedig háborút akart és lett háború. Ezzel követték el azóta az első nagy haza' árulást tényt azok, akik most a hazaárulás vádját kovácsolják Pécs és Baranya munkássága ellen, mert azokkal az országrontókkal, népgyilkosokkal, akik 1914-ben a pusztulásba vitték az országot és a népet s akik ma újra a hata­lomba erőszakolták magukat, meg­tagadott minden közösséget. Mert nem akar újra a szolgája, igavonó barma, jogtalan páriája és ágyu- tölteléke lenni annak a rendszer­nek, mely egy évezreden át szívta a vérét, zsákmányolta ki munka­erejét s zárta ki az őt megillető állampolgári jogok birtokától. De mi itt meg vagyunk győ­ződve róla, hogy ott túl a dem ár­kádon százezrei a munkásságnak egyek ma is velünk gondolatban és akaratban. Azok ott ugyan­olyan „hazaárulói" a Horthy-Fried- rich-féle uralomnak, Ők ugyan­úgy kívánják és sietettik ennek a gyalázatos rezsimnek a bukását, mint mi. Ók Ugyanúgy vallják, hogy szégyene volna Európa de­mokráciájának, ha ez az autokra­tikus rezsim soká fennmaradhat­na. Ők Ugyanúgy megtagadtak minden közösséget ezzel a rend­szerrel, amikor távoltartották ma­gukat a választásoktól; amikor nem kívántak osztozni abban az óriási felelősségben, amit a béke­szerződés aláírásával vállalnia kell azoknak, akik a jövő Ma­gyarország felelős vezető tényezői akarnak lenni az 1914 iki bűnök trtfci. Nem úgy, jó urak ! A hazaáru­lás tényét a munkásság egészen mis nézőpontból vizsgálja. Haza­árulók azok, akik a népet év­századokon át kitagadták a jogok­ból, a becsületes emberi életlehe­tőségekből. Akik bár egy csep verejtékkel a munkában, egy csep vérrel a csaták tűsében és egy csep könyel a szenvedések özönében nem áldoztak a hazáért, de azért ők bitorolták a „nemzet“- és „or- szágfenntartó" nevet. Ök voltak az ország, a ncp urai, parancsolni. Ok voltak tulajdonképpen maga az ország ; és a nép, az semmi sem volt, az közönséges anyag, árucikk és emberszámba nem vett pária volt. A népnek nem volt joga, de a kiváltságos tör­vényhozás sem * törődött vele. nem hozott érdekeben törvénye­ket, nem védte, nem gyámolította, csak leigázta, kifosztotta, kiszi­polyozta.^ A né{/ büszke a hazaáruló jel* sőre, ha egy ilyen hazának az „elárulásáról" van szó mert tudja, Az a nagyarányú áruuzsora és általános nincsteienség, mely már a hatodik éve fojtogat mindegyre fokozottabb mértékben bennün­ket, a Tttunkásosziáíyüak okú uú legnagyobb kellemetlenségehet. minket böitöltetett, ácsorogta.ott meg legtöbbet. Ki voltunk és ki vagyunk teljesen szolgáltatva a magánkereskedelem legfékteienebb kénye kedvének, kiszipolyozásá­nak, szekatúráinak. A hatósági beavatkozás csak igen csekély mértékben tudta enyhíteni a köz­ellátási bajokat, amelyek egyrészt a termelés nagyarányú csökke­nése folytán előálló áruhiányból, másrészt a pimasz spekulánsok ezreinek káros működéséből ered­tek. A munkásságnak nem állt mód­jában eddig — sajnos — döntő módon beavatkozni a közellátás kérdésébe A közügyekbe nem volt befolyása, a termelés, áru­forgalom irányítása és az áruk szétosztása tőkés kezekben van, amelynél az enyhe hatósági be­avatkozás vajmi kevés eredmény­nyel tudott érvényesülni az ellátat­lanok, a kispénzűek ezreinek érdekében. A spekulánsok, áru- elrejtők, láncos üzérek és ameri- kázók a hatóság minden ébersége és jószár.d ka esetén is nagyon károsán t adnák befolyásolni a közellátás menetét. Hát még akkor, ha ezek a szempontok, ez a ható­sági erély és alaposság hiányzik, mintahogy tényleg hiányzott. A munkásság most megindított egy akciót, melynek célja a régen óhajtott „Munkás Fogyasztási Szövetkezet" megalakítása. A mai súlyos gazdasági és viharos poli­tikai viszonyok kozott nem könnyű feladat elé állít bennün­ket ennek a kérdésnek a meg­oldása. Mégis meg kell kezde nünk a munkát, mert azt látjuk, hogy a közellátás ügye nem hogy hogy az ő hazáját egy évezreden át árulták el folytonosan csak a kiváltságosok, akik most a haza­árulást kiabálják. A nép megfize­tett -~:ért a tenger bűnhalmazért; ■ pár hónappal ezelőtt — de csak ! egy heveset Még hisz és remei, I mert jönnie kell a nagy, végső I leszámolásnak, amely elsöpri vég­leg'a iváltságosok uralmát; el­söpri örökre azt a hazát, melyben neki soha nem volt otthona, nem volt semmije, csak a jogtalansága, nyomorupága. A nép haragja és akarata elfogja söpörni a.iöíd szí­néről ezt a hazát, hogy megépítse a he?vén a magáét és mindazokét, akik nemcsak henye urai, hanem hasznos, dolgos polgárai akarnak lenni az uj hazának^. ­Akik ilyesmit akarnak, azok büszkén viselhetik a Friedrichek által rájuk sütött hazaárulás bé­lyegé:. javulna, de napról-napra rosszab­bodik, napról-napra megnehezül a beszerzés, 2 szétosztás és meg­drágul megfizethetetlenül minden j£i>~:«ZÜk£Cg!eif Cikk. Nagy reményektől eltelve fo­gunk hozzá ennek az uj munkás- intézménynek a megalapozásához. Reméljük egyrészt, hogy ha meg­valósíthatjuk, megbecsülhetetlen szolgálatot fog az tenni a ré­szűnkre, másré*zt reméljük, hogy éppen ezen okból a terv az elv­társiknak a legszélesebb körű helyeslésével, megértésével és támogatásával fog találkozni. Mint mir jeleztük, a létesítendő szövetkezet szervező -bizottsága már kibocsájtott aláírási iveket, mely azonban egyelőre csak amo­lyan tájékozódás-féle célt szolgál, hogy a szövetkezet majdani alap­tőkéjét képező részjegyek pénz­beli nagyságának a meghatározása így az előre mutatkozó jövő tag­létszámhoz viszonyítva legyen kalkulálható Felhívunk itt nyomatékosan minden elvtársat, hogy a jelzett aláírási iveket fogadják teljes bizalommal és írja alá azokat. Minden szervezett munkásnak tag­jává kell lenni ennek a fogyasz­tási szövetkezetnek, hogy az anyagiakban mennél bőségesebben legyen felkészülve, mennél na­gyobb teljesítő képességű lehessen, mert csak így tudja igazán észre­vehetően szolgálni közös érdekein­ket, így tud megfelelni annak a nagyszerű hivatásának, amelyre azt megszervezzük. A vezető elv­társak saját szakmájuk körében igyekezzenek minél hathatósabban terjeszteni a szövetkezeti eszmét. Agitáljanak, magyarázzák meg a tájékozatlanoknak a kérdés lénye­gét tüzetesen. Ha megteszik ezt minél többen, akkor megkezdett munkánkat mielőbb siker fogja koronázni. A magyar földreform. Budapest, március 3 Hogy a: uj- magyar osztály- parlament az égetően szükséges, demokratikus fóldbirtokreformoi milyen szellemben szándékozik megvalósítani, arra élénk világot vet Rubinek főldnaivelésügyi mi­niszternek egy minapi nyilatko­zata, mely a következőkép hang­zik; — A földbirtokreform tárgya­lására csak a tiszántúli választá­sok lezajlása után kerül a sor. Ezt a reformot amúgy sem lehet rövidesen végrehajtani, a föld- b értőkre form örök probléma, amely azonban most akut és a felfoko­zott igényeket valahogyan ki kell elégíteni. Nagyon szeretnők, ha a felosztásra kerülő földekből jutna az állástalanná vált tiszt­viselőknek és tiszteknek, a baj csak az, hogy ehhez pénz kell, a: állam nem adhat főidet sem ingyen, sem hiteibe, örülnünk i kell. ha a fizetésekre tudunk fede- ; zeíet találni Arra pedig most nem igen lehet számítani, hogy a magántőke finanszírozza a földet igénylőket. Tehát „valahogyan" úgy sze­retnék megoldani a kérdést, hogy az ezerholdak csorbát ne szen­vedjenek, de azért a főldtelen i paraszt szemét is ki lehessen tö­rölni egy icét hóid rosszul termő földdel. Ezért érdemes volt vé- rezniök 4—5 éven át az agráriu­sok által provokált háborúban. A B. B. E ügyosztály uj főnöke. Belgrad, márc. 3. A belügyminisztérium Bácska .Bánát, Baranya ügyosztályának főnökévé Mihajkvics Szvetiszláv drt nevezte ki. Kormánykombiü ációk Magyarországon. Budapest, március 3. A magyar politikai helyzet Horthy kormányzóvá választása után még nem tiszta. Politikai stréberek privát ügyei összebogoz­zák az amúgy is a tülekedésbe kuszáit politikai helyzetet. Horthy szerdán kihallgatásra hívja meg a pártok vezéreit, sőt a parlamen­ten kívül álló politikusokat is és csak ezeknek meghallgatása után fognak dönteni a dezignálás kérdésében. Valószínűnek tartják, hogy Huszár megmarad az uj kormány élén. A nyugstmagyarországi szocialisták gyűlése. Becs, március 2­A városháza tanácstermében teg­nap volt a nyugatmagyarországi tilta­kozó gyűlés, a melyet a nyugat­magyarországi szocialisták egyesülete hivott össze. A szónokok azt hangoz­tatták, hogy a magyar kormány rém­uralmat teremtett Nyugat-Magyar- or&zágon és határozati javaslatot emeltek határozattá, a melyben ki­mondják, hogy követelik a nyagat- raagyarországi letartóztatott németek szabadon engedését s fel fogják szólí­tani a bécsi ántántmissziókat, hogy rendeljenek el vizsgálatot a helyszínén a túlkapások megfékezésére. A gyűlés idején s utána is erős rendőrcsapat őrizte a bécsi magyar követség házát^ de nem vott ok közbelépésre. Munkások! Elvtársak! ItÄuS sok ügye mindnyájunk ügye. Minden szervezett munkás, munkásnő és munkásbarát támogassa erkölcsileg és anyagilag a nagyobb falat kenyérért harcolókat! Munkás Fogyasztási Szövetkezet. Március 5. Politikai napilap. A Pécsi Szocialista Pért hivatalos lapja.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék