Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)
1921-01-04 / 2. szám
Hazugság ^ és f^WS a ^fe^vW^mxfPyen rendű és rangú ellenfelünknek. Tárgyilagos érvekkel nem küzdhetnek ellenünk. Az ellen, hogy mi több kenyeret, jobb ruhát, tisztességesebb lakást, emberi életet és a végleges fölszabadítást akarjuk az embertelen nyomorból, a szolgai elnyomatásból, tárgyilagos érvekkel küzdeni nem lehet- Ez ellen csak azok harcoltak, akiknek a rovására, irányult a harcunk. És azok, akik a fényűző gazdagok, a vagyon, a magántulajdon, a fönálló rend zsoldjába szegődtek. Pokollal fenyegették mindazokat, akik elégedetlenkedni mertek a nyomor miatt, amellyel szemben mennyországot ígértek a túlvilágon ugyanazok, akik kényelmes palotáikban élvezték a földi javakat. A hallatlan igazságtalanságok megszüntetéséért harcoltunk és harcolunk. Ez ellen nem lehet annak » * Egy — szava*, csak a Hazugságok lehettek S ezen a téren a zászlóvivő ugyanaz az egyház, amely kétezer esztendő óta ugyancsak frázisokkal, szép, de üres szavakkal csillapítgatta a korgó gyomruak éhezését, hogy a nyomorultaknak eszébe se juthasson a jólélők ellen fordulni. Bűnnek minősítették az elégedetlenséget, isten akarata ellen való véteknek a nyomorból való fölszabadulási törekvést, ezzel szemben az alázatosságot, az engedelmességet, mindenbe, sorsunkba való belenyugvást erénynek hirdették. És amikor mi ez ellen lázadtunk és lácizottunk, istentelen bitangoknak, félrevezetőknek, csalóknak kiabáltak. Egyszerűen több kenyeret, öbb ruhát, emberibb lakást, az igazságtalanságok kiegyenlítését akartuk, — ez volt szerintük a félrevezetés. A fölszabadulást akarjuk most az igazság és erőnk jogán, ez a bitangság szerintük. És soha olyan tajtékzó dühvel, olyán vakon vagdalódzva, annyira arcátlan hazudozással, annyira alaptalan rágalmazással még nem küzdöttek ellenünk, mint most. Amikor a fenálló rend haláltusáját vívja és amikor érzi, tudja az egyház, hogy a kapitalizmus magával fogja rántani a végső pusztulásba minden élősdijét, védelmezőjét is. Amikor a kapitalizmus inog, inognak a püspöki, papi paloták is. Ezértmarnak most fokozott dühvel és még féktelenebb hazudozással. Komolyan nem árthatnak már ugyan a szinte eldöntött ügynek. Pusztulniuk kell és pusztulni fognak. Az a joga pedig még az élősdi rovaroknak is megvan, hogy mielőtt eltaposódnak, sziszegjenek és mérges nedveket lőveljenek ki az élősködésből meghízott fejükből. Ezt teszi most a kapitalizmus is. . . 17 XXIV. évf. 2. szám. Egyes szám ára : 2. — korona. Kedd« 1921* január 4 njv Urban és vidékén . I K. mm«««ad- I ,.1 ....a 30 K. I Politikai napilap. A Pécsi Szocialista Párt Hivatalos lapja. » Telefonszámok« Szerkesztőség: 541 sz., kiadóhivatal: 376. o. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Zrínyi-utca 13 szám alatt. Megalakult az SHS. kormány. Beográd, jan. 3. (Éjjeli telefonjelentés.) Az új kormány Pastel miniszterelnöksége alatt megalakult. Az egyes miniszteri tárcákat a következőkkel töltötték be : Slasics Nikola miniszterelnök és külügy, Draskovics Milorad belügy, Trifkovics Márko igazságügy, Jankovics Velizár dr. földmivelés, Szribisevics Szvetozár kultusz, Krizman erdészeti és bányászati, Jovanovics Joca közlekedés, Miletics Szlavko dr. posta és távirda, Kukovec kereskedelmi és ipari, Uzonovics agrárreform, Jovanovics Milivoj reálpolitika, Jovanovics Branko tábornok hadügy. Két tárca betöltetlen maradt és azokat ideiglenesen más tárcabeli miniszterek vezetik. Vasárnap délelőtt 11 órakor letették az új miniszterek az esküt. Vasárnap délután a régens aláírta a kinevezésekről szóló ukázt A miniszterek resszortjaikat azonnal átvették. Az SHS nemzetgyűlés Beográdban még e héten összeül, mely alkalommal a kormány deklarációját, valamint a kommunisták ellen tett rendszabályokat fogják tárgyalni. (VTÜ.) A magyar belpolitikai helyzet, Budapest, jan. 2. (Eredeti távirati tudósítás.) A magyar belpolitikai helyzet előterében most az alkotmányjogi kérdések állanak. Az igazságügyi miniszter az erre vnatkozó tervezeteket legközelebb minisztertanács elé viszi és a Szetgyűlés februárban tárgyalja azokat. Híre kelt, hogy Andrássy Gyula új ellenzéki pártot szándékozik alakítani, mely ha kell, obstrukcióval is kész lesz megakadályozni az alkotmányrevíziót. Andrássy erre vonatkozólag úgy nyilatkozott, hogy ahogy eddig tartózkodott a politikában való élénk résztvételtől úgy most azt tartja kötelességének, hogy éljen a bírálat jogával s hogy a küzdelemből kötelessége kivenni a részét. Huszár Károly egy újságíró előtt tett nyilatkozatában kétségbeejtőnek tartja azt a helyzetet, amit a királykérdésnek idő előtt történt felvetése okozott a külföldön. Szerinte nagyon káros volt a különféle pártállású, türelmetlen udvaroncoknak a szomszédállamokat felizgatni, a nagyhatalmakban bizalmatlanságot kelteni az ország ellen, aminek most megvannak a kellemetlen következményei. A „Nemzeti Újság“ szerint kormánykörökben végleg elhatározták, hogy az összes politikai államtitkári állásokat februárban megszüntetik. Elkarszttletetlen a bábom Románia és Oroszország között? Paris, jan. 3. (Éjjeli telefonjelentés.) A bolsevikiek Besszarábia több pontján hatalmas csapattesteket vonnak össze. A román kormány kérdést intézett Párisban és Londonban, hogy miképen gondolják rendezhetni e kérdést és abban az esetben, ha Szovjetoroszország megtámadná Romániát, kap-e Románia oly haderőt segítségül, mellyel visszaverheti az oroszok támadását. Párisi politikai és katonai körök szívesen segítik Romániát, de csak a lehetőség határáig. Franciaország ez ügyben egyedül nem tárgyalhat, de hajlandó egy nemzetközi beavatkozás esetén a reá eső terheket viselni. London, jan. 3. Csicserin orosz külügyi népbiztos jegyzéket intézett Romániához, melyben megjelöli azt a helyet, hol Románia és Szovjetoroszország között a tárgyalások megkezdhetők. Román politikai körökben az a nézet uralkodik, hogy a háború Románia és Oroszország között elkerülhetetlen. A bolsevikiek nagy csapatösszevonásai egy hatalmas offenzívára való előkészületnek a jelei. (MTI.) H^ftv^támadást^ tervezett^ 1•*01« ..... Prága, jan 2. (Éjjeli telefonjelentés.) A magyar nemzeti hadsereg és különítményei támadást készítettek elő Bratiszlava-Pozsony ellen. A támadást állítólag kétezer emberrel akarták keresztülvinni. Már pár nappal ezelőtt észlelhető volt, hogy a magyar tisztek és a magyar ajkú lakosság rendkívül sokat érintkeznek egymással. A hatóságok még idejekorán nyomára bukkantak a készülőtámadásnak és minden óvintézkedést megtettek. Az összes nyilvános épületeket, valamint a sztratégiaiag fontosabb pontoka megszállották. A helyi és inter- urbán telefonbeszélgetéseit beszüntették. Katonai őrjáratok cirkálnak az útvonalakon. Csoportosulásokat nem engednek meg. A városban egyébként nyugalom uralkodik. (V. T. V.) (Ezt a hírt erős fervárással kell ! !-. A munka hadserege. siTinriiTin^rpi^ . A kapitalista sajtó legnagyobb szócsövei vészharangot kongatnak Trockij legutóbbi beszédével kapcsolatban. Trockij Szovjet Oroszország helyzetéről beszélve rámutatott arra, hogy az egész világ ez ellen harcolt három év óta és ez ellen készülődik, fegyverkezik tovább is. Fegyverrel szemben pedig csak fegyvert lehet és fognak is állítani. Militarizálni fogják az ipari központokat és mindenkit bevonnak katonai kiképzésre, aki csak erre alkalmas. „Oroszországot hatalmas katonai táborral kell körülvenni, miáltal az egész világgal szemben megválhassa a helyét.“ Erre jajdulnak föl a burzsoá vezető lapok mindenütt és versenyt fújják a vészsipot „a bolsevik veszedelemről", „Trockij óriási seregéről." A „civilizáció" és „világbéke“ szent nevében, hördülnek föl „az óriási szovjethadsereg" gondolata ellen. „Megint megmutatja a bolsevizmus a háborús arcát" - ezt kiabálják és Európa békéjét hirdetik veszélyeztetettnek. Ugyanazok lettek most egyszerre a „világbéke" lovagjai és apostolai, akik akkor hurrázták és csinálták a világháborút, amikor Trotzkij és vele minden szocialista kétségbeesett erőfeszítéseket tettek a „háború megakadályozására. Ők borították lángba a világot, ők gyújtották föl maguk fölött a házat és most ők kiabálnak vízért s nem tetszik nekik, hogy még Trockijt is nem sietnek a kapitalizmi égő alkotmányának az oltását megmentésére. A civilizáció nevében is beszének, amely csak az ő civilizáljuk volt, a proletárságnak semi sem jutott belőle s amely ugyancsak ők taszítottak a háborval a pusztulás szélére. Megnyitatjuk őket: a proletárság fogja menteni a civilizáción megmentésre érdemes eredmény és sokkal nagyobb új civilizácó fog teremteni, de nem s menteni az uralkodó oszt, gonosz, önző osztálycivilizációt Ők jajgatnak. Ők tiltakozó a militarizmus ellen, ők,al létezésük óta szüntelenül militai must csináltak és mindent elöltek bele, akiknek minő gondolata, minden cselekvő minden intézménye szintis militarizmus rendjük osztá uralmuk, a kizsákmányolás, szabad verseny és képi fali rablóhadjárataik biztosítására, rendben volt: nekik militaristak lenni száz, sőt ezer észténekig a maguk érdekeinek a vétmére. De hogy most a prolet akar átmenetileg, a 1 % bódításának: a kiverekedés es biztosítására proletár mj^t^ must mertmábkécpelne^, mert különben VíMzagáa^r^ szolgaságba: ez már meri ^ erviündó és yj íigbék* elh Q ttuftais, az c faáboftt$uH... ___________________